Lehúzhatja a bulihajók rolóját a főváros az újpesti rakparton

A DK nyújtotta be a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésnapja előtt azt a javaslatot, ami fellép a pesti alsó rakpart Margit híd és Árpád híd közötti szakaszán a jelentős turista- és rendezvényforgalmat bonyolító közforgalmú személy- és rendezvényhajó-kikötők tevékenysége ellen - írta meg még múlt héten a Magyar Hang. A zárt ülésen tárgyalt javaslat indoklása szerint ezek a hajók ugyanis az elmúlt években tartósan és súlyosan túlterhelték a környező lakóterületeket, ezért vonnák vissza több érintett cég közterület-használati engedélyét.

A 444 által is olvasott javaslat szerint „különösen problémás a XIII/13–14, XIII/14–15 és XIII/15–16 raszterekben működő kikötők környezete, ahol a közterület-használat és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások – köztük a korlátlan alkoholfogyasztással egybekötött városnéző és rendezvényhajózások – nem járnak együtt megfelelő biztonsági, egészségügyi és takarítási háttérrel. E raszterekben közterület-használóként jelenleg többek között a CAPTAIN-DANIEL Kft., a DUNA-WESER Kft., valamint a BKV Zrt. működik közre, továbbá a DUNA-WESER Kft. által nyújtott, közismerten „Prosecco hajók” néven futó szolgáltatások is ezen a partszakaszon üzemelnek.”

A DK javaslata tehát kifejezetten az érintett raszterekhez köthető cégek közterület-használati engedélyeinek visszavonását, a hatósági szerződések felbontását kezdeményezte. Emellett felkérte a főpolgármestert, hogy minden esetben kérje ki az adott kerületi önkormányzatok hozzájárulását a közterület-használati engedélyhez, függetlenül attól, hogy az egy meglévő engedély hosszabbítására vagy új kiadására vonatkozik.

A témára még az ülés előtt rárepült a budapesti Fidesz is, Gulyás Gergely Kristóf egyenesen úgy harangozta be az eseményt:

„A Tisza, Karácsony Gergely és a hajós kartell a budapestiek ellen – botrány várható a szerdai közgyűlésen.”

A zárt ülésen tárgyalt javaslatnak végül a 444 információi szerint egy felpuhított módosítója nem ment át, míg az eredeti javaslat első, az engedélyeket visszavonató pontja erős többséggel igen, aminek értelmében tehát a Fővárosi Közgyűlés felkéri a főpolgármestert, hogy kezdeményezze ezeknek az engedélyeknek a felbontását.

A javaslat azon pontja viszont, amiben felkérték volna a főpolgármestert, hogy minden esetben kérje ki az adott kerületi önkormányzatok hozzájárulását a közterület-használati engedélyhez, függetlenül attól, hogy az egy meglévő engedély hosszabbítására vagy új kiadására vonatkozik, szintén nem ment át.

A Magyar Hangnak a tegnapi ülés után nyilatkozott Karácsony Gergely főpolgármester, aki a bulihajós javaslattal kapcsolatban azt mondta, mivel a kérdést zárt ülésen tárgyalták, nem tud róla minden részletet megosztani, de az előterjesztés lakókat érintő felvetésével egyetért. A lap kérdésére elmondta azt is, hogy az előző közgyűlés által elfogadott DÉSZ nagy mértékben visszanyeste a túlhajóztatás jelenségét azzal, hogy nagy mértékben csökkenti a kikötési lehetőségeket – a XIII. kerületre ez különösen igaz -, de még ezzel együtt is átmeneti időszakot hirdettek, hogy a 2026. december 31-től életbe lépő új DÉSZ-t új típusú hajóüzemeltetési filozófiával tudják összekötni. Amihez viszont kormányzati partnerségre lenne szükség a főpolgármester szerint.

„Tavaly ősszel eléggé jól álltunk abban, hogy ez meglegyen, de a választási kampány mindent felülírt, és lefagytak ezek a szakmai vonalon egyébként előremutató egyeztetések arról, hogy hogyan lehetne egy állam-főváros partnerséget kialakítani a kérdésben, ami nélkül nem lehet jó hajózási protokollt csinálni Budapesten. A kérdésre április 12. után vissza kell térni” – fogalmazott Karácsony.

A főpolgármester szerint „dilemma” és „kényes hatósági ügy”, hogy hogyan lehet jogszerűen egy ilyen szerződést felbontani a hajós cégekkel.

„Abban egyértelmű volt a közgyűlés politikai szándéka, hogy a mostani helyzet tarthatatlan, a vita azon ment, hogy ezen jogilag hogyan lehetne változtatni. A vita pedig folytatódni fog, mert a közgyűlés csak elvi döntést hozott, végső határozat még nem született egy esetleges szerződésmódosításról vagy -felbontásról” – mondta Karácsony Gergely.

