Döntött az EU: 2027 végétől tilos minden orosz fosszilis energiahordozó importja, Magyarország perelni fog

Döntöttek az Európai Tanácsban: 2027 végétől minden orosz fosszilis energiahordozó importját megtiltják az EU-tagállamoknak. A tiltást a 27 tagállamból 24 szavazta meg, Bulgária tartózkodott, Szlovákia és Magyarország ellene voksolt, a rendeletet elfogadó országokban él az uniós népesség 95,26 százaléka. Az elfogadáshoz 15 tagállam vagy 65 százaléknyi népességarány kellett.

A korlátozásokat semmibe vevő vagy kijátszó piaci szereplők jelentős bírságra számíthatnak. A szabályokat be nem tartó magánszemélyeket legalább 2,5 millió euróra (950 millió forint), a vállalatokat legalább 40 millió euróra (15,3 milliárd forint) büntethetik az Európai Tanács honlapján közzétett tájékoztatás szerint; a maximális bírság a globális árbevétel 3,5 százaléka is lehet.

A tilalom a rendelet hatálybalépését követő hat héttel lép hatályba. A meglévő szerződésekre átmeneti időszak vonatkozik. Ez a fokozatos megközelítés korlátozza az árakra és a piacokra gyakorolt hatást. A teljes tilalom az LNG-importra 2027 elejétől, a vezetékes gázimportra pedig 2027 őszétől lép hatályba. A tagállamoknak 2026. március 1-jéig nemzeti terveket kell készíteniük „a gázellátás diverzifikálására és az orosz gáz helyettesítésében rejlő lehetséges kihívások azonosítására” – közölte az Európai Tanács.

Az Európai Bizottság emellett azt is tervezi, hogy jogszabályjavaslatot terjeszt elő az orosz olajimport 2027 végéig történő fokozatos kivezetésére.

A döntésről szóló tájékoztatásában az Európai Tanács emlékeztet: az Oroszországból az EU-ba irányuló gáz- és olajimport jelentősen csökkent az elmúlt években. Míg azonban az olajimport a jelenlegi szankciórendszer eredményeként 2025-re 3 százalék alá esett, az orosz gáz becslések szerint még mindig az EU importjának 13 százalékát tette ki 2025-ben, ami évi több mint 15 milliárd eurót jelent.

„Nem magyar érdek”

Magyarország nemmel szavazott a jogszabály elfogadására, de kisebbségben maradt. Az Orbán-kormány erősen ellenzi az orosz vezetékes gáz és LNG uniós importjának betiltását, mondván: az uniós szintű szabályozás sérti a tagállami szuverenitást, veszélyezteti az ellátásbiztonságot, továbbá aránytalan jogi és árkockázatokat terhel elsősorban a tengerparttal nem rendelkező országoknak.

A magyar kabinet már korábban kilátásba helyezte, hogy a rendeletet, ha elfogadják, megtámadja az Európai Unió Bíróságán. Az orosz kormánytól 2021-ben Barátságért kitüntetést kapott Szijjártó Péter már be is jelentette: Magyarország európai bírósági eljárást fog indítani az orosz energiaimport ellehetetlenítését célzó, „jogi csalással” elfogadott REPowerEU-rendelet megsemmisítését kérve. A miniszter szerint

• az orosz kőolaj és földgáz vásárlásának tiltása élesen ellentétes hazánk érdekével,
• egy óriási jogi csalással jött létre, hiszen ez tartalmában egy szankció, amit kereskedelmi intézkedésbe bújtattak, mert a szankciók elfogadásához egyhangú döntésre lett volna szükség, ehhez pedig nem.

A miniszter szerint a döntés ráadásul teljes mértékben ellentétes az Európai Unió saját jogszabályaival is, hiszen az alapszerződés világosan kimondja, hogy a nemzetek saját hatáskörébe tartozik eldönteni, hogy milyen energiahordozókat vásárolnak és honnan. Amint a rendelet hivatalos formában is megjelenik, Magyarország kormánya benyújtja a keresetét az Európai Bírósághoz, mondta a miniszter az MTI tudósítása szerint.