Hiába a törvényi kötelezettség, egy hónappal a határidő lejárta után sem nyilvános az Epstein-iratok 99 százaléka

Amikor idén január 5-én Manhattanben szövetségi bíróság elé állították az elrabolt Nicolás Madurót, az ügyészekre komoly feladat várt – ám ez nem a venezuelai elnök ellen felhozott narkoterrorizmus vádjához kapcsolódott. A New York Times ügyet ismerő forrásai szerint az ügyészeket arra utasították, hogy az igazságügyi minisztérium (Department of Justice – DOJ) Jeffrey Epstein elítélt szexuális ragadozóhoz köthető iratait vizsgálják át.

Tavaly ősszel úgy tűnhetett, a nyilvánosság végre valódi válaszokat kaphat az ügyben, kiderülhetnek a Jeffrey Epstein által elkövetett szexuális bűncselekmények, és az áldozatok végre megkaphatják az elszámoltatást, amire régóta várnak. November 19-én Donald Trump elnök vonakodva ugyan, de aláírta az Epstein-iratok átláthatóságáról szóló törvényt (Epstein Files Transparency Act), ami elég egyértelmű volt: az igazságügyi minisztériumnak 2025. december 19-ig – néhány szűk kivételtől eltekintve – nyilvánosságra kellett volna hoznia minden nyomozati iratot.

A megszabott határidő lejárta után egy hónappal azonban a DOJ továbbra sem tett eleget a kötelezettségének. A jogászok egy január 5-én benyújtott manhattani bírósági beadványban közölték, a törvény előírásainak megfelelően mintegy 12 285 dokumentumot tettek közzé a minisztérium honlapján, ami körülbelül 125 575 oldalnak felel meg. Ugyanebben az iratban azt is jelezték, hogy a minisztérium munkatársai „több mint kétmillió, a törvény szempontjából potenciálisan releváns dokumentumot” azonosítottak, amik jelenleg „különböző felülvizsgálati fázisokban” vannak. A Guardian becslése szerint tehát az iratok kevesebb mint 1 százalékát hozták eddig nyilvánosságra.

A késlekedés továbbra is komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok mikor – vagy egyáltalán: valaha – közzéteszik-e az elítélt bűnözőre vonatkozó nyomozati dokumentumokat.

Az áldozatok továbbra is elégedetlenek

Az, hogy az eddig nyilvánosságra hozott dokumentumok csak a teljes anyag töredékét jelentik, felháborodást váltott ki az áldozatok érdekvédői és több törvényhozó körében. Köztük van Spencer Kuvin ügyvéd, aki az ügyben érintettek tucatjait képviselte.

„A Kongresszus nem mérlegelési jogkört adott az időzítésre – jogi kötelezettséget írt elő. Minden egyes nap, amikor ezeket az iratokat visszatartják, azt az üzenetet küldi, hogy az átláthatóság opcionális, ha hatalmi érdekek forognak kockán”

– mondta Kuvin a Guardiannek. „Az Epstein által bántalmazottak számára ez a késedelem nem eljárási, hanem személyes kérdés. Ezek az iratok nem elvont kormányzati dokumentumok; bizonyítékai annak, miként vallottak kudarcot az intézmények a gyerekek védelmében. A folyamatos titkolózás újra traumatizálja az áldozatokat, és aláássa a bizalmat az igazságszolgáltatásban” – tette hozzá. Az áldozatok kérték azt is, hogy az Igazságügyi Minisztérium egyik belső ellenőrző szerve vizsgálja felül az ügynökség munkáját, arra hivatkozva, hogy a kitakarások nem rejtették el megfelelően az érintettek nevét és azonosító adatait.

Ro Khanna demokrata és Thomas Massie republikánus képviselő, akik kétpárti javaslatként terjesztették elő az átláthatósági törvényt, felvetették: Pam Bondi igazságügyi minisztert a határidő elmulasztása miatt felelősségre is lehetne vonni. Ezekhez a lépésekhez azonban komoly politikai akarat kellene. A képviselők levelet is írtak Paul Engelmayer manhattani szövetségi bírónak, hogy nevezzen ki különmegbízottat és független felügyelőt „annak kikényszerítésére, hogy az Igazságügyi Minisztérium (DOJ) teljesítse a törvény által előírt kötelező iratkiadást”.

„A minisztérium több ponton is megszegte a törvényt: nem tartotta be a határidőt, olyan kiváltságokra hivatkozott, amiket a jogszabály nem enged meg, és sok esetben kitakarta az iratokat. Mindez szembemegy a törvény egyértelmű előírásával, ami szerint politikailag exponált személyek védelmére hivatkozva nem lehet dokumentumokat visszatartani vagy kitakarni” – írták január 8-ai levelükben.

A képviselők felhívták a figyelmet: az igazságügyi minisztérium megsértette a törvény egy másik előírását is. Eszerint a főügyésznek a közzétételi határidőt követő 15 napon belül jelentést kellene benyújtania, ami azonosítja „a nyilvánosságra hozott és visszatartott iratok kategóriáit, valamint összefoglalja az összes kitakarás tényét és jogalapját”.

