Emelkedett az államadósság, pedig Nagy Márton még másfél hónapja is állította, hogy nem így lesz
Szűk másfél hónappal ezelőtt, november végén hallgatta meg a Parlament Gazdasági Bizottsága Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, aki akkor azt mondta, hogy a GDP-arányos államadósság a gyengélkedő gazdaság ellenére, a forint erősödésének köszönhetően 73,5 százalékon fog maradni, „ez egy reális dolog”.
Pár nappal később ezt az állítását tartotta a Költségvetési Bizottság előtt prezentált éves beszámolójában is, azzal a kitétellel, hogy a forint 1 százalékos árfolyamváltozása 0,3 százalékkal módosítja az államadósságot (ha erősödik a forint, ennyivel alacsonyabb lesz a GDP-arányos adósság, ha gyengül, ennyivel magasabb).
Persze, hozzátette azt is:
„lehet azt mondani, hogy én mondom, aztán nem így lesz, mindenki jöhet ezzel, de tegyük oda az én előrejelzéseimhez a piaci előrejelzéseket is, amikor valami nem következik be, akkor nemcsak az én várakozásom nem jön be, hanem senkié”.
Aztán eltelt pár hét, átléptünk 2026-ba, Nagy Márton pedig adott egy interjút az Indexnek, amiben már más szelek fújnak. A miniszter ugyanis elismerte, hogy a költségvetési hiány és az államadósság alakulása is eltér a korábban kommunikált pályától.
Egész pontosan azt mondta:
„Ami az eredményszemléletű hiányt illeti, 2025-ben várhatóan 4,9 százalékot tett ki, míg az államadósság szintje 74,6 százalék körül alakulhatott, amelyek belesimulnak az uniós átlagba.”
Lássuk mindezt egy érzékletes grafikonon:
A nemzetgazdasági tárca épp a napokban tette közzé a magyar államháztartás elmúlt évéről szóló adatokat. És bár az erről szóló közlemény címe az volt, hogy „Magyarország pénzügyei rendezettek”, Magyarország pénzügyei valójában nem rendezettek, az adatok maguk meg egyenesen sokkolóak.
