Pert indított az orosz jegybank az Euroclear ellen a befagyasztott vagyon miatt

Az orosz jegybank egy moszkvai bíróságon pert indított az ellen az Euroclear nevű, brüsszeli székhelyű értékpapír-letétkezelő cég ellen, amely a szankciók miatt Európában befagyasztott orosz értékpapírvagyon 194 milliárd eurós részét kezeli - írja a Meduza. Oroszország ezzel a gyakorlatban beszállt az EU éppen most kulmináló, ritkán tapasztalt mélységű belső konfliktusába, ami az Unió vezetését szembefordított az egyik alapító ország, Belgium kormányával, amelyik éppen a hasonló perektől tartott annyira.

A konfliktus azzal indult, hogy Friedrich Merz német kancellár szeptemberben felszólította az EU-t, hogy a befagyasztott orosz vagyonokat használja fel Ukrajna háborús erőfeszítéseinek finanszírozására, azzal érvelve, hogy ez a lépés akár egy 140 milliárd eurós hitel előtt is megnyithatná az utat Kijev számára, és bizonyíthatná az orosz agresszióval szembeni „kitartást”.

Merz ezzel élesen szakított Berlin korábbi szkeptikus álláspontjával a lefoglalt orosz vagyon felhasználását illetően. A kancellár felhívása felhívása idején az Európai Bizottság már vizsgálta a belgiumi székhelyű Euroclearnél zárolt 194 milliárd eurónyi orosz vagyon felhasználásának lehetőségeit.

Az ötletet - vagyis az, hogy az eddig csak befagyasztott vagyonelemeket kobozzák el - a belga kormány ebben a formájában élesen ellenezte és ellenzi máig, attól tartva, hogy ha a zárolt vagyon elvétele miatt perek indulnak, vesztés esetén Belgiumnak kell fizetnie. Az Unió vezetése azonban nem tágít és mindenáron megpróbálja rávenni a belgákat, hogy egyezzenek bele a dologba. Hogy miért vállalnak ilyen éles konfliktust egy nem szélsőséges populisták vezette, jellemzően kompromisszumképes nyugat-európai alapító országgal? Friss elemző cikkünk ezt így magyarázza

„Új Jalta készül Európa felosztásáról, és Európa nincs ott a tárgyalóasztalnál. Ezért ki kell játszania utolsó aduját: a bizonytalan jogi következményeket és belső intézményi válságokat is bevállalva, az ellenálló tagállamokat erőből lenyomva, vészhelyzeti döntéssel is kisajátíthatják a négy éve befagyasztott orosz vagyonokat, hogy Ukrajnát támogassák a pénzből.”

A téma annyira súlyos belső konfliktusokat generált, hogy egyelőre nem tudni, lesz-e egyáltalán döntés a jövő csütörtöki határidőig az orosz vagyonokról. Az országát érintő extra kockázatok miatt ellenálló belga miniszterelnököt már azzal fenyegetik az Európai Bizottság környékéről, hogy ha tovább renitenskedik, Orbán Viktor sorsára jut – vagyis Belgium Magyarországhoz hasonlóan az EU szamárpadjába kerülhet, és nem osztanak neki lapokat a következő évek költségvetési és más fontos döntéseinél.

Az orosz jegybank közleményeiből az derül ki, hogy a pert olyan alapon indították, hogy az értékpapírjaik és készpénzük befagyasztása már eddig is anyagi károkat okozott nekik. Emiatt kártérítést követelnek, amelynek összege egyelőre nem ismert.

Ez a per tehát az elmúlt években történtek miatt indul el most, de az orosz fél szándéka nyilvánvaló: a közeljövőre nézve ezzel jelzik, hogy mindenképp jogi-anyagi elégtételt fognak követelni, ha az EU úgy dönt, hogy elveszi a zárolt vagyont.

Az orosz jegybank közleménye leszögezi, hogy a vagyonelemek „közvetett vagy közvetlen felhasználása” szerintük illegális és ellentmond a nemzetközi jognak. A szövegben fogadkoznak, hogy minden esetben fel fognak lépni az illwetékes hatóságoknál, ha a vagyonelemek biztonságát bármi fenyegetné.