A MOL többségi tulajdont szerezhet a szerb olajiparban, már a hétvégén aláírhatják a megállapodást

Közel van a megállapodáshoz a MOL a szerb NIS olajipari vállalatba való bevásárláshoz, már a hétvégén aláírhatják az erről szóló kötelező érvényű megállapodást - derült ki Szijjártó Péter külügyminiszter szavaiból és szerb kormányzati nyilatkozatokból.

Ez alapján most már majdnem biztosra vehető, hogy a magyar olajvállalat tulajdonrészt szerez a NIS-ben, és ezzel az övé lesz a pancsovai finomító is. Rengeteg azonban az ismeretlen részlet - ezeket a cikk végén vesszük sorra.

A MOL-nak erről az orosz Gazprommal kell megállapodnia, de valójában egy összetett külpolitikai játszmában kell dűlőre jutni, és ebben nem is csak Belgrádé a meghatározó szó: Moszkvának és Washingtonnak van döntő szerepe annak eldöntésében, hogy ki lesz birtokon belül a szerb olajiparban.

A szerb energiaiparban és ellátásban az okoz kritikus helyzetet, hogy az ország olajvállalatának az orosz Gazprom leányvállalata, a Gazprom Nyefty volt idáig a meghatározó tulajdonosa, ellenük pedig amerikai szankciók léptek életbe. Az elmúlt egy évben a szerb kormány ebben az ügyben addig próbálta húzni az időt, amíg csak lehetett, de szeptemberben az amerikai hatóságok egyértelművé tették, hogy nincs kivétel: ha az orosz tulajdonrész nem szűnik meg a vállalatban, a szerbiai olajfinomító is szankciók alá kerül.

Emiatt december elejére teljesen leállt a termelés Pancsovában, miközben folyamatos találgatások folytak arról, hogy ki léphet be a Gazprom helyére. A szerbeknek ugyan egzisztenciális érdekük volt valamilyen megállapodás, az orosz érdekeket nem merték túlságosan megsérteni, így az államosítás is legfeljebb csak retorikai szinten jött szóba.

Ehelyett két komolyabb külföldi vevővel való tárgyalásokról szóltak a hírek: az Emirátusok-béli partner mellett a közép-európai magyar multi, a MOL volt a másik.

Azt, hogy a Gazprom kivel állapodik meg, alapvetően Moszkvának kell eldöntenie, de az amerikaiak megvétózhatják a döntést, náluk van a végső szó. A vevőre ugyanis a szankciókért felelős amerikai hivatalnak, az OFAC-nak is rá kell bólintania, márpedig ha ők úgy találják, hogy valójában bujtatott orosz érdekeltség van a projektben, blokkolhatják a döntést - ahogy az a Gunvorral is történt: ők hiába vették volna meg a Lukoil külföldi érdekeltségeit, ezt nem engedték nekik, mert lényegében a Kreml bábjának tekintették a céget.

Még az elmúlt napokban is voltak olyan szerb nyilatkozatok, amelyek lehetségesnek mondták, hogy végül az arabokkal írják alá a megállapodást, de mostanra úgy tűnik, hogy a MOL lehet az első számú befutó - bár Vučić szerb elnök szavai szerint az sem kizárt, hogy a MOL és az Emirátusok-béli vásárló egyaránt szerez résztulajdont a szerb energiaiparban.

Január első napjaiban a MOL delegációja Vučić -tyal is tárgyalt, Szijjártó Péter pedig csütörtökön folytatta az egyeztetéseket Belgrádban. „Közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról a Mol és a tulajdonos Gazprom Nyeft és a szerbiai vezetés között” - mondta a magyar külügyminiszter a szerb energiaügyi miniszterrel közös sajtótájékoztatóján.

„Magyarország kormánya azért támogatja a Mol bevásárlási szándékát a NIS-be, mert ez akkora előrelépést biztosítana a közép-európai térség energiaellátásának biztonsága szempontjából, hogy ehhez fogható biztonságban Közép-Európa energiaellátása még soha nem volt” - hangsúlyozta.

„Olyan jó helyzetet fogunk teremteni az árak és az ellátásbiztonság szempontjából is, amilyen helyzetben Szlovákia, Magyarország és Szerbia még nem voltak”

- tette hozzá Szijjártó, arra utalva, hogy a szerb bevásárlás után a MOL Pozsonytól Százhalombattán át Pancsováig egy még nagyobb regionális hálózattal és egymást kiegészítő finomítókkal rendelkezne.

Magyarország és Szerbia kormányközi megállapodást is fog kötni az energiaipari együttműködésről Szijjártó szavai szerint, de a MOL majdani tulajdonrészéről a magyar külügyminiszter a szerb sajtó tudósításai szerint azt is megerősítette, hogy a MOL egyértelműen többségi tulajdont akar szerezni a NIS-ben.

