„Ne féljetek cigányok, megjöttek a magyarok" - több százan fejezték ki szolidaritásukat a romák mellett Lázár János minisztériuma előtt

Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista „Álljunk ki cigány honfitársaink mellett” címmel szombat délutánra. A szervező szerdán a Partizán műsorában arról beszélt, a miniszter addig csak „díszcigányoktól” kért elnézést, miközben ő azt várná el, hogy közvetlenül kérjen bocsánatot a cigányság egészétől – azoktól is, akik nem a Fidesz szavazói. Lakatos ezt úgy értette, hogy Lázár menjen el a tüntetésre, és ott kérjen elnézést. „Ő az egyetlen politikus, akit szívesen látunk a színpadon" - fogalmazott.

A miniszter viszont a gyöngyösi fóruma után arról beszélt, más elfoglaltsága van, így biztosan nem lesz ott.

Szégyenbeszéd van, szégyenmunka nincs

A szemerkélő eső ellenére néhány százan összegyűltek az Alkotmány utcában, a Trianon-emlékmű mögött. A felszólalásokat kifejezetten laza, utcafesztivál-szerű hangulat előzte meg: a hangfalakból LL Junior, Majka, Oláh Ibolya és a Parno Graszt dalai szóltak.

A helyszínen a civilek és roma szervezetek mellett több más csoport is megjelent: felvonult a szélsőbaloldali Fáklya Mozgalom és a Labrisz Egyesület is, szolidaritásukat kifejezve. Pártjelvényeket nem lehetett látni, ezt a szervezők előzetesen külön kérték.

A szervezők elmondása szerint kifejezett céljuk volt, hogy olyan civilek kapjanak megszólalási lehetőséget, akik egyébként ritkán jutnak nyilvánossághoz. A programban szinte minden második fellépés zenés blokk volt. A beharangozott sztárfellépők közül ugyanakkor sem Oláh Ibolya, sem Mohamed Fatima nem szólalt fel végül.

A beszédeket a Fekete Vonat egyik dala vezette fel, majd a Brumino duó egy rövid zenés blokkja következett. A zenekar arról beszélt, hogy szerintük a diktatúrák először a sokszínűséget próbálják eltörölni, ezért ők a szabadság és a sokszínűség mellett állnak ki.

Ezután Lakatos Dóri kisebbségi aktivista lépett színpadra. Beszédét azzal kezdte: magyar cigány, és büszke rá – a mondatot taps fogadta. Arról beszélt, hogy a diszkrimináció nem a viselkedésből fakad, és nem is feltétlenül a bőrszínhez kötődik: fehér bőrűként is rendszeresen éri megkülönböztetés. Iskolai emlékeit felidézve elmondta, gyerekként azzal csúfolták, hogy „cigány, csak befestette a haját”. Hangsúlyozta, a származását soha nem tagadta le, és ma már kiáll magáért. Szerinte amikor egy miniszter tesz ilyen kijelentéseket, annak súlya van, mert felbátoríthatja a szélsőségeket. Nincs bocsánat és nincs feledés, mondta, majd hozzáztette, elegük van a megkülönböztetésből.

A színpadon Cserna Antal szavalt, majd Farkas Zsolt énekes adott elő egy erre az alkalomra írt dalt.

Ezután egy Kataként bemutatkozó, tanárnak készülő, kétgyerekes anyuka szólalt fel. Megköszönte, hogy romák és nem romák együtt vannak jelen, és azt mondta: Magyarország sokszínűsége erő, nem probléma. Szerinte egy közelmúltbeli politikai kijelentés megsértette az emberi méltóságot, megalázó és kirekesztő volt, és nemcsak a romákat, hanem az egész ország lelkiismeretét érintette. „Elég volt a megbélyegzésből” – fogalmazott, majd Lázár Jánosnak azt üzente: nem „tartalékok”, hanem magyar állampolgárok. Tiszteletet, egyenlőséget és emberséget követelt, békésen, de határozottan. Azt is mondta, hogy Lázár elvesztette a közbizalmat, majd lemondásra szólította fel. A tömeg tapssal és skandálással reagált. Beszéde végén a magyarországi cigányság nevében arra szólította fel Lázárt, valamint Sztojka Attila társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkárt, és Radics Bela fideszes képviselőt, hogy vonuljanak ki a közéletből.