Háttér

Az elmúlt években az újlipótvárosi Facebook-csoportokban rendszeresen jelentek meg lakossági fotók és panaszok a területen kikötő hajókról leszálló - jellemzően külföldi - turisták tevékenykedésével kapcsolatban (szemetelés, köztéren pisilés, hangoskodás stb.), de többen sérelmezték azt is, hogy a szakaszon szabálytalanul parkolnak a turistákat felvevő buszok, illetve taxisok is.

A XIII. kerületi önkormányzatnál is érdeklődtünk a helyzetről, az alábbi válaszokat kaptuk:

„Rendszeresen kapunk lakossági megkereséseket és panaszokat a dunai hajózással összefüggésben. Ezek főként a közterületi terheléssel, zajterheléssel, szemeteléssel, a hajók vendégeinek viselkedésével, deviáns közterület-használatával, a személyszállító járművek szabálytalan parkolásával vannak összefüggésben. A lakossági megkereséseket rendszeresen továbbítottuk és továbbítjuk a Fővárosi Önkormányzat részére, kérve intézkedésüket.”

Mint írták, álláspontjuk szerint „aránytalan, hogy Budapesten a legsűrűbben lakott Duna-parti városrészre, Újlipótvárosra jusson a legjelentősebb számú kikötő és ezáltal terhelés”, ezért kezdeményezték korábban a Duna parti Építési Szabályzat módosítását és szorgalmazzák, „hogy szerezzen érvényt az abban foglaltaknak a Fővárosi Önkormányzat.”

Előzmények

A Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásgazdálkodási Bizottság még 2020-ban fogadott el egy állásfoglalást a dunai kikötőkkel kapcsolatban, 2024 áprilisában pedig a Fővárosi Közgyűlés módosította a Duna parti Építészi Szabályzatot (DÉSZ), amelynek eredményeként jelentősen lecsökkentették a Margit híd és az Árpád híd között létesíthető kikötők számát és szűkítették a kikötői funkciókat.

A tervek szerint 2025 januárjában életbe lépő döntés egyébként viszonylag nagy vitát váltott ki már elfogadásakor is - a hajós cégek értelemszerűen nem voltak elragadtatva a korlátozástól, de még kerületi polgármesterek is vitatták a gyorsított ütemű szigorítást, igaz, például Baranyi Krisztina, Ferencvárosi polgármestere és Karsay Ferenc XXII. kerületi kormánypárti polgármester inkább azért volt elégedetlen, mert így a belvárosi szakaszról kiszorított hajók a külvárosi kerületek környezetterhelését növelték volna.

Ezen a ponton azonban megakadt a folyamat, a főváros ugyanis megígérte, hogy munkacsoporttal jelölnék ki az új kikötőhelyeket, ami a beígért határidőkig nem valósult meg.

Kartell, lobbi, képviselő

Itt lépett be a képbe a Tisza, azaz annak első frakcióvezetője, Ordas Eszter. Karácsony Gergely már 2024 májusában nekiment Ordasnak, amikor a Tisza bejelentette a fővárosi listáját, a főpolgármester azzal a felütéssel kezdte:

Lobbistáknak nincs helye a Fővárosi Közgyűlésben!

Ordas Eszterről ugyanis már akkor tudni lehetett, hogy egy olyan cég, a DUNA-WESER Kft. jogtanácsosa, amivel szemben korábban a BKV versenyhivatali eljárást indított, mivel három másik vállalkozással „kartellbe szerveződve próbálta elnyerni a BKV menetrendszerinti hajójáratainak üzemeltetését”. A négy vállalkozás (a Dunai Személyszállító Kft., a Hajózni Jó Kft., a Rubin Group Kft. és a DUNA-WESER Kft.) vezetői beismerték a kartellezést, és végül némi kitérővel a kirótt, többmilliós büntetést is befizették.

Ordas Eszter 2024 áprilisában (tehát még az önkormányzati választások előtt) a kartellügyben érintett DUNA-WESER Kft. jogi képviselőjeként, aláírásában a Rubin Group hajózási cég logójával írt levelet többek közt Karácsony Gergely főpolgármesternek is, amelyben a DÉSZ módosítását, újraszabását kifogásolták. Magyarán Ordas akkor még jogtanácsosként lépett fel a szabályozás ellen, ráadásul - ahogy arra a hvg.hu emlékeztetett - úgy, hogy valójában már elkésett a levélben megfogalmazott észrevételekkel, ugyanis mire az eljutott a címzettekhez, a Fővárosi Önkormányzat már lezárta a véleményezési szakaszt, az állami főépítész ellenőrizte a rendeletet, a Fővárosi Közgyűlés pedig elfogadta. A hvg.hu cikkéből egyébként az is kiderült, hogy a levélben semmi olyan új szempont nem jelent meg, amelyet a hajózási cégek korábban nem osztottak volna meg a fővárossal.

