3 milliárd forint bevétele volt tavaly a Tisza Pártnak, az egyéni jelölteknek külön gyűjtenek a kampányra

Új közösségi finanszírozási modellt jelentett be pénteken Magyar Péter a Tisza Párt Szépvölgyi úti irodájában tartott háttérbeszélgetésen, amivel az április 12-ig hátralévő kevesebb mint száz napban szeretnék felpörgetni az adománygyűjtést.

Magyar Péter arról beszélt, Magyarországon legalább 20 milliárd forintra van szükség ahhoz, hogy valaki érdemben versenyben legyen az állampárttal. Ettől a szinttől a Tisza Párt jelenleg messze elmarad, „fegyveregyenlőségről nincs szó.” (Miután a párt nem indult az előző országgyűlési választáson, állami támogatást nem kap.) Ezután jelentette be, hogy a párt a 2026-os választásra egy új támogatási struktúrát dolgozott ki, amely január 15-én lép hatályba.

Az új kampányfinanszírozási modell lényege, hogy a Tisza Párt mind a 106 egyéni választókerületben induló jelöltjét célzott adománygyűjtéssel lehet támogatni. Minden jelölt külön alszámlát kap, a beérkező pénzeket pedig egy sávos rendszerben osztják el: az összeg egy része a jelöltnél marad, más része a központi kasszába, illetve egy kompenzációs alapba kerül. Ez utóbbi célja, hogy mérsékelje a tehetősebb, jellemzően budapesti körzetek és a nehezebb helyzetű vidéki választókerületek közötti különbségeket.

„Nyilván nem lesznek egyenlőek a lehetőségek, vidéken alacsonyabb az adakozási hajlandóság, de valamilyen szinten ki tudjuk egyenlíteni a jelöltjeink esélyeit Budapesten és mondjuk Vásárosnamény környékén” – mondta Magyar Péter.

Magyar szerint „akár egy pizza, akár egy autó árával is lehet támogatni a rendszerváltást”. A párt tárgyi felajánlásokat is elfogad, ezekkel azonban ugyanúgy piaci értéken kell elszámolni, mint a pénzbeli adományokkal. Ezek a támogatások a 2027 májusában esedékes pénzügyi beszámolóban jelennek majd meg.

A rendszer konkrétan így működik:

• 0 és 2 millió forint között a beérkező támogatás teljes egészében az egyéni jelölté;
• 2 és 20 millió forint között az összeg 25 százalékával a jelölt rendelkezhet, a fennmaradó rész a központi költségvetésbe és a kompenzációs alapba kerül,
• 20 millió forint felett a támogatás 50 százaléka marad a jelöltnél, a másik fele pedig a központi kasszát és a kompenzációs alapot gyarapítja.

A központi költségvetésből olyan kampányelemeket finanszíroznak, mint a kisebb plakátok, rollupok, matricák, a rendezvénytechnika, valamint a telefonos kampány. Ugyancsak ebből fedeznék a kéthetente megjelenő, egymillió példányban terjesztett Tiszta Hang című pártújság költségeit, és a választásokig két nagyobb rendezvényt is terveznek.

„Óriásplakátok nem lesznek – részben azért, mert erre amúgy sincs lehetőség, részben pedig, mert vizuálisan sem szeretnénk tovább szennyezni a környezetet” – mondta Magyar Péter.

A jelöltek költhetnek irodabérlésre, rendezvényszervezésre, utazási költségekre, helyi szórólapokra, valamint egyéb hirdetések finanszírozása. A befolyt összegből viszont nem költhetnek a jelöltek a saját javadalmazásukra, óriásplakátokra, adatbázis- vagy szoftvervásárlásra, a párt arculatát érintő eszközökre, illetve közvélemény-kutatásra.

Nincs megtakarítás

Magyar Péter ismertette a Tisza Párt 2025-ös költségvetését is, amelyet a tavalyi év utolsó negyedévére vonatkozó, legfrissebb adatokkal egészítettek ki. Ezek az adatok egyelőre még nem szerepelnek a párt honlapján.

A Tisza Párt bevételei 2024-hez képest tavaly a háromszorosára nőttek: míg az indulás évében nagyjából egymilliárd forintból gazdálkodtak, addig tavaly már valamivel több mint hárommilliárd forint állt a párt rendelkezésére.

