Egymilliárd dollárt kér Trump az országoktól a tuti helyért az ellen-ENSZ-ében

Donald Trump egymilliárd dolláros belépési díjat kér azoktól az állami vezetőktől, akik állandó helyet akarnak az amerikai elnök által kezdeményezett új nemzetközi testületben, a saját maga által vezetett „Béketanácsban”. Ez az a Trump által elképzelt új testület, amibe az Orbán Viktor által közzétett levél szerint sok más vezető mellett a magyar miniszterelnök is meghívást kapott. Trump a jelek szerint ezt a Béketanácsot ruházná fel az ENSZ eddigi számos funkciójával, lényegében egy ellen-ENSZ-t hozna létre, aminek ő lenne az elnöke.

A testületet Trump a jövő héten, a davosi Világgazdasági Fórumon szeretné megalapítani. A Bloomberg látta a testület tervezett alapító okiratát, eszerint maga Donald Trump elnök lenne az elnök, és ő egy személyben dönthetne arról, hogy kiket hívnak meg a tagok közé. A hírek szerint már egy sor ország jelezte, hogy ők is meghívást kaptak: Orbán mellett így például a kanadai és az ausztrál miniszterelnök, Recep Tayyip Erdoğan török elnök, de az európai vezetők közül is jó néhányan, Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel kezdve.

A döntéseket a testületben többségi szavazással hoznák meg, minden jelenlévő tagállam egy szavazattal rendelkezne, de minden döntéshez az elnök jóváhagyása lenne szükséges. Vagyis Trump bármilyen nemzetközi döntést meg tudna vétózni az új testületben.

A multilateralizmus, vagyis a nemzetközi szervezetek és kooperáció helyett az America First elvében, az erőpolitikában és leginkább a neki mindenképpen járó Nobel-díjban hívő Donald Trump már az első ciklusa alatt is egy sor ponton lépett fel az ENSZ-szel szemben. A második megválasztása után aztán 66 nemzetközi intézményből lépett ki az Egyesült Államok a WHO-tól az UNESCO-n és az ENSZ Emberi Jogi tanácsán át a Klíma Keretegyezményig.

Bár magából az ENSZ-ből való teljes kilépés nem szerepel a hivatalos amerikai kormányprogramban (ugyanakkor már évek óta van erre kongresszusi javaslat), ehhez ráadásul szenátusi döntés is kellene, Trump szisztematikusan gyengíti az 1945-ben alapított szervezetet, és gyakran hivatkozik arra, hogy a jelenlegi nemzetközi intézmények nem szolgálják az amerikai érdekeket.

Egy saját maga által alapított és uralt alternatív intézmény létrehozatala a gázai háború kapcsán jött elő. Már amikor októberben egy békemegállapodás-tervezetet írtak alá az egyiptomi Sarm es-Sejkben, Trump döntött a meghívottakról, így lehetett jelen például a valódi állami vezetők mellett Gianni Infantino, a Trumpnál a lehető legtöbb pirospontot begyűjteni igyekvő FIFA-elnök is.

A béketanácsi kezdeményezést is a gázai rendezéshez kapcsolódóan jelentette be az amerikai elnök, azon belül jönne létre egy külön Gázai Béketanács is. Elsőre így az sem volt teljesen világos, hogy Orbán Viktor melyik testületbe kapott meghívást: a jelek szerint azonban az első hírekkel szemben nem a szűkebb körű, de aktuális téttel bíró gázaiba, hanem az általános Béketanácsba.

A kezdeményezés azonban messze nem csak a Közel-Keletről szól, az csak az első fő témája lenne egy általánosabb, Amerika által dominált új nemzetközi rendnek. A résztvevők körét, a szavazáshoz meghívottakat is az amerikai elnök határozhatná meg, és jogában állna bármilyen megszavazott döntést vétózni, ha éppen úgy látná jónak. Trumpnak jogában állna eltávolítani is bármelyik tagot, ezt a tagállamok kétharmados többségével tudnák csak a többiek megvétózni, amennyiben szembe akarnának szállni az amerikai elnökkel. A testületnek még a hivatalos pecsétjét is Trump hagyhatná jóvá.

A tervezett alapító okirat a tanácsot nemzetközi szervezetként írja le, „melynek célja a stabilitás előmozdítása, a megbízható és törvényes kormányzás helyreállítása, valamint a konfliktusok által sújtott vagy fenyegetett területeken a tartós béke biztosítása”.

A Béketanács évente legalább egyszer tartana szavazásokat, a napirendet az elnöknek kellene jóváhagynia. Ezeken kívül a végrehajtó testületnek lennének rendszeres, szavazás nélküli ülései is, legalább negyedévente.

A tagállamok alapesetben három évig töltenék be a tisztséget a Béketanácsban. Ennyiben, nagyon távolról és hunyorítva az ENSZ Biztonsági Tanácsra emlékeztetne, ahol a választott tagok jelenleg két évig vannak bent a BT-ben. Trump testületében is lennének ugyanakkor állandó tagok is, de ezt a jogot pénzért lehetne megvásárolni: azok a tagállamok, amelyek a Charta hatálybalépésétől számított első éven belül több mint egymilliárd dollárt befizetnek, állandó tagok lehetnének. Ezt a pénzt Gáza újjáépítésére fordítanák az elképzelés szerint.

A gázai rendezés kapcsán azonban máris komoly konfliktus látszik, miután a gázai végrehajtóbizottságba Trump Törökországot és Katart is meghívta. Ez Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek nagyon nem tetszik, ő Washingtonban próbál fellépni emiatt, és azt hangsúlyozza, hogy velük senki nem konzultált előzetesen.