Október végén pedig Ordas Eszter már a Fővárosi Közgyűlésben, a Tisza frakcióvezetőjeként szólt hozzá a témához.

Az ülés egyik napirendi pontja (a sejtelmes nevű Törvényességi felhívás az Fkr. 33/C. §-a és 33/P. §-a kapcsán) ugyanis arról szólt, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala - főispánja: Sára Botond - kifogásokat emelt a kikötőhasználatot szabályozó önkormányzati rendelettel kapcsolatban, a főpolgármester javaslatában pedig annyi szerepelt volna, hogy ezekkel a Kormányhivatal által jelzett kifogásokkal a Fővárosi Közgyűlés nem ért egyet. Technikai jellegűnek tűnt a kérdés, aztán egy ponton érdekes fordulatot vett.

Ordas Eszter ugyanis hozzászólásaiban kérdéseket fogalmazott meg a hajós kikötőkre vonatkozó engedélyek kiadásának zökkenőmentesebbé tételével kapcsolatban. A napirendi pontról szóló vita egy pontján a kutyapártos Kovács Gergely meg is jegyezte:

„szerintem azt, hogy Ordas Eszter témával kapcsolatos hozzászólásait a helyén tudjuk kezelni, nagyban segítené, hogyha tájékoztatna minket arról, hogy milyen kapcsolata volt, illetve van esetleg az említett hajózási cégekkel, és hogy most igazából budapesti közgyűlési képviselőként vagy pedig a cégek képviselőjeként mondja, amit mond. Ugye, a lobbitevékenység egy képviselőnek nem feltétlenül megengedett.”

Ordas először többek közt azzal ütötte el a kérdést:

„Amikor a zárt ülés anyagait fogjuk tárgyalni, akkor nyilvánvalóan van olyan cég is, ahol kamarai jogtanácsosként eljárok, de ez nem összeférhetetlen, viszont jelenteni fogom, tehát ott majd én nem szavazok nyilvánvalóan. Ez nem egy lobbitevékenység, hanem egy kérdés volt, hogy októberben erre az egész évre miért nem adnak engedélyt.”

Válaszában még kétszer emelte ki, hogy nem lobbitevékenységről van szó, közgyűlési képviselőként tette fel kérdéseit.

Kovács viszont visszakérdezett:

Úgy érzem, nem kaptunk választ a kérdések nagy részére. Tehát én még egyszer szeretném megkérdezni, mert szerintem tényleg úgy tudjuk helyén értékelni a szavait, hogy egészen pontosan melyik céggel milyen kapcsolata volt és milyen kapcsolata van most.

Ordas teljes válasza erre így hangzott:

A Duna Waser Kft.-nek vagyok a kamarai jogtanácsosa, három gyermekem van… – vagy az nem, ja, az nem. Tehát ez nyilván nyilvános adat volt, és hát, vagyonnyilatkozatomban is szerepeltetem, hogy munkaviszonyban állok, tehát dolgozom. Ennek a cégnek a kikötői elbírálásánál nyilvánvalóan nem fogok szavazni, mint ahogy az összes többinél sem. Az, hogy egy cégnek jogtanácsosa vagyok, nem értem, hogy mennyiben kizáró ok, hogy föltegyek kérdést, hogy erre az évre az év közepén hozott jogszabály-módosítással az év elejére vonatkozóan miért nem adnak ki engedélyt, az nem egy céget érint, hanem az összes céget, a MAHART-on kívül mindenkit tulajdonképpen. Tehát saját cégek vonatkozásában sincsen kikötői engedély. A moratórium azért került elrendelésre, 132 hogy a ’25. januárban hatályba lépő DÉSZ-nek eleget tegyen, de ez a gyakorlatban nem valósult meg. Köszönöm.

Karácsony javaslata egyébként végül nem ment át, a DK, a Kutyapárt és a Párbeszéd, illetve a frakció nélküli Tüttő Kata szavazott igennel, a Tisza nemmel, a Fidesz-KDNP pedig tartózkodott.

A téma egy időre jegelődött, a lakossági panaszok száma nem.

Ordas Eszter tavaly nyáron családi okokra hivatkozva lemondott képviselői mandátumáról, frakcióvezetői posztját Bujdosó Andrea vette át.

Az újlipótvárosi kikötőkben a bulihajók menetrend szerint jöttek-mentek. Mostantól viszont a főpolgármester és a hivatal kezében pattog a labda, a főpolgármester nyilatkozata alapján egyelőre még csak az elvi döntés született meg a szerződések felbontásáról, hogy abból mi és hogyan, pláne mikor lesz érzékelhető a gyakorlatban, egyelőre nem derült ki.