• A legnagyobb tételt a Rendszerváltó Kártya-tagság adja, amelyből tavaly 1,9 milliárd forint folyt be,
• ezt követik az egyszeri pénzadományok: banki átutalással 1,1 milliárd forint, csekkbefizetésekből pedig 37 millió forint érkezett.
• A merchandise-értékesítésből pedig nettó 140 millió forint bevétele volt a pártnak.

A közösségi finanszírozásban részt vevő támogatók tavaly átlagosan 5055 forintot utaltak havonta. Ugyanakkor ennél jóval nagyobb összegű, rendszeres befizetések is érkeztek: 370-en voltak, akik havonta legalább 41 ezer forinttal támogatták a pártot, a legnagyobb egyedi havi hozzájárulás pedig 250 ezer forint volt.

A kiadások nagyságrendje gyakorlatilag megegyezik a bevételekével, így Magyar Péter szerint a pártnak nincs érdemi megtakarítása. A Tisza Párt 2025-ben mintegy 3 milliárd forintot költött el, ennek nagyjából 60 százaléka a nagyrendezvényekre, a működés fenntartására és a bérekre ment el.

Kormányra kerülve átírnák a szabályokat

Bár a párt a jelenlegi szabályozási keretek között kénytelen végigvinni a 2026-os választási kampányt, számos olyan területet lát – a kampányfinanszírozástól annak ellenőrzésén át a kormányzati és pártstruktúrák szétválasztásáig –, ahol változtatásokat tart szükségesnek, és amelyekre konkrét módosítási javaslatokat fogalmaz meg.

1. Visszaállítanák a kampányköltések felső korlátját

A Fidesz 2025-ben, sürgősségi eljárásban törölte el az egyéni jelöltekre vonatkozó kampányköltési plafont. Ezt a korlátozást Magyarék ismét bevezetnék: a korábbi szabályok szerint jelöltenként 5 millió forint volt a felső határ, amelyet inflációval korrigálva nagyjából 10 millió forintra emelnének vissza.

Hozzátette: a Fidesz már a korábbi választásokon is jelentősen túlköltötte a jogszabályban rögzített kereteket, amivel választási csalást valósított meg.

(Valóban, a Transparency International, a K-Monitor és a Political Capital számításai szerint a 2022-es választás előtt a Fidesz, a Civil Összefogás Fórum és a Miniszterelnöki Kabinetiroda együtt listaáron több mint 3 milliárd forintot költött plakátokra, ami az ellenzéki összefogáshoz képest nyolcszoros túlerőt, a törvényi plafonhoz mérten pedig közel háromszoros túlköltést jelentett.)

2. Betiltanák a kormányzati hirdetéseket a választások előtt

Magyar szerint meg kellene tiltani a kormányzati hirdetéseket a kampányidőszakban, mert ezeknek nincs érdemi közérdekű funkciójuk, viszont elfoglalják a teljes hirdetési piacot, ellehetetlenítve más politikai szereplők megszólalását.

3. Átvilágítanák és szankcionálnák a pártok érdekében fellépő civil szervezeteket

Magyar Péter szerint több olyan harmadik szereplő is van, amely pártokat segítő politikai tevékenységet folytat, mégsem vizsgálja őket az Állami Számvevőszék. Példaként a Civil Összefogás Fórumot, a Nemzeti Ellenállás Mozgalomat és az Alapjogokért Központot említette, amelyek szerinte közpénzből finanszírozott politikai tevékenységet végeznek, részben a Batthyány Lajos Alapítványon és a Mathias Corvinus Collegiumon keresztül.

Az érintett szervezetek működésének átvilágítására egy új, jogászokból álló független testület jönne létre. A testületbe kizárólag olyan tagok kerülhetnének be, akiknek nincs pártpolitikai múltjuk, és a felállítás paritásos elven történne.

A tervek szerint a testület valódi ellenőrzési jogkörökkel és érdemi szankciós lehetőségekkel rendelkezne. Ha egy civil szervezet ismételten – három alkalommal – pártérdekeket szolgáló politikai tevékenységet folytatna, akkor az ügyben az ügyészségnek is lépnie kellene: a szervezet megszüntetése, valamint vezetőinek és tisztségviselőinek eltiltása is szóba kerülne.