Ezután Könyves Tamás aktivista lépett a színpadra. Arra kérte a tömeget, kiabálják el hangosan, „hogy odafent is hallják”: nem érzik magukat tartaléknak. Szerinte elérkezett az a pont, amikor már nem lehet félrenézni, magyarázkodni vagy relativizálni. Amikor Lázár János nevét említette, a tömeg fújolni kezdett. Könyves Lázár balatonalmádi mondatait megalázónak és veszélyesnek nevezte, hangsúlyozva, hogy a magyarországi romák nemcsak egy statisztikai csoport, hanem választópolgárok is. Szerinte nem a munka becsületéről szólt a vita, hanem arról, hogy egy egész közösséget próbáltak származása alapján kijelölni bizonyos feladatokra.

„Nincs szégyenmunka, szégyenbeszéd van” – fogalmazott.

A „belső tartalék” kifejezést nem gazdasági fogalomként, hanem egy gondolkodásmód megnyilvánulásaként írta le, amely szerinte minden jóérzésű ember számára sértő. Beszéde végén arról beszélt: aki ma a romákat alázza meg, holnap bárkit megalázhat, ezért ez az ügy nem bal- vagy jobboldali kérdés, hanem alapvetően emberi. Szavai után a tömeg spontán „Lázár, takarodj!” skandálásba kezdett.

A szervezők ezután Setét Jenőre emlékeztek.

A következő felszólaló Orsós János volt, aki személyes hangon kezdte beszédét. Azt mondta: „Ha tanulunk, bármi lehet belőlünk – ezt apukám mondta, és inkább neki hiszek, mint Lázár Jánosnak.” A WC-kefés ügyet szerinte nem elszigetelt elszólásként kell kezelni, hanem egy hosszabb ideje épülő kormányzati narratíva részeként. Orsós a kormánypárt több korábbi megszólalását és intézkedését is felidézte, az iskolai szegregációtól a tankötelezettségi korhatár csökkentésén át az önazonosságvédelmi törvényig. Ezeket összefoglalóan „cigánytörvényeknek” nevezte, és azt mondta: ezekből világosan kirajzolódik, milyen jövőt szán a kormány a cigányságnak. „Ebből mi nem kérünk” – mondta. Beszéde végén arról is beszélt, hogy még Lázár kasztrendszert állít fel a munka világában, alig van ma olyan magyar család, ahol ne dolgozna valamelyik rokon Nyugat-Európában hasonló, alulfizetett állásokban.

Bár a fellépők között Oláh Ibolya és Mohamed Fatima neve is szerepelt, végül egyikük sem lépett színpadra. Oláh Ibolyát hiába szólították, beszéde végül elmaradt.

Ezután Daróczi Ágnes, Budapest díszpolgára következett, aki a rendezvényt a szolidaritás megnyilvánulásának nevezte. Felidézte 1990 fekete márciusát, amikor – szavai szerint – Marosvásárhelyen legnagyobb bajban a romák álltak a magyarok mellé, majd az akkori szállóige skandálásába kezdett: „Ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok!” Ezután a mondatot az alkalomhoz igazítva megfordította: „Ne féljetek, cigányok, megjöttek a magyarok!”

Daróczi arról is beszélt, hogy Szlovákiában nemrég egy magyar politikust vettek őrizetbe, amiért a Beneš-dekrétumok ellen szólalt fel. A tömegből ekkor többen azt kérdezték: mikor hívja be emiatt a külügyminiszter a szlovák nagykövetet.