„A mai napig ilyen jelentés nem készült. Enélkül nincs hiteles áttekintés arról, milyen iratok léteznek, miket tartottak vissza és miért, ami jelentősen megnehezíti a hatékony ellenőrzést és a bírói felülvizsgálatot”

– írták. „Egyszerűen fogalmazva: a DOJ nem bízható meg azzal, hogy önállóan teljesítse a törvény által előírt kötelező közzétételeket.” A képviselők szerint „büntetőjogi jogsértések történhettek, amiket kezelni kell”, ám jelenleg a legsürgetőbb feladat az, hogy a DOJ bocsássa rendelkezésre a törvény által előírt valamennyi dokumentumot és elektronikusan tárolt információt. Azt is javasolták, hogy a felügyelő készítsen jelentést „az iratkiadás valódi természetéről és mértékéről, valamint arról, hogy történnek-e jogellenes kitakarások vagy egyéb szabálytalan eljárások”. Az Igazságügyi Minisztérium múlt héten egy bírósági beadványban azzal fordult Engelmayerhez, hogy utasítsa el a kérelmet.

Figyelemelterelés és elégedetlenség

Ha az igazságügyi minisztériumnak vannak is megalapozott indokai a késlekedésre, ezeket eddig nem ismertette érdemben. Bondi és más minisztériumi tisztviselők egy korábbi levelükben az egészet logisztikai kérdésként állították be, az anyagok „óriási mennyisége miatti elkerülhetetlen fennakadásokra” hivatkozva. Megjegyezték, hogy a minisztérium „több mint ötszáz bírót” állított rá a projektre, ám az Atlantic szerint továbbra sem voltak hajlandók tisztázni, mikor tesznek közzé további iratokat.

Bondi további részleteket is megosztott az iratok feldolgozásáról. Állítása szerint az érintett hivatalok vezetői napi rendszerességgel – olykor naponta kétszer – egyeztetéseket tartanak, amiken áttekintik a fejleményeket, a felmerülő kérdéseket, az áldozatokat érintő problémákat. Bondi arról is beszámolt, hogy a minisztérium „központosított platformot” használ az átvizsgálás felügyeletére. Az anyagok „óriási mennyisége” miatt ez a rendszer „folyamatos felügyeletet és technikai támogatást igényel az elkerülhetetlen hibák elhárításához”. Mindkét levelet Bondi mellett helyettese, Todd Blanche, valamint Jay Clayton, a déli körzet szövetségi ügyésze is aláírta.

A Reuters írt arról december végén, hogy még 5,2 millió oldalnyi aktát kell átvizsgálnia a minisztériumnak. A lap által látott dokumentum szerint összesen 400 ügyvédet biztosít az iratok átnézésére a büntetőosztály, a nemzetbiztonsági osztály, az FBI, valamint a New York-i Manhattanben működő amerikai ügyészség. Ez pontosabb – és potenciálisan jóval nagyobb – szám, mint az igazságügyi minisztérium korábbi becslései. A dokumentum hozzátette, az iratok felülvizsgálatára január 5. és 23. között kerül sor.

Közben a republikánus vezetésű képviselőházi felügyeleti bizottság múlt héten felszólította Bill Clinton volt elnököt és Hillary Clinton volt külügyminisztert, hogy tanúskodjanak Epstein ügyében. Ők ezt megtagadták, a volt elnök szóvivője már decemberben azzal vádolta a Fehér Házat, hogy bűnbakot akarnak kreálni Clintonból, azért, hogy így tereljék el a figyelmet a dokumentumokban fellelhető híres érintettekről – köztük minden bizonnyal a jelenlegi elnökről, azaz Donald Trumpról is, aki nyolcszor utazhatott Epstein magángépén. Ugyanakkor Clintonék sem állnak a törvény felett, és az együttműködés megtagadása akadályozza a szélesebb körű elszámoltatási folyamatot.

Trumpék most Venezuelával és Grönlanddal próbálják elterelni a figyelmet az ügyről, ami a MAGA-tábort is erősen megosztotta: miután éveken át pörögtek ezen, az elmúlt időszakban az elnöki adminisztrációból mondták azt, hogy az elnök érintettsége puszta összeesküvés-elmélet. Az egyik leglelkesebb trumpista képviselőnő, Marjorie Taylor Greene is bejelentette lemondását, de a Capitoliumot öt évvel ezelőtt, 2021. január 6-án megostromló csőcselék egyik vezetője, a QAnon Sámán is kiábrándult az elnökből.

A közbizalom hiányát számok is alátámasztják. A CNN megbízásából készült friss közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak túlnyomó többsége elégedetlen az ügyben nyilvánosságra hozott bizonyítékok mennyiségével. A válaszadók kétharmada úgy vélte, a szövetségi kormány szándékosan tart vissza információkat, amiknek már elérhetőnek kellene lenniük, miközben mindössze 16 százalék gondolja, hogy a hatóságok valóban igyekeznek minden lehetséges adatot nyilvánosságra hozni.

A bizalmatlanság pártállástól függetlenül erős, bár a mértéke eltérő: a demokraták közel 90 százaléka, a függetlenek 72 százaléka, a republikánusok 42 százaléka szerint tudatosan tart vissza információkat a kormány. Összességében csak az amerikaiak 6 százaléka elégedett az eddig közzétett anyagokkal, míg 49 százalék kifejezetten elégedetlen. Trump hivatalba lépése óta viszont a republikánus szavazók körében nőtt azok aránya, akik szerint az iratok mennyisége nem igazán releváns kérdés.