Megkérdeztük Sulyok Tamást, feladata-e a gyermekvédelemmel foglalkozni – az elnök az Alaptörvényre hivatkozott

Négy nappal azután, hogy több ezren tüntettek a Sándor palota előtt a Szőlő utcai botrány és a gyermekvédelemben tapasztalható állapotok miatt, Sulyok Tamás köztársasági elnök elment Óbudára, hogy a gyermekotthonként is funkcionáló Csalogány óvodában és iskolában ajándékokat adjon át.

Odamentünk a helyszínre, hogy kérdéseket tegyünk fel az elnöknek, de erre esélyünk sem volt: Sulyok a szolgálati BMW-vel, TEK-esek által védve behajtott az intézmény udvarára, majd bement az épületbe.

A Sándor palota sajtóosztályának egy munkatársa Sulyok érkezése előtt közölte, ez nem egy sajtónyilvános esemény, nem lehet kérdezni, írjunk a sajtóosztálynak, „akkor ott az elnök úr megválaszolja ezeket a kérdéseket.”

Noha korábban előfordult, hogy egy kínos válasz miatt a hivatal azzal védekezett, nem az elnök álláspontját közölték, hanem a sajátjukat – erre emlékeztettük is a munkatársat -, de azért a szerda este kapott válaszokat további tájékoztatásig Sulyok Tamás saját álláspontjaként kezeljük.

Az elnöknek címzett kérdéseket és válaszokat teljes terjedelemben közöljük.

444: Szombaton a Sándor palota előtt több ezres tüntetést tartottak a gyermekek melletti kiállásként, a helyszínválasztással Önnek is üzentek. Mi a véleménye erről a megmozdulásról, és arról, hogy Önt is megszólították ebben az ügyben?

Sulyok Tamás: A politikai véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezés jogának gyakorlása a működő demokrácia és a jogállam része, amíg alkotmányos kereteken belül történik.

444: Ön december 11-én adott ki egy közleményt arról, hogy a gyermekekkel szembeni bűncselekmények elítélésében, az elkövetők súlyos megbüntetésének szükségességében nemzeti egyetértés van, és arról is írt, hogy mindenfajta hangulatkeltés, a hatóságok elleni indulatok szítása hátráltatja az igazság kiderítésének folyamatát, „a gyermekek és fiatalok megóvása iránti valós elkötelezettség higgadt, felelős és következetes hozzáállást követel meg mindenkitől, különösen a közhatalmat gyakorlóktól és a közélet szereplőitől”. Az elmúlt hetek híreit látva mit gondol, kinek a felelőssége, hogy nem sikerült megóvni az állami gondozásban vagy javítóintézetekben lévő gyerekeket és fiatalokat?

Sulyok Tamás: A kiadott államfői közlemény ezzel összefüggésben megfogalmazta: “a gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó intézményeket, az azokat fenntartó és felügyelő – állami és nem állami – szerveket, valamint az ott dolgozókat és döntéshozókat ugyanakkor minden szinten szigorú szakmai és jogi felelősség terheli, amelynek érvényesítésére a magyar jogrendben rendelkezésre állnak és rendeltetésszerűen működnek a megfelelő eszközök.

Ezek alkalmazásával minden esetben az érintett szakpolitikai szervek és hatóságok feladata, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a bűncselekmények alapos kivizsgálása, kellő súlyú szankcionálása és – legfőképpen – hatékony megelőzése megtörténjen.“

444: A közleményének kiadása után nyilvánosságra került egy 2021-es jelentés, amelyből kiderült, a gyermekvédelmi gyámok beszámolója alapján az állami gondozásban lévő gyerekek ötödét érte abúzus, a gyerekek egy része szexuális abúzust szenvedett el. Mi a véleménye a jelentésről, és arról, hogy ez annak idején nem került nyilvánosságra?

Sulyok Tamás: Ahogy Ön által is ismert, az államfő a közleményében egyértelműen kifejezte a teljes nemzeti egyetértést a gyermekekkel szembeni bűncselekmények mélységes elítélésében és az elkövetők súlyos megbüntetésének szükségességében, függetlenül attól, hogy milyen oktatási, nevelési, gyermekvédelmi intézményben, javítóintézetben vagy akár más közösségben történik az elkövetés. Ez értelemszerűen vonatkozik a széleskörű nyilvánosság számára most ismertté vált 2021. évi kutatási dokumentumban szereplő bűncselekményekre is.

444: Ön a kegyelmi botrány következtében lett köztársasági elnök. Ilyen örökséggel feladatának érzi, hogy kiemelten foglalkozzon a gyermekvédelem ügyével? Ha a válasz igen, úgy érzi, eleget tesz az ügy érdekében?

Sulyok Tamás: A köztársasági elnök feladatát és jogállását az Alaptörvény pontosan meghatározza. Ez semmilyen szakpolitikai, hatósági, illetve igazságszolgáltatási hatáskör gyakorlásának lehetőségét nem biztosítja számára.

Sólyom László járt a Szőlő utcában

Az erkölcsi állásfoglalásokat, morális iránymutatásokat viszont semmi sem tiltja számára. Mádl Ferenc például, aki 2000 és 2005 között volt államfő, egy interjúban így értelmezte szerepét:

"A köztársasági elnök azt teheti – merthogy a konkrét kormányzati és más állami cselekvés a kormány és a többi politikai és társadalmi intézmény feladata –, hogy éberen tartja az ország lelkiismeretét a szegénység, különösen a romaszegénység leküzdésének és minden hátrányos helyzetű társadalmi réteg felemelkedésének halaszthatatlan történelmi szükségességére."

