Orbán Miskolcon: A szülők felelőssége is, hogy a gyerekeik szembefordultak a kormánnyal

Néhány hét után folytatódott a Fidesz „háborúellenes” turnéja. Volt idő végiggondolni, hogy mi működött, mi nem működött, legalábbis a szervezők szerint.

Elhagyták a rettegtető háborús árnyjátékot, ehelyett – ahogy megjósoltuk – a miskolci Pataky Attilával nyitottak, aki sajnos nem a Keselyűt, hanem a Kört énekelte.

Rákay Philip ezúttal egyedül vezette a műsort, Szabó Zsófi a Mandiner senkit nem érdeklő élőjét vezette. Igen, pártoktól függetlenül ez Magyarország: a szar melóra a csajt szervezik ki, a faszi marad a reflektorfényben.

Az is újdonság volt, hogy nemcsak a polgármester (oké, Szegeden furcsa lett volna), hanem már a képviselőjelöltek is megszólaltak. Csöbör Katalin, aki 2010 óta a Fidesz miskolci országgyűlési képviselője és Hollósy András alpolgármester. Ő új jelölt, a 2022-es győztes Kiss Jánost lecserélték. (Erősorrendünkben mindkét miskolci választókerületben a Tisza vezetését feltételeztük.) Mindketten csak egyszer-egyszer emlegették a Tisza elnökét. „Möszjö Magyar nem merte idetolni a szebbik felét” – mondta például Hollósy, aki egyébként Csöbörhöz képest jóval erősebb sodrású szónok. Orbánék nem most fedezték fel, egy ideje már ő a térség kohéziójáért felelős miniszteri biztos.

Szintén szokatlan volt, hogy Rákay a bevezető néhány mondatában - egyfajta új Menczerként - minimum hatszor mondta el, hogy Peti. Például: „Peti, a mi összetartó közösségünk választási győzelmeket gyűjt, nem domain-neveket.” Vagy: „Szlogent levédettük? Nem, Peti, szaladj!”

Az is változás, hogy a beszélők ezúttal nem egy színpadon voltak, hanem a küzdőtér közepén, minden oldalról körülvéve.

A zömmel helyi arcokkal zajló kerekasztal-beszélgetés sincs, de ahogy Rákay Philip fogalmazott három dolog nem változott: 1. Nemet mondanak a háborúra. 2. Folytatják a háborúellenes gyűléseket. 3. Aki békét akar, velük tart.

És nem volt Radics Gigi és Curtis sem.

Répássy Róbert államtitkár miskolciként emlékezett az 1990-es országgyűlési választásra, ahol rajta kívül a tavaly meghalt Wachsler Tamás és a parlamenti korelnök Fónagy János indult a térségben. Akkor már az is nagy eredmény volt, hogy a Fidesz bejutott a parlamentbe.

Nem akarjuk Répássyt lebecsülni, de tény: van egy másik miskolci fideszes, aki igazán nagyot szólt volna, ő Varga Judit. Nos, ő nem jött el.

Legelőre!

Nem, a hangulatba hozó országos politikus szerepében nem Répássy volt, hanem Kocsis Máté, amúgy már nem először, Mohácson is őt vették elő. Egy Legelőre feliratú zebra DPK-s pulcsiban állt ki, amit belpesti sétákhoz ajánlott.

Kocsis szerint Magyar Péter azért nem jött ide, mert „vidéken szárad a Tisza”, de van itt más is. Varga Judittól tudjuk, mondta, hogy Magyar szerint a miskolciak „vidéki debilek, Miskolc egy suttyó hely, lepratelep, proliláger. A miskolci tiszásoknak tudathasadásosnak kell lenniük” – mondta Kocsis.

A frakcióvezető szerint a tiszás európai képviselők elfogadták, hogy Ukrajnának katonai kiadásokra és az állami szolgáltatások biztosítására kölcsönt adnak. Szerinte Ukrajna a háború óta háromszor annyi pénzt kapott az EU-tól, mint Magyarország 2004 óta. Megismétli a kötelezőket arról, hogy – megint csak szerinte – mi mindent kellene Magyarországnak beszüntetnie a 13. havi nyugdíjtól a jelenlegi adózási rendszerig, de szerintem a választásig lesz még itt más is.

Kevesen voltak, sokan maradtak

Orbánt alig egy óra múlva szólították színpadra. Bevonulása megint rocksztárosra sikerült, sok kézfogás, kézcsók után a miniszterelnök nem interjút adott, hanem a közönség kérdéseire válaszolt. Kicsit úgy, ahogy Szegeden is történt, bár ott mellette állt Lázár János is.