Felszólalásában hosszasan sorolta, hogy roma felmenőik ott voltak az 1848-as forradalomban és 1956-ban is, életüket adva a magyar szabadságért, ahogy szerinte a romák ott voltak az utak, vasutak, hidak építésénél is. „Ott voltunk, amikor szüksége volt ránk a hazának, és ott voltunk a hétköznapokban is” – mondta. Élesen bírálta a kormányt, amiért szerinte olyan politikusokkal barátkozik, mint Robert Fico vagy George Simion, és hangsúlyozta: nem Lázár János az egyetlen, aki a romák becsületébe gázolt. Kritikát fogalmazott meg az Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Tisza Párt felé is, mondván: egyikük sem állt a helyzet magaslatán. „Ez az igazi szolidaritás?” – kérdezte, majd a cigányság politikai önszerveződésére buzdított. Úgy fogalmazott: négy év múlva már beleszólhatnak abba, „ki legyen a király”, de ehhez most kell megszerveződni.

Beszéde után a tömeg hangos „mocskos Fidesz” skandálásba kezdett.

A rendezvényt Iványi Gábor felszólalása zárta, akit óriási üdvrivalgás fogadott. Iványi arról beszélt, hogy a történelemnek vannak fordulópontjai, amikor a remény újra valósággá válhat, és szerinte most is egy ilyen pillanat közeleg, hasonlóan a rendszerváltáshoz. Úgy fogalmazott: az országnak hatalmas erkölcsi és társadalmi adóssága van, miközben szerinte Lázárnál „rossz helyen vannak az ország belső tartalékai”.

A Parlament közelségére utalva arra buzdította a tömeget, skandálják, hogy Lázár János mondjon le, majd a miniszterelnök lemondását is követelte. Azt mondta: „a hátralévő időt még valahogy kibírjuk”, és hozzátette, a haza érdekében sok mindent el lehet viselni.

Iványi egy személyes történetet is felidézett, amikor vécéket takarított, majd arról beszélt: ennél komolyabb ajánlatot várnak az ország vezetőitől. Ha ez az egyik oldalon nem találják meg, szerinte az emberek kénytelenek máshol keresni a képviseletet. Hangsúlyozta: nem csak tiltakozni akarnak, hanem beleszólni a törvényalkotásba is, és véget vetni a rendeleti kormányzásnak. Olyan törvényeket szeretnének, amelyek minden állampolgárt szabaddá tesznek, és ahol egy cigány gyerek előtt is ugyanúgy nyitva áll az út akár rendőrfőnöknek vagy miniszternek lenni, mint bárki más előtt.

Az esemény a magyar és a roma himnusz eléneklésével zárult.

Hogy jutottunk idáig?

Lázár János január 22-i balatonalmádiban tartott fórumán beszélt arról, hogy „ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti”. Ugyanezen a rendezvényen Lázár arról is beszélt, hogy a kormány sikerként értékeli: több százezer roma fiatal számára teremtettek tanulási és munkalehetőséget. Ezek a kijelentések azonban jóval kisebb visszhangot kaptak, mint a WC-takarítással kapcsolatos mondatai.

A beszédrészlet másnap gyorsan elterjedt a közösségi médiában, majd önálló életre kelt: az internetet elözönlötték az erre felhúzott TikTok-videók, brainrotok és mémek.

Rasszista szavai után Magyar Péter több videóban is bírálta Lázárt, és azt követelte, hogy vonuljon vissza a közéletből. A miniszter kijelentéseit azonban nemcsak a Tisza Párt politikusai ítélték el: roma civil szervezetek, aktivisták, újságírók és ismert közszereplők is megszólaltak. Kritikát fogalmazott meg Orsós János roma aktivista, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata, Lakatos László standupos, de Mazsi Mihály Rostás zenész, a Roma DPK tagja és a korábban a miniszterelnökkel fotózkodó Kis Grofó is.

Közben megjelentek a mentegető megszólalások is: Radics Béla, a Fidesz fővárosi képviselője kiállt Lázár mellett és „roma fiatalként” arra kérte a cigányságot, hogy ne üljenek fel „a baloldal hergelésének”. Míg a kormánypárti sajtónak rendszeresen nyilatkozó romaügyi szakértő, Forgács István az Indexnek azt mondta, nem sértették Lázár mondatai, mert nem csak arról az egy mondatról volt szó.

A növekvő nyomás hatására Lázár január 24-én, egy kaposvári DPK-gyűlésen bocsánatot kért a romáktól. Beszédében hangsúlyozta: „tiszteletet érdemelnek a takarítómunkások és a kétkezi dolgozók ugyanúgy, mint az egyetemi végzettségűek”. Kitartott amellett, hogy a cigányság a munkaerőpiac „belső tartaléka”. A bocsánatkérést több roma szereplő elfogadta, és eztán szólalt csak meg Sztojka Attila romaügyi államtitkár is, aki hibának nevezte Lázár szavait, de a bocsánatkérés után szerinte nyugvópontra került az ügy.

Később, a siófoki Lázárinfón, ahol ismét bocsánatot kért, a 444 kérdésére azt mondta: roma barátai hívták fel a figyelmét arra, hogy a megfogalmazás „túl erős volt”, és nem akart megbántani senkit.

Az ellenzéki politikusok viszont nem engedték el az ügyet. Magyar Péter bejelentette, hogy ezer kistelepülésen hangosbemondón játszák majd le Lázár szavait, a Momentum és a Kétfarkú Kutyapárt is akciózott: előbbiek Lázár batidai kastélyához vezető utat öntötték el WC-kefékkel, utóbbiak a Muzsikus Cigányok terét dekorálták ki. A feszültség sem csillapodott: Lázár január 29-i gyöngyösi fórumán a vita kiabálásba torkollott, többen piros lapot mutattak fel, és a miniszter távozását követelték. Lázár arról beszélt, az akciót Magyar szervezte, és arról beszélt, a Tisza elnöke „faji feszültségeket szít”, és a romákat a magyarok ellen hangolja.

Ez nagyon betalálhatott

Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója Lázár kijelentését a kegyelmi ügy óta eltelt időszak egyik legsúlyosabb politikai kommunikációs hibájának nevezte. A Political Capital elemzése szerint a miniszter megszólalása különösen érzékeny választói csoportot sértett meg, akik körében a Fidesz jelenleg is intenzív adatgyűjtési és mozgósítási kampányt folytat.

Valószínűleg Lázár szavai nagyot ütöttek a Fideszen, ugyanis a helyzet kezelésébe Orbán Viktor is bekapcsolódott: az elmúlt napokban kitett egy videót Gáspár Evelinnel, és közölte, ő 10 éve a Dankó Rádiót hallgatja.

Mostanra pedig már ott tartunk, hogy a Magyar Nemzet egy névtelen cikkben „bűnözőzte le” azokat a cigányokat, akik Lázár ellen tiltakoztak, felsorolva, milyen bűncselekményeket követtek el. A cikk „cigány bűnözők”-kel a címében jelent meg pénteken, szombaton viszont már simán provokátoroknak nevezték a tiltakozókat egy másik cikkben.

Abban a Fidesz Facebook-oldalán közzétett videót szemlézik, amin tételesen felsorolják, hogy kinek mi a „bűnlajstroma”. Az, hogy honnan van ilyen részletes információja a Fidesznek, nem derült ki a posztból, így az sem, mi alapján állítják ezt tényként.

A narratívát mindenesetre a miniszterelnök is tényként tálalta. Úgy tűnik, amikor a Fidesz számára kényelmetlenné válik egy ügy, ez az utolsó ütőkártya, amit előhúznak – ahogy korábban a Szőlő utcai fiatalkorú fogvatartottak ügyében is tették. Bayer Zsolt pedig egyenesen azt üzente a gyöngyösi fórumot megzavaróknak, hogy fogják be a pofájukat.

A szombati DPK-s háborúellenes gyűlésen is magyarázkodtak Lázár miatt. Orbán Viktor nem kért bocsánatot, hanem inkább ellentámadásba lendült, a gyöngyösi események kapcsán megismételte a Fidesz új narratíváját: állítása szerint bűnözők bandába szerveződve, egy párt megbízásából jelentek meg egy békés rendezvényen, hogy ott megfélemlítsék a fideszeseket.

Cikkünk a DPK-gyűlésen elhangzottakról itt olvasható.