Diplomáciai áttörés: az ENSZ elfogadta Trumpék gázai béketervét
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn jóváhagyta határozatot, amely jogi alapot biztosít az amerikai adminisztráció gázai béke- és újjáépítési tervének. A szavazás egyben jelentős diplomáciai győzelem a Trump-kormány számára, amely az elmúlt két háborúskodása során elszigetelődött az ENSZ-ben az Izrael iránti, szinte feltétlen támogatása miatt.
Az elfogadott határozati javaslat tartalmazza Trump 20 pontos tűzszüneti tervének továbbfejlesztett változatát, amely egy „Béketanácsot” (Board of Peace) irányoz elő, amelynek tagjai nemzetközi felügyelők. Ők felügyelnék azt a palesztinokból és nemzetközi szakértőkből álló, „technokrata, apolitikus” bizottságot, amely Gázát kormányozná átmenetileg. Ez a csoport határozná meg a kereteket és kezelné a Gáza újjáépítéséhez szükséges finanszírozást, amíg a Palesztin Hatóság jelentős reformokat nem hajt végre.
A határozatot 13 szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el, Oroszország és Kína vétózhatott volna, de inkább tartózkodtak.
Nyilvánvalóan azért, mert számos arab és muszlim ország – Egyiptom, Jordánia, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, valamint Indonézia, Törökország és Pakisztán – támogatta a határozatot. Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a szavazás előtt Gázát „földi pokolnak” nevezte, és a határozat egy példányát felmutatva azt életmentőnek nevezte.
A Biztonsági Tanács határozatai jogilag kötelező erejűek, bár nincs mechanizmusezek kikényszerítésére, csupán szankciókat hozhatnak a jogsértőkkel szemben.
A nemzetközi stabilizációs erők egyik kihívása az lesz, hogyan szálljanak szembe a a Gázában maradt felfegyverzett Hamász-harcosokkal. A határozat kimondja, hogy az erők feladata lesz a gázai katonai infrastruktúra megsemmisítése és a militáns csoportok fegyvereinek leszerelése, de a békefenntartókat küldő arab és muszlim országok – Egyiptom, Indonézia, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek –, tartanak attól, hogy csapataik fegyveres összecsapásokba keverednek a palesztin militánsokkal, és a további vérontás az arab közvéleményt ellenük fordítja. Ezek az országok azt mondták, hogy szükségük van a Biztonsági Tanács engedélyére, hogy csapataikat saját lakosságuk ne tekintse Gáza megszállóinak.
A következő lépéseket számos bizonytalanság övezi, mivel Izrael továbbra is támadja a Gázát, és Ciszjordániából is erőszakos megmozdulásokat jelentettek. (NYTimes)
