Venezuela után Kuba lehet a következő dominó – ha egyáltalán van, aki meglökje

• Kuba évtizedek óta szinte szimbiózisban él Venezuelával
• Az amerikaiak viszont nem engednek több venezuelai olajat abba a szigetországba, ahol már eddig is a működőképesség szélén táncolt az állam.
• A kubai rezsim még a Szovjetunió összeomlását is simán túlélte, de ilyen nehéz helyzetben még nem volt.
• Csak az a gond, hogy az országban gyakorlatilag nem maradtak tettre kész fiatalok.

Amióta január 3-án amerikai kommandósok elrabolták Caracasból Nicolás Madurót és feleségét, nemcsak Venezuela további sorsával kapcsolatban sok a kérdőjel, hanem az országgal szinte szimbiózisban élő Kubáéval is. Az egyaránt baloldali alapokról induló, mára az ideológiát szinte teljesen elhagyó, az elnyomást viszont fokozó latin-amerikai országok közötti együttműködés olyan szoros volt, hogy az amerikai akció áldozatainak jelentős része is azok a kubaiak közül került ki, akik a Maduro-család biztonságáért feleltek.

Kuba és Venezuela együttműködése 1999 után kezdett gyümölcsözni. Venezuelában ekkor jutott hatalomra a balos Hugo Chávez, aki egyrészt államosította az ország olajkitermelésének jelentős részét, másrészt új piacokat is keresett annak. A közeli Kubának pedig nagyon jól jött a venezuelai gazdaságpolitikai fordulat, mivel az akkor még Fidel Castro által vezetett szigetország a Szovjetunió összeomlása óta küzdött az üzemanyaghiánnyal.

2023-ban Kuba olajimportjának már 60 százaléka származott Venezuelából, így nem túlzás azt állítani, hogy az így is áramkimaradásokkal küzdő szigetországban Chávez, majd Maduro segítsége nélkül már rég le kellett volna kapcsolni a villanyt. A kubai rezsimnek nem volt elég pénze ennyi olajra, Castróék azonban évtizedek alatt olyan rendszert építettek fel, ami tudott mit kínálni cserébe Venezuela urainak. A szovjet/kubai soft power részeként Latin-Amerika és a harmadik világ jelentős részére exportált tanárokat és orvosokat – és olyan katonákat, hírszerzőket, egyéb biztonsági szakembereket, akik profin tudtak elnyomó diktatúrát üzemeltetni.

A január 3-i amerikai akcióval egyik pillanatról a másikra vége szakadt ennek a több mint negyed évszázados, kölcsönösen gyümölcsöző együttműködésnek a két latin-amerikai diktatúra között. Maduroék elrablása óta Venezuelából egyetlen olajtanker sem indult Kuba felé. Ha akarna sem tudna: az amerikaiak azóta két, venezuelai kikötőből kihajózó tankert is lekapcsoltak a nyílt tengeren.