Közeledés Trump árnyékában: Kína és Kanada vámcsökkentésről állapodott meg

Kína és Kanada áttörést ért el több évnyi feszült diplomáciai és kereskedelmi viszony után: a két ország vámcsökkentésekről egyezett meg, ami új lendületet adhat a kétoldalú kapcsolatoknak. A bejelentést Hszi Csin-ping kínai elnök és Mark Carney kanadai miniszterelnök közösen tette meg Pekingben, egy háromnapos tárgyalássorozat végén – számolt be a BBC.

A megállapodás értelmében Kína 85 százalékról 15 százalékra csökkenti a kanadai repceolajra kivetett vámot. Kanada ezzel párhuzamosan a kínai elektromos járművekre a legnagyobb kedvezményben részesített országokra érvényes, 6,1 százalékos vámtételt alkalmazza. Az engedmény évi 49 ezer autóra vonatkozik, válaszul a kanadai autógyártók aggodalmaira az olcsó kínai járművek dömpingje miatt.

A vámcsökkentés jelentős előrelépést jelent. A kereskedelmi háború 2024-ben éleződött ki, amikor Kanada 100 százalékos vámmal sújtotta a kínai elektromos járműveket, amire válaszul Peking több mint 2 milliárd dollár értékű kanadai agrártermékre – köztük repcemagra és élelmiszerekre – vetett ki vámot. Ennek következtében 2025-ben tíz százalékkal csökkentek a kínai importok Kanadából.

Carney az egyezséget „új kezdetnek” nevezte, és hangsúlyozta, hogy Kanada továbbra is tisztán látja „vörös vonalait” külpolitikájában – például az emberi jogok, a választásokba való kínai beavatkozás és a demokratikus értékek védelme terén. „A világot olyannak vesszük, amilyen – nem olyannak, amilyennek szeretnénk” – fogalmazott egy sajtótájékoztatón. Carney szerint „a világ drámai változásokon ment keresztül”, és Kanada pozicionálása „meg fogja határozni a következő évtizedek jövőjét” – tette hozzá.

Közben Hszi azt szeretné demonstrálni, hogy Kína megbízható globális partner, és pragmatikusabb kapcsolatok kialakítására ösztönöz – Peking szavaival élve „mindenki számára előnyös” kapcsolatokra. Az amerikai vámháborús hangulatban pedig ez a taktika működhet is. A dél-koreai elnök és az ír miniszterelnök is ellátogatott Pekingbe az elmúlt hetekben. A brit miniszterelnök és a német kancellár is várhatóan Kínába látogat hamarosan.

Elemzők szerint Carney pekingi látogatása mintát adhat más országoknak is, amelyek a washingtoni vámintézkedések miatt keresnek új gazdasági partnereket. A kanadai kormányfő számára különösen fontos a kereskedelmi diverzifikáció, mivel az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem az utóbbi években egyre bizonytalanabbá vált.

A két ország a látogatás során több energetikai és kereskedelmi együttműködési megállapodást is aláírt. A tárgyalások után Hszi Csin-ping kijelentette: „A Kína és Kanada közötti egészséges és stabil kapcsolatok elősegítik a világbékét, a fejlődést és a jólétet.”

A Carney–Hszi találkozót szakértők történelmi jelentőségűként értékelik, mivel az utolsó hasonló szintű látogatás 2017-ben történt, Justin Trudeau miniszterelnöksége alatt. A két ország viszonya azóta mélypontra jutott, különösen Meng Van-csou, a Huawei pénzügyi igazgatójának 2018-as letartóztatása, valamint két kanadai állampolgár, Michael Kovrig és Michael Spavor kínai fogva tartása után.