Új uniós terv Ukrajnának: gyorsított EU-csatlakozás korlátozott jogokkal

Az Európai Bizottság arra keres megoldási lehetőségeket, hogyan miként tudna Ukrajna gyorsított eljárásban csatlakozni az Európai Unióhoz egy esetleges orosz-ukrán békemegállapodás részeként – ugyanakkor a teljes jogú tagsági jogokat csak később, az átmeneti időszakok után kapná meg Kijev, uniós tisztviselők szerint – írja a Reuters.

A terv még korai szakaszban van, de az elképzelés célja, hogy gesztust tegyen az ukránoknak, akik a háború utáni biztonsági garanciák részeként uniós integrációt szeretnének, és négy év háborús megpróbáltatás után hiteles ígéretet várnak Európától a gazdasági és politikai stabilitás elősegítésére.

A hírügynökség diplomáciai forrásai szerint egy, az Egyesült Államok, Ukrajna és az EU között körvonalazódó 20 pontos béketerv 2027-re tűzte ki Ukrajna EU-csatlakozását, amely a háború utáni gazdasági újjáépítést és jólétet hivatott biztosítani. Sok uniós kormány szerint azonban ez az időpont irreális, mivel a csatlakozás hagyományosan érdemalapú folyamat: csak akkor halad előre, ha egy ország jogrendszere és intézményei megfelelnek az uniós normáknak.

A Bizottságban felmerült új modell megfordítaná a megszokott folyamatot:

Ukrajna (és esetleg más tagjelöltek) előbb politikailag csatlakozhatnának az EU-hoz, majd fokozatosan, a reformok előrehaladásától függően kapnának teljes jogokat és szavazati lehetőséget.

A megoldás ugyanakkor továbbra is igényelné az összes uniós tagállam és nemzeti parlament jóváhagyását. Az viszont erősen kétséges, hogy ezt megkapná-e Ukrajna.

„El kell ismernünk, hogy egészen más valóságban élünk, mint amikor a csatlakozási szabályokat megalkották” – fogalmazott egy uniós tisztviselő. Egy másik diplomata szerint „Európa érdeke, hogy Ukrajna az EU-ban legyen, hiszen ez saját biztonságunkat is szolgálja. Ezért keresünk kreatív megoldásokat, amelyek gyors csatlakozást tesznek lehetővé, és a teljes jogú tagság fokozatos megszerzését csak később követelik meg.”

Az uniós bővítések során korábban is voltak átmeneti időszakok, például a 2004-es bővítés után a munkavállalási jogokra, ám a most felmerült modell ennél jóval szélesebb körű korlátozásokat tartalmazna. A javaslat elfogadása komoly politikai ellenállásba ütközhet, különösen azokban az országokban, amelyek már hosszú ideje a hagyományos úton haladnak a tagság felé – mint Montenegró vagy Albánia.