Trump mérlegeli az Irán elleni csapások lehetőségét, hogy lendületet adjon az újabb tüntetéseknek

A Reuters forrásai szerint Donald Trump amerikai elnök mérlegeli az Irán elleni támadások lehetőségét, amelyek közt szerepelnek a biztonsági erők és a vezetők elleni célzott támadások is. Izraeli és arab tisztviselők közben úgy gondolják, a légierő önmagában nem tudná megdönteni az iráni rezsimet.

Trump viszont a rezsimváltás feltételeit akarja megteremteni két forrás szerint, miután januárban több ezer ember halt meg a tiltakozások során. Trump ezért olyan lehetőségeket keres, amelyekkel az erőszakért felelősnek tartott parancsnokokat és intézményeket lehet támadni, ezzel reményt adva a tüntetőknek, hogy le tudják győzni a rezsimet.

A tárgyalásokra rálátó egyik amerikai forrás szerint a Trump tanácsadói által megvitatott lehetőségek közt szerepelt egy sokkal nagyobb, tartós hatású csapás is, amely a Közel-Keleten lévő amerikai szövetségeseket elérő ballisztikus rakéták vagy Irán nukleáris programja ellen irányulna.

A másik amerikai forrás szerint Trump még nem hozott végleges döntést az ügyben, beleértve azt is, hogy a katonai utat választja-e.

Mindenesetre a héten megérkeztek az amerikai repülőgép-hordozó hadihajók a Közel-Keletre, ami növelte Trump lehetőségeit a katonai fellépésre. A tüntetések alatt Trump többször is fenyegetőzött katonai beavatkozással.

A Reuters beszélt négy arab tisztviselővel, három nyugati diplomatával és egy magas rangú nyugati forrással is, akiknek a kormányait tájékoztatták a megbeszélésekről. Ők amiatt aggódnak, hogy az ilyen csapások ahelyett, hogy utcára vonzanának embereket, gyengíthetik a tüntetők mozgalmát.

Alex Vatanka, a Közel-Kelet Intézet iráni programjának igazgatója szerint tömeges katonai dezertálások nélkül az iráni tiltakozások nem érnek el eredményt.

Egy izraeli és amerikai tervezési folyamatokat közvetlenül ismerő, magas rangú izraeli tisztviselő arról beszélt, Izrael nem hiszi, hogy kizárólag légicsapásokkal megdönthető az iráni rezsim. Ha ez a cél, akkor katonákat kell küldeniük oda. Arról is beszélt, hogy még ha az Egyesült Államok meg is ölné Hameini ajatollahot, lenne más, aki a helyére lép. Azt mondta, Irán politikai pályáját csak együtt változtathatja meg a külső nyomás és a szervezett belső ellenzék.

Az izraeli tisztviselő szerint Irán vezetése meggyengült a zavargások miatt, de a tiltakozásokat kiváltó mély gazdasági válság ellenére továbbra is szilárdan tartja kezében a hatalmat.

Több amerikai hírszerzési jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a tiltakozásokhoz vezető körülmények továbbra is fennállnak, amelyek gyengítik a kormányt, de nincsenek komoly törésvonalak - mondta két, az üggyel tisztában lévő forrás.

A nyugati forrás szerint Trump célja inkább a vezetés megváltoztatása, mint a „rezsim megdöntése” volt, ami hasonló eredményt hozott volna, mint Venezuelában, ahol az amerikai beavatkozás csak az elnököt távolította el a hatalomból.

Az iráni külügyminisztérium, az amerikai védelmi minisztérium és a Fehér Ház nem reagált a Reuters megkeresésére, az izraeli miniszterelnöki hivatal pedig nem akart nyilatkozni.