Trump: Megegyeztünk Grönlandról, nem fogom bevezetni a büntetővámokat

„A NATO főtitkárával, Mark Ruttéval folytatott nagyon produktív találkozóm alapján kialakítottuk egy jövőbeli megállapodás keretét Grönlanddal, sőt, az egész sarkvidéki régióval kapcsolatban”

– írta magyar idő szerint szerda éjszaka a Truth Socialön az amerikai elnök. Trump szerint „ez a megoldás, ha megvalósul, nagyszerű lesz az Amerikai Egyesült Államoknak és az összes NATO-tagállamnak”.

Arról semmilyen részletet nem közölt a posztban, hogy milyen megoldásról lehet szó. De ami a lényeg: bejelentette, hogy a megállapodás alapján „nem fogom bevezetni a február 1-jén hatályba lépő vámokat”. A CNBC-nek egy rövid videónyilatkozatban azt mondta, hogy a Mark Rutte NATO-főtitkárral kötött megállapodás értelmében az Egyesült Államok és európai szövetségesei együttműködnek az ottani Aranykupola ügyében, és a megállapodás kiterjed arra is, hogy az Egyesült Államok ásványkincs-kitermelési jogokat szerezhet a szigeten. Arra a kérdésre, hogy meddig érvényes ez az alku, azt mondta: örökre.

A bejegyzése szerint további megbeszéléseket folytatnak „az Aranykupolával kapcsolatban Grönland tekintetében”. A tárgyalásokért J. D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff különmegbízott lesznek felelősek.

Az elnök bejelentésére jól reagáltak a piacok, a Dow Jones tőzsdeindex kilőtt, 600 pontot erősödött. A dollár árfolyama szintén erősödni kezdett a bejelentés után a főbb valutákkal, így az euróval szemben is.

A NATO-főtitkár egyelőre nem tweetelt a mostani tárgyalásról. Mark Rutte legutóbb január 18-án posztolt arról, hogy tárgyalt az amerikai elnökkel a grönlandi és az északi-sarki biztonsági helyzetről. „Tovább fogunk ezen dolgozni, és várom, hogy a héten később találkozzunk Davosban” – írta akkor. A CNN azt írja, hogy Rutte a mostani kétoldalú megbeszélésen méltatta Trump szerepét abban, hogy a szövetségesek növelték a védelmi hozzájárulásaikat (a NATO-tagok az amerikai elnök erőteljes nyomására vállalták, hogy GDP-arányos védelmi kiadásaikat 2035-ig 5 százalékra emelik).

Donald Trump az év eleji venezuelai katonai akció után fordította a figyelmét ismét Grönland felé. Többször elmondta, hogy biztonságpolitikai okokból szüksége van a szigetre, mert szerinte azt a dánok nem tudják megvédeni Kínától vagy az oroszoktól. A norvég miniszterelnöknek írt, igen szürreális levelében már ennél is tovább ment, már úgy fogalmazott: „A világ addig nem lesz biztonságban, amíg nem szerezzük meg a teljes irányítást Grönland felett.”

Még szerdán a davosi előadásában is arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „azonnali tárgyalásokat” akar indítani Grönland megszerzéséről – Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter erre reagálva leszögezte, hogy Koppenhága nem tárgyal a területe átadásáról, mert ahhoz alapelveit kellene feladni, és „ilyet sosem fogunk csinálni.”

Miután Trump törekvései Grönland megszerzésére komoly európai ellenállást váltottak ki – néhány ország nemcsak a szolidaritását fejezte ki, hanem szimbolikus gesztusként katonákat is küldött a szigetre –, az amerikai elnök január 17-én jelentette be, hogy büntetővámot vet ki Dániára, valamint a támogatóira (Hollandia, Franciaország, Egyesült Királyság, Németország, Norvégia, Finnország, Svédország). A február 1-jén bevezetni tervezett 10 százalékos vámok az akkor szavai szerint addig maradtak volna érvényben, „amíg meg nem születik a megállapodás Grönland teljes és maradéktalan megvásárlásáról”, a vámtarifa mértéke júniustól 25 százalékra nőtt volna, ha az érintett országok addig is kitartanak Dánia mellett, Dánia pedig Grönland mellett.

Dánia is, az Egyesült Államok is a NATO tagja, így ez a vita korábban sosem látott konfliktust generált a szövetség két tagállama, illetve a tagállamainak két csoportja között. Mark Rutte főtitkárnak így kényes helyzetben kellett egyensúlyoznia, és közben arra is figyelmeztetni a NATO vezetését, hogy a sziget miatti belharc elvonja a figyelmet a sokkal fontosabb kérdéstől: az ukrajnai háború ügyétől. Hogy végül mi lett a kompromisszumos, Trump által elfogadott javaslata, azt ugyebár még nem tudni, de azt igen, hogy hétfőn, miután dán és grönlandi vezetőkkel tárgyalt, azok azt jelentették be, hogy NATO-missziót javasolnak a szigetre, míg Rutte azt tweetelte ki a megbeszélésről: „A jövőben is szövetségesekként fogunk együttműködni e fontos kérdésekben”.