Csak az elsüllyedő törpeállam elnöke mert beszólni a klímaváltozást tagadó Trumpnak

Egyedül a tuvalui miniszternek volt bátorsága nyíltan kritizálni az amerikai elnököt a brazíliai klímacsúcson - írja a Guardian. Ennek háttere, hogy Trump mostanra a korábbi önmagához képest is egyszerű klímaszkeptikussá süllyedt: amellett, hogy újra kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi egyezményből és a többi globális éghajlati kezdeményezésekből, más országokra is nyomást gyakorol, hogy ne is foglalkozzanak a klímaváltozással.

„Erős határokra és hagyományos energiaforrásokra van szükség, ha újra nagyok akarunk lenni... Az ENSZ gyakran rossz szándékkal tett jóslatai mind tévesek. Hülye emberek csinálták őket”

- mondta Trump a nemzetközi klímakutatás tudományos konszenzusáról a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen. A most a brazíliai Belémben zajló nagy nemzetközi klímacsúcson, a COP30-an az Egyesült Államok hivatalosan már nem is képviselteti magát.

Ettől függetlenül például Gavin Newsom kaiforniai kormányzó, Trump/Vance egyik legvalószínűbb 2028-as demokrata kihívója ott van személyesen Brazíliában, és nem fukarkodik a jelzőkkel, ha az amerikai elnök ekézéséről van szó: Belémben többek között egy invazív faj képviselőjének nevezte a fosszilis ipar érdekeit képviselő Trumpot.

A más országokból érkezettek azonban a Guardian tudósítása szerint inkább csak magánbeszélgetéseken szidják Trump klímapolitikáját, de nyilvánosan nagyon óvatosak:

„Kérlek, ne tegyétek ki, hogy bármit is mondtam az USA-ról, nem akarom, hogy megszállják az országomat, vagy bármi ilyesmi”

- idéznek (értelemszerűen név nélkül) egy résztvevőt.

A brit lap szerint Belémben egyetlen állami vezető volt, aki nyilvánosan is ki mert állni Trump ellen: Mania Talia, a világ második legkisebb országa, Tuvalu klímaügyi minisztere.

„Nem maradhatunk csendben, miközben a szigeteink süllyednek. Nem maradhatunk csendben, miközben a népünk szenved” - mondta a tuvalui miniszter, és azzal folytatta, hogy az amerikai elnök „szégyenletes módon semmibe vette a világ többi részét” azzal, hogy kilépett a párizsi klímaegyezményből.

„Az Egyesült Államokra nézünk lehetőségekért, a békéért, de úgy tűnik, ők az ellenkező irányba mennek, és ezért elszámoltathatónak kell lenniük. Csak azért, mert az USA nagyobb, nem jelenti azt, hogy csendben kell maradnunk. Ami számít nekünk, az a túlélésünk”

- mondta.

Tuvalunak összesen tízezer lakosa van, ezzel a Vatikán után a második legkisebb népességű ország az egész Földön, és a klímaváltozás már a közvetlen közeljövőben is egzisztenicálisan veszélyezteti: legmagasabb pontja 4,5 méterrel van a tengerszint felett, így az óceánok emelkedése a szigetcsoport és az ország létét fenyegeti.

Bár egyes előrejelzések szerint még a jövő században is lakható lesz, más prognózisok szerint a 21. század második felére a dagály a legnagyobb atoll terletének már a 95 százalékát veszélyeztetheti. Ausztrália emiatt egy kétoldalú megállapodásban vállalta, hogy évente közel 300 tuvalui állampolgárt fogad be, a tuvalui alkotmányba pedig beleírták, hogy Tuvalu örök, az bizony akkor is létezni fog, ha a Csendes-óceán az ember okozhatta éghajlatváltozás hatására teljesen elnyeli majd a területét. Az ország elnöke korábban azt is bejelentette, hogy az egész országot feltöltik a metaverzumba, hogy a virtuális valóságban tovább éljen Tuvalu, bármi is történik ebben a világban.