Ezzel együtt nem tagadta meg magát, mondott egy bevezetőt. Megemlékezett arról, hogy 37 éve tartotta az első lakossági fórumát Miskolcon. „Ez még az az időszak volt, amikor kommunisták vezették Magyarországot” – borzongatta a hallgatóság fiatalabb részét. A régi fórumokra már senki nem igazán emlékezett a teremből, erről eszébe jutott egy vicc a román kommunistákról, akik így sóhajtottak fel végignézve magukon: „Kevesen voltunk, de sokan maradtunk.”

A hét kérdezőből négy erős szálakkal kötődik a Fideszhez: megyei közgyűlési képviselő és KDNP-s szervező, KDNP-s fegyelmi és etikai bizottsági tag, vereséget szenvedett emődi polgármester-jelölt, cigándi polgármester. Volt még két, magát elégedettnek nevező pedagógus is.

Orbán a kérdésekre jó hosszan válaszolt, azután is, hogy Rákay három kérdés és 40 perc után nem Orbánt, hanem a közönséget kérte meg, hogy rövidebben kérdezzen, miközben a válaszok hosszával volt a baj. Orbán vette a lapot, és azt mondta, tud ő rövidebben is válaszolni, ha kell, aztán ugyanolyan hosszan válaszolt, mint korábban. Volt egy olyan érzésem is, hogy a kérdésektől függetlenül ugyanazt mondta volna el amúgy is. Ezt a részt a DPK-nak még erősen csiszolnia kell. Orbán nagyrészt és leginkább jóízűen a külpolitikáról, a háborús veszélyről beszélt, mégiscsak egy háborúellenesnek mondott gyűlésről van szó, amire időnként a megszólalóknak is emlékeztetni kellett magukat.

A KDNP-s szervező arra volt kíváncsi, hogy sok miskolci fiatal elhagyja a várost, nekik mit tud ígérni a Fidesz. („Egyszer egy szép napon, tudom, hogy elhagyom a várost”, ugye.) Orbán szerint minden gyerekért az anyja és az apja felelős első helyen. A szülők felelőssége is, hogy sok fiatal szembefordult a kormánnyal, többet kell beszélni a gyerekekkel. És érdemes sportolni járatni is, mert az öltözők világa rendre nevel. És miért nem érdemes elmenni Miskolcról? Mert szocialista iparvárosból modern ipari központ lett.

A KDNP-s fegyelmi és etikai bizottságának tagja az ipartelepítésről kérdezett. Itt Orbán kritizált: nehéz megtalálni a város főterét. Hiszen az nincs, viszont a kormány segítene abban, hogy a város visszavásárolja a vasmű területét. Nem tudjuk, Orbán mire gondolt, de ezt a város tavaly megvásárolta.

Miről beszélt még Orbán? Számbavette a barátokat, így az amerikaiakat, a kínaiakat. Az oroszokra a barát szót nem akarta használni, de korrekt a kapcsolat. Az EU-n belül a németek most problémásak, de a magyarországi németek jó magyar hazafiak, Orbán felmérése szerint zömmel AfD-szavazók. Az olaszok is barátaink, és velünk vannak a csehek, és velünk vannak a szlovákok is, csak „ezt a Beneš-dolgot rendbe kell tenni”. Egy erős Szerbia is fontos, létkérdés az együttműködés.

Magyarországról több mint kétmillió magyar élet hiányzik a 20. századi történelem miatt, minket a régi háborúk tesznek tönkre, ezzel küzdünk a mai napig a miniszterelnök szerint. Ha nem lett volna ilyen viharos a történelmünk, akkor nem lenne demográfiai problémánk. Ott ül az EU-ban, és azt látja, hogy „ezek háborúba fognak menni”, ezek haditanácsok. Innen jutott el odáig, hogy nagyon kemény a helyzet, nem lehet kalandorokra bízni, biztosra kell menni.

Arra a kérésre, hogy adjon segítséget annak megválaszolására, hogy hitelből állják-e a jóléti intézkedéseket, Orbán azt mondta, hogy a szocializmus öröksége a magyar államadósság. Ehhez azért a Fidesz is bőven tett hozzá mostanában.

A cigányság felemelkedéséről azt mondta, hogy végre bekapcsolódtak a magyar közösségbe, látott például nyaraló cigány családokat. A fejlődést Orbán sajátságosan jellemezte: 2010-ben 53, 2020-ban 69 kiló húst ettünk meg. „Lehet azt mondani, hogy ebből néhány kiló nálam van” – mondta, de ettől még a szegények is több húst fogyasztottak.

(Érdekes lenne amúgy a 2020-2025 közötti húsfogyasztási adat, az élelmiszerinflációt ismerve.)

A közönség azt sem bírta ki nevetés nélkül, amikor a miniszterelnök ezt mondta:

„Én nem azért jöttem a politikába, hogy miniszterelnök legyek. Ez csak úgy történt. Én azért jöttem a politikába, mert nagy dolgokat akartam csinálni.”

Egy hét múlva folytatás Kaposváron.

A teljes élő közvetítés itt látható: