Bezárt sörözőt és lakóházakat vett az állam Bodrogkeresztúron, hogy azok ne kerülhessenek külföldi kézre, vélhetően haszid zsidók tulajdonába

A magyar állam még 2021-ben és 22-ben 105 millió forintért vásárolt meg három ingatlant Bodrogkeresztúron, élve a világörökségi helyszínekre vonatkozó elővásárlási jogával. A megszerzett épületek az adásvételt követően éveken keresztül kihasználatlanul álltak, írja a HVG. A két családi házat és egy korábban sörözőként működő épületet a tulajdonosaik külföldieknek adták volna el (a volt sörözőt egyébként a település is meg akarta vásárolni), ekkor lépett közbe az állam.

A függetlenként megválasztott, de a NER iránti elkötelezettségét például egy Várkonyi Andreának adott díszpolgári címmel érzékeltető polgármester, Rozgonyi István azt mondta a HVG-nek: nem tudja, hogy az állami döntéshozók pontosan miért döntöttek a vétel mellett, de az biztos, hogy „meghallották a település akaratát”. Szerinte ugyanis mindhárom ingatlan a falu szempontjából fontos, „stratégiai területen” áll. Az viszont, hogy az épületek évekig üresen álltak, arra utal a lap szerint, hogy az államnak nem voltak konkrét tervei velük (az építési tárcát hiába kérdezték, nem kaptak választ).

Bodrogkeresztúr világszerte főleg arról ismert, hogy ott nyugszik a haszid zsidóság csodarabbija, Reb Steiner Saje. A sírjához és az emlékházához pedig minden évben tízezrek zarándokolnak el. A HVG szerint vélhetően haszidok voltak azok is, akik a három ingatlant megvették volna. Rozgonyi elismerte, nem örül annak, hogy sok „külföldi” fordul meg és vesz ingatlant a településen. „A település jelentős része már külföldiek kezében van”, mondta, és azt is, hogy miattuk több a hangoskodás, mint korábban volt. És miután sok ingatlantulajdonos évente csak egyszer érkezik a településre, több épület elhanyagolt, szemetes, gazos.

A település vezetője arról is beszélt: gyakran rásütik, hogy antiszemita, de szerinte ez alaptalan. „Nekem is vannak zsidó barátaim” – mondta, és az ingatlanok felvásárlását sem azért szorgalmazza, hogy azok ne kerüljenek a zsidók kezébe, hanem azért, hogy éljen a település, írja a lap. A település egyébként már dolgozik saját „önazonossági” rendeletén, amely a polgármester tervei szerint azt írná elő, hogy a helyben ingatlant vásárlók a vételár 1-5 százalékát fizessék be Bodrogkeresztúr kasszájába. A rendelet csak a külföldiekre vonatkozna, magyar állampolgárokra nem.