Kilábalás helyett újabb mélypontra zuhant a magyar ipar

Novemberben az ipari termelés volumene 5,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, jelentette hétfőn a KSH. Ez a második legrosszabb adat 2025-ben (a februári 8 százalékos visszaesés volt csak rosszabb), ráadásul egy elég pocsék 2024. novemberi bázishoz képest következett be az újabb jelentős visszaesés.

A havi alapú mutató is pocsék lett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2 százalékkal elmaradt az októberitől, ami a harmadik legrosszabb tavalyi adat. Miután az október után a november is komoly visszaesést hozott az ipari termelésben, nagyon valószínű, hogy ez az ágazat az utolsó negyedévben is durván lehúzza majd a GDP-t.

A mostani adatközléssel egyben az is kiderült, hogy a magyar ipar teljesítménye ötéves mélypontra esett: a 2021-es havi átlaghoz képest a volumenindexe csak 91,5 százalék volt. Az eddigi legrosszabb mutató az augusztusi 91,8 százalék volt.

A KSH-nek ez az úgynevezett első jelentése, ami kevés részletet közölt. Csak annyit írtak, hogy a feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása bővült, ugyanakkor a járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában visszaesés következett be.

A novemberi adat lefelé húzza az év egészének ipari teljesítményét is. Az ipari termelés az első tizenegy hónapban 3,5 százalékkal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában.

Az új gyárakban még lehet bízni

Az ágazat úgy folytatta erőtlenül novemberben, hogy előzetesen voltak biztató jelek, erre hívja fel a figyelmet kommentárjában Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. „A német ipari rendelésállomány és termelés is nőni tudott az elmúlt hónapokban, ugyanakkor ennek itthoni realizálódása nem történt meg”, írja. Előretekintve az október végén a termelésbe lépő debreceni BMW gyár felfutásában bízhatunk, ami rövidtávon kedvezőbb számokat hozhat az iparban.

„Az előrejelzések terén érdemi bizonytalanságot okoz, hogy valódi fordulat egyelőre nem érzékelhető az európai és ezen belül főként a számunkra fontos német konjunktúrában. Ez a tényező egyrészt behatárolja az új hazai exportkapacitások lehetőségeit, másrészt kérdésessé teszi a már működő egységek kihasználtságát”, véli az elemző. Mindezek mellett az év egészét tekintve Nagy János szerint a BMW mellé az év során belépő BYD és CATL kapacitásai a termelés bővülését kell, hogy eredményezzék.

Csalódást keltő adat

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője határozottan csalódást keltőnek nevezte az adatot. „Mindent egybevetve hiába bizakodhattunk az elmúlt két hónap alapján, a javulás törékenynek bizonyult”, írja. Az ING elemzője Nagy Jánoshoz hasonlóan megjegyzi, hogy vannak már pozitív jelek Európa-szerte, de mire ennek hatása begyűrűzik a hazai iparvállalatok rendelésállományába és tényleges teljesítményjavulásként megjelenik, az időbe telik. A ciklikus fellendülés így itthon még várat magára.

„A negyedik negyedévre vonatkozó magyar GDP-kilátások tekintetében a pénteki kiskereskedelmi és a mai ipari adat összképe inkább kedvezőtlennek tekinthető. Persze még él a remény, hogy legalább a 0,5 százalékos gazdasági növekedés meglesz a 2025. év átlagában, de ehhez minden szektortól erős évzárásra lenne szükség” véli a szakember.

Virovácz szerint egy negatív meglepetés 2025 végén a 2026-os GDP-növekedésre vonatkozó kilátást is érdemben rontaná, ami jelenleg 2-2,5 százalékos.