„A MOL többségi részesedést szeretne szerezni. Minden további részlet pontosítása természetesen a MOL-tól függ, de mindenképpen többségi tulajdonról beszélünk”

– mondta a magyar külügyminiszter.

Ez azt jelenti, hogy a Gazprom Nyefty teljes vagy csaknem teljes szerbiai részét a MOL vásárolná meg, és a megállapodás már küszöbön áll.

A cél az, hogy a tárgyalásokat már erre a hétvégére befejezzék - erősítette meg Dubravka Dedovics szerb energiaügyi miniszter. „Beszéltünk a NIS orosz tulajdonosai és a magyar MOL, valamint néhány más lehetséges partner közötti tárgyalásokról, és a cél az, hogy a hét végére befejezzük ezeket a tárgyalásokat, és aláírjunk egy kötelező érvényű megállapodást a tulajdonjog átruházásáról, azaz az orosz részvényesek tulajdonjogának kivezetéséről és a részvények új tulajdonosok általi megvásárlásáról” – mondta.

Ezután kell elküldeniük majd az adásvételre vonatkozó jóváhagyási kérelmet az OFAC-nak Washingtonba. Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy ez ügyben már zajlik a diplomáciai előkészítés, vagyis a magyar lobbi Washington felé:

„A szankciókkal kapcsolatos kérdéssel kapcsolatban, amint megszületik az első fontos megállapodás a MOL és a Gazprom Nyefty között, azonnal felvesszük a kapcsolatot az OFAC-kal Washingtonban, és reméljük, hogy egy gyorsított folyamattal engedélyt kapunk. Ami az ezzel kapcsolatos diplomáciai feladatokat illeti, Amerika felé is dolgozunk rajta.”

Szerb lapok korábban arról írtak, hogy a MOL bevásárlásáról szóló tárgyalások Orbán Viktor novemberi washingtoni útja után léptek magasabb szintre, ezután vált komolyabbá a magyar érdeklődés. Nem sokkal később Szerbián kívül Bulgária kapcsán is felmerült, hogy a szankciós listára tett orosz energetikai érdekeltségek iránt a MOL érdeklődne, ott a MOL a Lukoil bolgár leányvállalatának tulajdonában lévő legnagyobb balkáni finomítót, a burgaszit nézhette ki.

Ennél azonban végig nagyobb esély látszott a szerb NIS-ben lévő többségi orosz tulajdon megvásárlására. Ez iránt a nemzetközi verseny is kisebb, a MOL portfóliójába jól illeszkedne a szerb cég is, a magyar kormány pedig kihasználhatta, hogy egyaránt jó kapcsolatokat ápol Vučić-tyal, Trumppal és Putyinnal.

Novemberben aztán Orbán Viktor Belgrádban tárgyalt energiaügyekről, másnap pedig a magyar nyilvánosság számára váratlanul Moszkvába ment, hogy órákon át Putyinnal tárgyaljon valamiről. Ez volt a tolmács félrefordításai miatt emlékezetes találkozó, aminek lényegi részéről a közvélemény szinte semmit nem tudhatott meg, de azt azért kiszivárogtatták Moszkvából, hogy a MOL balkáni terjeszkedési tervei szóba kerültek.

A MOL jelen állás szerint a két kinézett balkáni energiavállalat közül a kisebbet, a szerbiait kaphatja meg valószínűleg, és többségi tulajdont szerezhet a NIS olajvállalatban - kihasználva, hogy az Egyesült Államok minden jel szerint valóban minél inkább el akarta távolítani az oroszokat a balkáni energiapiacról. Ha meg is lesz azonban a hétvégi aláírás, számos lényegi részlet még ismeretlen. Nem tudni például:

• hogy a MOL mennyit fog fizetni a Gazprom leányvállalatának tulajdonrészéért, csak annyi ismert, hogy a NIS könyv szerinti értéke nagyságrendileg 3 milliárd euró körül van;
• hogy milyen adókedvezmények fognak a MOL-ra vonatkozni, megkapják-e Vučićtól azokat az előnyöket, amiket korábban az oroszok;
• mi történik a térség energiapiacán és tulajdonviszonyaival, ha egyszer lesz valamiféle békemegállapodás, és az orosz vállalatok elleni szankciókat feloldják;
• mit fog szólni az Európai Unió versenyjogi szempontból az üzlethez, nem támasztanak-e kifogást arra hivatkozva, hogy a MOL-nak túlzott dominanciája lesz a térségi piacon;
• milyen gazdasági és politikai megállapodások lesznek még az üzlet csatolt részei a Moszkva-Budapest-Belgrád-Washington négyszögben;
• elfogadják-e a szankcióellenes hatóságok, hogy a MOL valóban autonóm vásárló, nem pedig az orosz szankciómegkerülési próbálkozások újabb szereplője.