Azzal vádolnak egy osztrák volt alkotmányvédelmi főtisztet, hogy titokban Oroszországnak dolgozott

Csütörtökön kezdődik Ausztria történetének egyik legnagyobb kémpere a bécsi tartományi bíróságon. Egisto Ottot azzal vádolják, hogy a Szövetségi Alkotmányvédelmi és Terrorellenes Hivatal (BVT) egykori főfelügyelőjének titkos hírszerző tevékenységet folytatott Oroszország javára, valamint hivatali visszaélést követett el. Ott tagadja a vádakat. A volt főtisztet hivatali visszaéléssel, korrupcióval és Ausztria elleni kémkedéssel vádolják, amiért akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.

A bécsi ügyészség 172 oldalas vádirata szerint Ott az orosz hírszerzést támogatta és orosz érdekeket szolgált: „a támogatási cselekményeket az Osztrák Köztársaság rendőrtisztjeként, a BVT állományában (…) majd később, felfüggesztett rendőrként” követte el a belügyminisztérium kötelékében. Ottot többek között azzal vádolják, hogy 2015 és 2020 között, szolgálati megbízás nélkül olyan adatokat gyűjtött, például tartózkodási helyeket, rendszámokat és utazási adatokat, amik iránt Oroszország érdeklődhetett. Az érintettek között volt például egy volt orosz hírszerző tiszt is, aki külföldre szökött.

Az ügyészség szerint 2017 és 2021 között Ott rendőrségi adatbázisokból származó személyes adatokat gyűjtött azért, hogy azokat továbbítsa a Wirecard korábbi igazgatósági tagjának, Jan Marsaleknek, illetve az orosz hírszerzés képviselőinek. Így például kikérte Christo Grozevnek, az akkor Bécsben élő bolgár oknyomozó újságírónak a lakcímnyilvántartási adatait, ami a vádirat szerint „kizárólag az orosz hírszerzés érdekét szolgálta”. A szolgálatilag nehezen indokolható adatokért Ott három, illetve négy számjegyű euróösszegű ellenszolgáltatást követelt

„A bizonyítási eredmények alapján megállapítható, hogy Egisto Ott főfelügyelő a bűncselekményeket pénzügyi okokból, valamint a BVT vezetésével szembeni frusztráció miatt követte el, mivel véleménye szerint a vezető pozíciókat pártpolitikai alapon, mégpedig az Osztrák Néppárthoz közel álló személyekkel, töltötték fel. Ezért úgy érezte, hogy felettesei igazságtalanul bántak vele, munkáját nem értékelték megfelelően” - állítja a vádirat a lehetséges indítékokról. Egyben megállapították azt is, hogy életszínvonalát nem tudta volna csupán a köztisztviselői fizetéséből fenntartani.

A vád szerint Ott 2022 nyarán lánya lakásán egy volt belügyminisztériumi kabinetfőnök és két egykori kabinetmunkatárs szolgálati telefonjait átadta a „Jan Marsalek megbízásából eljáró, ismeretlen társtetteseknek, akik a készülékeket Törökországon keresztül Moszkvába szállították további elemzés céljából az orosz hírszerzés számára”. Marsalek, aki évek óta szökésben van, a vádirat szerint ezután „orosz ügynökként teljes hozzáférést kapott a minisztériumi kabinetfőnök szolgálati mobiltelefonjának teljes adattartalmához”.

A telefonok 2017-ben egy csónakázás során vízbe estek, majd adatmentés céljából egy rendőrnek adták át, akit szintén vád alá helyeztek, mert a telefonokat továbbadta Ottnak. Néhány héttel később Ott állítólag ismét lánya lakásában 50 ezer eurót vett át, amit két orosz férfi hozott el.

A vádirat további része egy különösen védett, külső hozzáférés ellen biztosított SINA-laptopot érint. Ottot azzal vádolják, hogy 2022. november 19-én egy ilyen, egy uniós tagállam hírszerzéséhez tartozó, érzékeny titkosszolgálati információkat tartalmazó laptopot adott át az orosz hírszerzés képviselőinek, amiért 20 ezer eurót kapott. A vád szerint ezt a műveletet Marsalek tervezte és szervezte meg, aki ekkor már az orosz belbiztonsági szolgálatnak, az FSZB-nek dolgozhatott. A SINA-laptop a később valószínűleg Iránba került. Erre utalnak azok a csetüzenetek, amik a bécsi ügyészség rendelkezésére állnak.

A vád szerint Ott útmutatót készíthetett az oroszoknak a bérgyilkosságokhoz. A berlini „Tiergarten-gyilkosság” után egyfajta „hibaanalízist” is készített. 2019 augusztusában egy orosz ügynök Berlinben lelőtt egy Németországban száműzetésben élő csecsen férfit. A vádirat szerint Ott feltárta a bűncselekmény „gyenge pontjait”, és „a BVT tisztjeként egyfajta cselekvési útmutatót dolgozott ki a jövőbeni, zökkenőmentes és sikeres orosz megbízásos gyilkosságokhoz az Európai Unió területén”. Emellett Ottot hivatali titoksértéssel is vádolják. 2019-ben állítólag személyes adatokat adott át Johannes Peterliknek, a külügyminisztérium akkori főtitkárának olyan BVT-tisztviselőkről, akiket az „Ibiza-videó” elkészítésével hozott összefüggésbe.

Ott következetesen tagadja az összes vádat. Állítása szerint azok „konstrukciók”, a nyomozás eredményei pedig egyoldalúak. Saját értelmezése szerint kényelmetlen szereplőként politikai rendőri körök célkeresztjébe került. Legutóbb az APA hírügynökségnek arról beszélt, hogy az esküdtszék előtt bizonyítani tudja ártatlanságát. „Nem fogok hazudni, pedig vádlottként megtehetném. Az igazat fogom mondani. És néhány disznóságot fel fogok tárni.”

Mindkét vádlott esetében hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Ott új jogi képviselettel vág neki az esküdtszéki eljárásnak; korábbi ügyvédei december közepén visszaadták megbízásukat. (ORF)