Az Orbán-kormány teljesen elszakadt a valóságtól a 2022-es választás után

„Amikor én arról beszéltem, hogy repülőrajt lesz, meg fantasztikus év lesz, akkor én tudtam, hogy hányadán állunk, tehát én nem lutrira mentem, vagy nem lottón fogadtam, hanem ismertem ezeket a számokat és folyamatokat.”

Ezt még 2025. január 31-én mondta Orbán Viktor, viszont már a tavalyit megelőző néhány évben is hasonló magabiztosságról és optimizmusról árulkodtak a nyilatkozatai a gazdaságot illetően. Az Orbán-kormány évek óta nem tudta vagy akarta reálisan látni és főleg kommunikálni a folyamatokat.

Ez már önmagában sem nevezhető szerencsésnek egy kormányzat esetében, de látszólag nem is tanul korábbi hibáiból, és nincsenek jelei annak sem, hogy változtatni akarna a fejlődés érdekében. A kezdő lökést a 2020-as világjárvánnyal terhelt év adta meg, 2022-re pedig végleg elveszett a kapcsolat a valóság és a kormányzati víziók és kommunikáció között.

A kormány már évek óta nem kormányoz, csak lavíroz. A felmerülő problémákra stratégia helyett ad hoc válaszokat ad, nem törődve azzal, hogy ebből akár újabb gondok is lehetnek. Erre kiváló példa a 2022-es választási osztogatás, majd az emiatt elszálló infláció. Ezt árstopokkal akarta kezelni a kormány, ami hosszú távon sosem előnyös. Túlzott optimizmusból ihletet merítve igyekeznek a reményt életben tartani a társadalomban, hogy 2026-ra már tényleg jó lesz. Ennek legfőbb élharcosa egyébként Nagy „Jövőre” Márton nemzetgazdasági miniszter.

Vége a covidnak, jön az elrugaszkodás, mondták. Ha hatalmon maradnak, nem lesz háború, és marad az olcsó energia – ez még a 2022-es kampányuk fő üzenete volt, amit ezúttal újra elővettek, igaz, kicsit más köntösben. Ha egyszer bevált, miért ne jönne be másodszor is, gondolhatják.

Itt azért emlékeztetnék: alig telt el a 2022-es kormányalakítás után két hónap, a kormány legfőbb ígéretét megszegve megvágta a rezsicsökkentést, és kitalálta a „lakossági piaci ár” fogalmát, mivel a költségvetés állapota miatt akkori formájában már tarthatatlan volt a rezsicsökkentés. Időközben kitört a háború, ami mindenre tökéletes indokként szolgált. Kiválóan takaróztak vele, amikor meg kellett magyarázni a kormányzati intézkedések negatív hatásait, a pocsék gazdasági teljesítményt, az elszálló inflációt. Majd két évvel a háború kitörése után és több mint fél évvel az amerikai választás előtt Orbánék újra elkezdték a hitegetést. Mondván, Trump lesz az elnök, és egyből békét csinál. Trump viszont lassan egy éve lépett hivatalba, és a béke még sehol. Hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján már Orbán is úgy fogalmazott: a kormány azt próbálja elősegíteni, hogy 2027-re szűnjön meg a háborús helyzet.

Mondhatnám, egy dolog a kommunikáció, más dolgok a tények. A tények azonban esetükben csak arra szolgálnak, hogy világosan megmutassák: nincs már kapcsolatuk a valósággal. A gazdaságpolitika teljes elhiteltelenedését két egymás mellé tett adatsor mindennél beszédesebben árulja el.