azkomgec logo
azkomgec.hu
azkomgec logo
azkomgec.hu

Kriminológiai Társaság: A javítóintézetek nem börtönök, a Szőlő utcai intézetben nem elítéltek vannak

4 megtekintés
444
javítóintézet Magyar Kriminológiai Társaság bántalmazás Szőlő utcai botrány Budapesti Javítóintézet Gyermekvédelmi Ombudsman Szőlő utcai javítóintézet belföld
Blurred placeholder

Szakmai állásfoglalást adott ki csütörtök délelőtt a Magyar Kriminológiai Társaság a Szőlő utcai botrány, illetve az azzal kapcsolatban a kormányzati kommunikációban és propagandamédiában zajló újraértelmezési törekvések kapcsán. Ennek előzménye, hogy szerdán Gulyás Gergely a kormányinfón jelentette be, hogy a rendőrség felügyelete alá kerülnek a nevelőintézetek. A kormány gyakorlatilag a bejelentés pillanatával egyidőben egészen hátborzongató módon kezdte el átkeretezni, hogy mi is az a Szőlő utcai-ügy valójában, hiszen másképp rezonál az, ha ártatlan állami gondozott gyermekeket bánt a rendszer, mint ha bűnelkövető fiatalkorúakat.

Azonnal új hangulatot hordozó szavakkal kezdett el kommunikálni a kormány: javítóintézet és (az egyébként valóban helytelenül használt) gyerekotthon helyett ezentúl börtön, állami gondozottak helyett bűnelkövetők, gyerekek helyett fiatalkorúak. Ez azonban a Hintalovon alapítvány gyermekvédelmi pszichológusa szerint nagyon rossz irány. De magát az átszervezést is kritizálták és aggályosnak látják a lapunknak nyilatkozó szakértők.

Az elmúlt napok fejleményeire reagált a Kriminológiai Társaság állásfoglalása, aminek rövidített verziója az alábbi (a teljes állásfoglalás pedig itt olvasható):

  • A javítóintézetek nem börtönök, ahol szabadságvesztés-büntetést hajtanak végre, hanem a gyermekvédelmi intézményrendszer részei, az ott élő növendékek javítóintézeti nevelését és gondozását hivatottak biztosítani. Ez egy olyan szakmai munka, amely elengedhetetlen a fiatalkorúak szükségleteik szerinti felzárkóztatásához és társadalmi beilleszkedéséhez.
  • A Szőlő utcai javítóintézetben nem elítéltek, hanem letartóztatásukat töltők vannak fogvatartásban, akiket megillet az ártatlanság vélelme. A fogvatartásuk célja – emberi méltóságuk megőrzése mellett –, hogy biztosítsák a jelenlétüket egy még folyamatban lévő büntetőeljárásban.
  • A javítóintézetben nem lehet a rendőri jelenlét és a büntetés-végrehajtási logika szerinti működés hosszú távú megoldás. Egy jogállamban több száz gyermek sorsát érintő ilyen horderejű kérdésben veszélyhelyzeti kormányrendelettel való beavatkozás nem elfogadható.
  • A büntetés-végrehajtás zárt, hierarchikus, büntetés-szemléletű szervezet; működési logikája nem összeegyeztethető a gyermekek mindenek felett álló érdekét figyelembe vevő, nevelő célzatú intézményi szellemiséggel. Szakmai alapvetés, hogy a bűncselekményt elkövető fiatalkorúak elsősorban gyerekek, akiknek nevelésre, támogatásra van szükségük.
  • Nemzetközi példák azt mutatják: a bűnelkövető gyerekeket leghatékonyabban nem a rendészeti igazgatás alá rendelt, hanem a gyerekek nevelési, fejlődési szükségleteihez értő, ezeket a célokat megfelelő szakértelemmel elérni képes rendszerek működtetik.
  • A jelenlegi helyzetben szakmailag megalapozott megoldásokra van szükség, ehhez el kellene végezni egy, az intézményrendszer működési nehézségeit és hiányosságait feltáró komplex vizsgálatot.
  • Az empirikus tapasztalatok és kutatások is igazolják, hogy a zárt intézetekben megvalósuló abúzus megelőzésének az intézettől független, külső kontroll az egyik leghatásosabb eszköze. Támogatjuk a Gyermekjogi Civil Koalíció által felvetett, önálló Gyermekvédelmi Ombudsman létrehozásának kezdeményezését.
  • A hatékony intézményi működés alapfeltétele a megfelelő számú, képzett gyermekvédelmi szakember – különösen pedagógusok, gyógypedagógusok és pszichológusok – alkalmazása, akik méltó munkafeltételek és versenyképes bérezés mellett képesek ellátni feladataikat.
  • A független kutatóintézetek, egyetemek kutatásai hozzájárulhatnak a rendszerszintű intézményi problémák feltárásához és megoldásához, így haladéktalanul lehetővé kell tenni, hogy a kutatók folytathassák a zárt intézetekkel kapcsolatos kutatásaikat.
  • Most valódi, szakmailag megalapozott megoldásokra és a gyerekek védelmére kellene összpontosítanunk társadalmi szinten, nem a konfliktus fokozására.

A Magyar Kriminológiai Társaság a kriminológia és a büntető jogpolitika elméleti és gyakorlati kérdései iránt érdeklődő szakemberek társadalmi egyesülése, tagjai között ügyvédek, ügyészek, bírák, pártfogó felügyelők, joghallgatók éppúgy jelen vannak, mint a bűnügyi tudományok elméleti képviselői.

A Szőlő utcai botrányban közben az eddigi három gyanúsítotton túl újabb három férfit gyanúsított letartóztatását kezdeményezte az ügyészség a Budapesti Javítóintézetben lévő fiatalkorúak bántalmazásával kapcsolatos bűncselekmények elkövetésével. Az ügynek eddig összesen hét gyanúsítottja van, ha a bíróság helyt ad a vádhatóság indítványának, közülük hatan lesznek letartóztatásban.

Kapcsolódó cikkek