4. Kiterjesztenék a politikai reklám fogalmát az online platformokra

Magyar Péter szerint jelenleg súlyos szabályozási hiányosság, hogy az NMHH és az Állami Számvevőszék értelmezése alapján a közösségi médiában megjelenő politikai hirdetést nem érintik a kampányköltésekre vonatkozó szabályok – ezen szerinte változtatni kell. Ugyanilyen problémásnak tartja, hogy az állami, kormányzati hirdetések költései nem számítanak bele a kampánykiadásokba, amit „nonszensznek” nevezett.

A javaslata szerint egy független szervnek kellene eldöntenie, hogy egy kormányzati hirdetés valóban társadalmi célú, vagy valójában pártpolitikai üzenetet közvetít. Szerinte a határvonal sokszor rendkívül vékony: például egy járvány idején indokolt tájékoztatás még elfogadható, de ha az így gyűjtött elérhetőségeket később pártpolitikai üzenetek terjesztésére használják, az már nem tekinthető közérdekű kommunikációnak.

Magyar arra is emlékeztetett, hogy 2018-ig a bírósági gyakorlat szigorúbban kezelte ezeket az eseteket, később azonban az értelmezés fellazult. Szerinte ezért jogszabályi szigorításra és egyértelműbb szabályokra is szükség van.

Kevesebb pénz, alacsonyabb belépési küszöb a politikai versenybe

Magyar Péter szerint a pártfinanszírozás jelenlegi rendszere átláthatatlan, igazságtalan, és érdemben nem ellenőrizhető, ezért alapvető átalakításra szorul. A cél szerinte nem a pártok ellehetetlenítése, hanem a tiszta és valóban versenyképes politikai működés megteremtése.

A Tisza elnöke úgy látja, a kampányköltések követhetőségét jelentősen javítaná, ha a kampánypénzek kincstári számlákon keresztül mozognának, mert a mostani gyakorlat – évente egyetlen pénzügyi beszámolóval – nem ad folyamatos képet a pártok gazdálkodásáról.

Problémásnak tartja a pártok vagyonának és állami támogatásainak rendszerét is. A rendszerváltás után a volt MSZMP-ingatlanok egy része pártszékházként került új politikai szereplőkhöz, mára viszont jelentős egyenlőtlenségek alakultak ki: vannak pártok komoly vagyonnal, mások saját ingatlan nélkül működnek.

„Nem arról van szó, hogy az államtól, az adófizetők pénzén szeretnénk székházat kérni, de ezen a téren is fegyveregyenlőséget akarunk” – mondta. Hozzátette, hogy a már meglévő ingatlanokat nem vennék el: nem vagyunk kommunisták, nem akarjuk elvenni a Lendvay utcai székházat".

Magyar szerint torzítja a versenyt az is, hogy egyes pártok évente több mint egymilliárd forint állami támogatáshoz jutnak, miközben a pártalapítványok és a parlamenti frakciók további jelentős forrásokat kapnak. Előfordul, hogy olyan pártok is komoly támogatáshoz jutnak, amelyeknek alig mérhető a társadalmi támogatottságuk.

Ezért jelentősen csökkentenék a pártok fix állami támogatását, és ugyanez vonatkozna a frakciók finanszírozására is. (Ez jelentős finomítás ahhoz képest, hogy tavaly nyáron még a pártok állami támogatásának lenullázásáról beszélt.)

A pártalapítványok esetében teljes átalakítást javasolnak: a támogatás ne automatikusan járjon, hanem részben a tényleges társadalmi támogatottsághoz igazodjon.

„A KDNP-ről nagyon gyorsan kiderülne, hogy valóban egy létező entitás-e" - vetette oda.

Az átalakítások része lenne az is, hogy a magánadományoktól is függő támogatási rendszert, az állami kiegészítést pedig támogatónként maximalizálnák, például 10 ezer forintban. Így az számítana, hány választó áll egy párt mögött, nem az, hogy egyetlen tehetős támogató mekkora összeget tud befizetni. Emellett felső korlátot szabnának az egy magánszemély által adható éves támogatásnak is.

A pártok gazdálkodásának ellenőrzését folyamatosabbá és szigorúbbá tennék. A cél nem az utólagos büntetés, hanem az átlátható működés. Ezt ideális esetben az Állami Számvevőszék végezné, de ha ez nem biztosítható, független ellenőrző szerv vagy az ügyészség lépne fel.

A javaslatcsomag része az is, hogy a pártok pénzügyi beszámolói és támogatásai nyilvánosan, kereshető formában legyenek elérhetők, miközben az Állami Számvevőszék függetlenségét és működésének átláthatóságát is erősítenék.