Hiány lehet a feta sajtból, mert egy fertőző betegség támadta meg a görög juhokat és kecskéket
Görögországban több százezer juhot és kecskét kell levágni egy fertőző betegség kitörése miatt, a juh- és kecskehimlő-járvány pedig hatással lehet az ország híres sajtjának, a fetának a termelésére és exportjára.
A juh- és kecskehimlő egy vírusfertőzés. Az első eseteket 2024 augusztusában észlelték Észak-Görögországban, és a betegség azóta az ország számos régiójára kiterjedt. A Vidékfejlesztési és Élelmezési Minisztérium legfrissebb adatai szerint november közepéig összesen 1702 esetet regisztráltak.
Ha egyetlen esetet is észlelnek egy gazdaságban, az azt jelenti, hogy megelőző céllal a teljes állományt le kell vágni. Eddig mintegy 417 000 juhot és kecskét semmisítettek meg, ami a korábbi szám nagyjából 4-5 százaléka.
A görög juh- és kecsketej körülbelül 80 százalékát feta sajt készítésére használják, amely az Európai Unióban oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy bár hasonló sajtot lehet előállítani az EU más részein, az mégsem nevezhető fetának.
A Görög Exportszövetség adatai szerint Görögország tavaly 785 millió euró értékű fetát exportált, ebből 520 millió euró az EU-tagállamokba, 90 millió euró pedig az Egyesült Királyságba került.
A fetának legalább 70 százalékban juhtejből kell készülnie, a fennmaradó résznek pedig kecsketejből kell állnia.
A kis tejüzemek azt mondják, hogy már most is gondjaik vannak a juhtej beszerzésével, ami a jövőben fetahiányt jelenthet. Bár az árak egyelőre nem emelkedtek, valószínűleg ez lesz az eredmény, ha a járványt nem sikerül felszámolni.
Azok a gazdák, akiknek a teljes állományát le kellett vágni, juhonként 132 és 200 euró közötti kártérítést ajánlanak fel a juh korától függően. A gazdák szerint ezek a kifizetések azonban messze elmaradnak a tényleges veszteségeiktől. A kormány azonban a járványra adott szélesebb körű válaszlépései miatt is bírálják. A juh- és kecskehimlő kezelésére és ellenőrzésére létrehozott nemzeti tudományos bizottságot ugyanis csak október végén hozták létre, 14 hónappal az első eset észlelése után. Nem hoztak létre lezárási zónákat azokon a területeken sem, ahol az első eseteket 2024 késő nyarán regisztrálták, és a kritikusok szerint az állami állatorvosi szolgálat jelentősen alulképzett. (BBC)
