Trump zavaros monológjában arról beszélt Davosban, hogy az USA hülye volt, hogy visszaadta Grönlandot a dánoknak

Donald Trump megtartotta a nagy várakozással övezett hosszas beszédét a davosi Világgazdasági Fórumon. Az elnök nehezen követhető felszólalásának tényellenőrzésére nem vállalkozunk, ebben a cikkben az Európát érintő kijelentéseit próbáljuk összefoglalni.

Az Egyesült Államok a világ legcsodálatosabb országa

Trump az Egyesült Államoknak olyan növekedést ígért, amilyet még egyetlen ország sem látott korábban, és arról beszélt, hogy az amerikai történelem legfigyelemreméltóbb átalakulását hajtja végre. „Az emberek nagyon jól élnek, nagyon elégedettek velem” – mondta a közönségnek, majd kijelentette, hogy „legyőztük az inflációt”, és Amerika korábbi „nyitott és veszélyes határát” lezárták. Trump a dugig telt davosi konferenciateremben ülőkkel az Egyesült Államok sikerének „receptjét” is megosztotta.

Európa lecsúszik

Európa kapcsán az alelnöke által tavaly februárban Münchenben, majd a novemberben publikált nemzetbiztonsági stratégiában megfogalmazott kritikáit ismételte el, azzal a nem túl meggyőző kiegészítéssel, hogy egyébként ő jót akar Európának, és meg akarja osztani az Egyesült Államok sikerének „receptjét”, hogy mások is követhessék. Trump szerint Európa egyes részei felismerhetetlenné váltak (a korlátok nélküli migráció miatt).

Trump azt mondta, az USA nagy gondot fordít Európa népeire, megemlítve skót és német családi gyökereit, és kijelentette, mélyen hisz az Európával mint civilizációval közös kötelékeinkben. Majd hozzátette: „Éppen ezért az olyan kérdéseknek, mint az energia, a kereskedelem, a bevándorlás és a gazdasági növekedés, központi szerepet kell kapniuk mindazok számára, akik erős és egységes Nyugatot akarnak látni, mert Európának és ezeknek az országoknak a saját dolgukat kell elvégezniük.”

Európa visszatérő ostorozása után a talán mindenkit legjobban érdeklő Grönland kérdésére is rátért, bár saját bevallása szerint fontolgatta, hogy kihagyja ezt a témát a beszédéből, de szerinte ez az, ami mindenkit érdekel.

Grönland

Viszonylag békülékeny hangon kezdve biztosított mindenkit, hogy óriási tisztelettel van Grönland népe és Dánia népe iránt, majd gyorsan rátért arra, hogy minden NATO-tagnak kötelessége megvédeni a saját területét. Szerinte Grönlandot senki más nem tudja megvédeni, csak az Egyesült Államok, a világ ezt már a II. világháborúban is látta, amikor „Dánia hat órányi harc után elesett Németországgal szemben”.

Ezután – állítása szerint – az Egyesült Államok kénytelen volt saját erőit odaküldeni, hogy megtartsa Grönland területét, óriási költségek és áldozatok árán, katonai bázisokat létrehozva ezen a „nagy, gyönyörű jégtömbön”. A háború után az Egyesült Államok visszaadta Grönlandot Dániának.

„Milyen hülyék voltunk, hogy ezt megtettük? És most mennyire hálátlanok?”

– sorolta a költői kérdéseket Trump. (Nem először állítja Trump azt, hogy ők adták vissza Grönlandot a dánoknak, de érdemes hangsúlyozni, hogy az USA sosem birtokolta ezt az autonóm területet. Grönland évszázadok óta a Dán Királyság része, ezt a nemzetközi jog rögzíti, és az USA is elismeri. Bár a II. világháború idején az Egyesült Államok katonai bázisokat hozott létre Grönlandon egy Dániával kötött, háborús biztonsági megállapodás alapján, ez semmiféle tényleges tulajdonjogot nem jelent. 1946-ban Harry Truman elnök egyébként titokban felvetette Grönland megvásárlásának ötletét, de a dánok elutasították az ajánlatot.)

Az elnök arról is beszélt, Amerika nyerte meg a II. világháborút, „nélkülünk most talán németül és japánul beszélnétek” – mondta.

Közölte, hogy az Egyesült Államok „azonnali tárgyalásokat” akar kezdeni Grönland megszerzéséről, és utalt arra, hogy nem fognak erőt alkalmazni a többször is „gyönyörű, nagy jégdarabnak” nevezett Grönland megszerzésére. Trump viszonylag direkten figyelmeztette a jelenlevőket, hogy emlékezni fognak arra, mit csinálnak Grönland kapcsán:

„Mondhatnak igent, és ezért nagyon hálásak leszünk. Vagy mondhatnak nemet – és mi emlékezni fogunk rá.”

Trump azt mondta, hogy ha valaha nukleáris háború törne ki, „azok a rakéták pont annak a jégtömbnek a közepe felett repülnének át” (vagyis Grönland fölött), és szerinte szüksége van rá ahhoz, hogy megépítse a valaha volt legnagyobb Aranykupolát. (Az Aranykupola terveiről itt írtunk bővebben.) Szerinte az Aranykupola Kanadát is megvédené, ami „rengeteg mindent ingyen kap tőlünk”, majd kiszólt a kanadai miniszterelnöknek, a tegnap történelminek tűnő felszólalást tartó Mark Carney-nak, hogy „hálásnak kellene lennie”. Emellett egy váratlan kiszólással Benjamin Netanjahut arra kérte, hogy ne próbálja magának tulajdonítani az Aranykupola technológiáját, mert az amerikai.

NATO

A NATO-ra rátérve Trump arról panaszkodott, „mi nagyon sokat adunk, és nagyon keveset kapunk cserébe”. Szerinte az Egyesült Államok csak „halált, felfordulást kap a NATO-tól, miközben hatalmas összegeket ad olyan embereknek, akik nem értékelik, amit az USA tesz”.

Trump azt is állította, hogy az Egyesült Államok „semmit sem kapott a NATO-tól”, leszámítva azt, hogy megvédi Európát Oroszországtól. (Valószínűleg az amerikai elnök itt elfeledkezett néhány pillanatra arról, hogy a NATO kollektív védelmi záradékát, az 5. cikket eddig mindössze egyszer aktiválták: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, ami után rengeteg európai ország sorakozott fel az Egyesült Államok mellett, és vállalt súlyos áldozatokat a közel-keleti missziókban.)

Grönland kapcsán még közölte, hogy ez „nagyon kis kérés” ahhoz képest, amit az Egyesült Államok évtizedeken át adott a NATO-nak, egyben megkérdőjelezte a többi NATO-tag elkötelezettségét is a szövetség iránt, amikor így fogalmazott:

„Mi száz százalékig ott vagyunk a NATO mellett – nem vagyok benne biztos, hogy ők ott lennének értünk.”

Arról, milyen állapotban várja a világ az amerikai elnök davosi performanszát, itt írtunk bővebben. Egyébként Orbán Viktor is Davosba utazott a Gázai Béketanács miatt.