A fehérorosz diktátor beadta jelentkezését Trump Béketanácsába
Fehéroroszország elnöke, Alekszandr Lukasenka kedden aláírt egy megállapodást arról, hogy csatlakozna a Donald Trump által létrehozott Béketanácshoz – írja a Reuters.
„Aláírtam az Egyesült Államokhoz intézett felhívást, amiben jeleztük, hogy készen állunk elfogadni javaslatukat, és a Tanács alapító tagjaivá válni”
– mondta Lukasenka újságíróknak a fehérorosz BelTA hírügynökség szerint. Az elnöki Telegram-csatorna videót tett közzé a dokumentum aláírásáról, és idézte Lukasenkát, aki reméli, hogy hozzájárulhat az ukrajnai békéhez.
Az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenkát a Nyugat hosszú időn át elszigetelte az emberi jogi visszaélések, valamint az ukrajnai háborúban Vlagyimir Putyin orosz elnök melletti kiállása miatt. Trump azonban tavaly enyhíteni kezdte a szankciókat politikai foglyok szabadon bocsátásáért cserébe. Az amerikai elnök Lukasenkát „nagyon tisztelt” vezetőként jellemezte – ez a megfogalmazás élesen szembemegy a száműzetésben élő fehérorosz ellenzék álláspontjával, ami diktátornak tartja őt. A Béketanácsba szóló meghívás újabb állomása Lukasenka „rehabilitációjának”, miközben Washington továbbra is tárgyal vele további politikai foglyok szabadon bocsátásáról és a kétoldalú kapcsolatok normalizálásáról.
Trump a davosi Világgazdasági Fórumon várhatóan a teljes nemzetközi intézményrendszer átalakítására tesz grandiózus javaslatot. Habár az ENSZ Biztonsági Tanácsától felhatalmazást csak kimondottan a gázai helyzet rendezésére kapott, és az erre vonatkozó Béketanács mandátuma is 2027 novemberéig szólna, a kiszivárgott alapszabály-tervezet szerint szélesebb körű állandó szervezet létrehozásában gondolkozik, ami „a tartós béke biztosítását tűzi ki célul a konfliktus sújtotta vagy azzal fenyegetett térségekben”. Az alapszabály konkrétan Gázát nem is említi, viszont olyan struktúrát képzel el, amiben tulajdonképpen minden lényeges hatáskör a tanács elnökéé, aki persze maga Donald Trump lenne, vagy később az, akit ő utódjául jelöl.
Ahogy azt a 444-en írtuk, még ha a Béketanács nem is cseréli le az ENSZ-t , a tagállamoknak komolyan kell venniük, ami történik, hiszen az amerikai elnök, és a mögötte álló katonai, gazdasági erő komolyan veszi. Az mindenesetre látványos jelzés, hogy még úton Davosba Trump 200 százalékos pezsgővámmal fenyegette meg Emmanuel Macron francia elnököt, ha nem csatlakozik a tanácshoz. Ha ezeket a fenyegetéseket nem is váltja be, mindez akkor is mutatja, hogy a NATO jövőjéhez hasonlóan ez a kérdés is a kölcsönös bizalom gyors eróziójához vezethet. Ráadásul nehéz megindokolni, hogy miközben az orosz veszélyre hivatkozva beszél Trump Grönland megszerzéséről, miért Vlagyimir Putyint vagy Lukasenkát hívja még a Béketanács tagjai közé.
Címlapkép: ALEXANDER KAZAKOV/AFP