Az utolsó kívülálló köztársasági elnök, Sólyom László sem szólíthatta fel lemondásra Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, de azt elmondhatta, hogy morális válság alakult ki Magyarországon, kifejtette álláspontját a 2006. októberi bizalmi szavazásról, majd később is erős kritikákat fogalmazott meg az MSZP-SZDSZ koalícióval szemben.

Sólyom Lászlónak nem csak a politikai kiállása volt erős, hanem védnöke volt a a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnak, és a szervezetet több helyre elkísérte, követte a munkájukat. 2015-ben volt elnökként a menekülteknek ellátásában segített, a Máltai Szeretetszolgálat önkénteseként a Keleti Pályaudvaron.

Sólyom László a Gyermekmentő Szolgálat miatt a Szőlő utcai javítóintézetben is járt 2006-ban, ahol az MTI tudósítása szerint az udvaron tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, „ez egy megrendítő találkozás volt olyan gyermekekkel, akik javítóintézetben vannak". Sólyom arról is beszélt, az intézetben lévők „emberi szót, emberi bánásmódot, iskolát kapnak" (...) „szeretetet kapnak és úgy élnek itt, mint talán még soha az életükben.”

A helyzet pár éve alapjaiban változott meg, a Központi Nyomozó Főügyészség pont csütörtök reggel közölte, hogy a volt igazgatót, Juhász Péter Pált több sértett sérelmére elkövetett szexuális visszaéléssel, szexuális erőszakkal is meggyanúsították. Juhász ellen vallott két olyan fiatal, akik 14-15 évesen kerültek a javítóintézetbe, és akikkel elmondásuk szerint szexuális kapcsolatot létesített Juhász, vagyis köznapi nyelven megerőszakolta őket.

Nem csak Juhász van letartóztatásban, az intézményből sorra viszik el a rendészeket, nevelőket, miután a gyanú szerint bántalmazták a letartóztatásban lévő fiatalokat. Többeket bűnpártolással is meggyanúsítottak, egy nőt azért, mert egy fiatalkorú beszámolt neki arról, mit tett vele Juhász, de ő nem intézkedett, hanem szólt Juhásznak.

Az ügyészségi közleményből nem derül ki, hogy ez melyik eset lehetett, de a nyilvánosság előtt két érintett is beszámolt arról, hogy mikor jelezték a visszaélést, meg is verették őket. Az úgynevezett Szőlő utcai ügyben 8 gyanúsított van. A legfőbb ügyész szerdán elismerte, hogy kiskorú érintett is van, vagyis megdőlt Tuzson Bence igazságügyi miniszter jelentése.

Nem csak a javítóban élőket bántalmazzák

Ugyan a kormányoldalon és propagandájukban próbálják az ügy súlyát szétkenni azzal, hogy itt „bűnözőkről van szó” (a Szőlő utcában valójában gyanúsítottak vagy vádlottak vannak, nem elítéltek), de múlt héten megint előkerültek olyan dokumentumok, a teljes gyermekvédelmi rendszerben elkövetett bántalmazásokat tárták fel.

Magyar Péter múlt héten nyilvánosságra hozta az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Meghallgató és Terápiás Szolgálatfejlesztési Osztályának 2021-es jelentését, aminek az egyik fő megállapítása, hogy a szakellátásban élő gyerekek ötödét érintette valamilyen abúzus, több mint 300 gyereket szexuálisan bántalmaztak a gondozási helyén, 77 áldozatot felnőtt bántalmazta szexuálisan. A nyomozásokat bizonyíték hiányában rendre megszüntették. A jelentés a gyámok beszámolóin alapult, és miután 75 százalékuk kitöltötte a válaszokat, országosan reprezentatív is. A jelentést vezető Kuslits Gábor volt fővárosi Tegyesz igazgató a 444-nek azt mondta, a jelentést bemutatták az összes Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatójának, de nem tudja, mi lett vele. A Belügyminisztérium közleményben sorolta, hogy milyen lépések történtek, Magyar Péter viszont a reakciót úgy értékelte, hogy Pintér Sándor lebuktatta Orbán Viktort, hiszen az alapján a kormány tudott a több mint 3000 gyereket érintő súlyos bántalmazásról.

„Ehhez képest Orbán Viktor több hónapja azt hazudja a magyarok szemébe, hogy a gyermekvédelem megfelelően működik, az állam a rábízott gyerekekkel tisztességesen bánik és megfelelő körülmények között, megfelelően felkészített emberek felügyelete mellett élnek.”

Vasárnap este pedig a Magyar Helsinki Bizottság közzétett egy olyan jelentést, amelyben összefoglalták az elmúlt több mint 10 év ombudsmani jelentéseit a gyermekvédelemben uralkodó állapotokról.

Abban is nagyon súlyos megállapítások vannak, például, hogy a speciális gyermekotthonokban a gyermekek 40 százaléka érintett a prostitúció valamilyen formájában, illetve, hogy a szakdolgozók a gyermekprostitúció gyanúja esetén konkrét ügyekben nem tettek jelzést, a gyermekotthonoknak nincs megfelelő eszköze a gyermekprostitúcióval szembeni fellépéshez, és bűnszervezetek települtek a gyermekek prostitúciójára.

Emellett az ombudsman súlyos, megalázó fizikai bántalmazásokról is beszámolt. A Magyar Helsinki Bizottság azt írta, az alapvető jogok biztosa egyszer sem jelezte, hogy feljelentést tett volna az ügyben. A Magyar Helsinki Bizottság szerint mindaz, ami a jelentésekből kiolvasható, „alapvető kérdéseket vet fel az ombudsmani és ügyészségi kontroll hatékonyságáról, valamint az állam felelősségéről.”

Ehhez képest Sulyok Tamás az egész botrány alatt egyetlen közleményt adott ki az ügyben az MTI-n keresztül, amit még a Sándor palota honlapján sem lehet megtalálni.