Dzsihadisták nyilvánosan kivégeztek egy Tiktok-influenszert Maliban

Egy TikTok-os influenszert nyilvánosan kivégezték feltételezett dzsihadisták Maliban. Az eset rávilágít arra, mennyire erodálódott az állami ellenőrzés a nyugat-afrikai országban – írja a Guardian.

Marima Cissé gyakran viselt katonai öltözetet, és ilyen videókat tett közzé több mint 100 000 TikTok-követője számára, támogatva az ország hadseregét. Yehia Tandina, Timbuktu régió polgármestere szerint pénteken ismeretlen fegyveresek rabolták el egy piacon. Másnap alkonyatkor „ugyanazok a férfiak visszavitték Tonka Függetlenség terére, és egy tömeg előtt kivégezték” – mondta Tandina az AP-nek. A polgármester közölte, hogy a húszas éveiben járó Cissé korábban halálos fenyegetéseket kapott.

A gyilkosságért senki sem vállalta a felelősséget, de a Timbuktutól kb. 150 km-re fekvő Tonkában a Jama’at Nusrat al-Islam wal-Muslimin (JNIM), az al-Káidához köthető csoport tevékenykedik. „Ez a fiatal nő egyszerűen csak a közösségét akarta népszerűsíteni TikTok-posztjaival, és bátorítani próbálta a mali hadsereget abban, hogy védje az embereket és vagyonukat” – közölték az állami tévében.

Dzsihadizmus, puccsok, Wagner

A mali konfliktus 2012-ben kezdődött, amikor a tuareg lázadók felkelését az al-Káidához, majd később az Iszlám Államhoz köthető dzsihadista csoportok térítették el. A francia vezetésű beavatkozások és az ENSZ békemissziója ellenére az erőszak dél felé terjedt, miközben a felkelők kihasználták a helyi sérelmeket, a korrupciót és a gyenge kormányzást.

A hadsereg 2020-ban és 2021-ben egymást követő puccsokkal vette át az irányítást az ország felett, ami tovább fokozta a feszültséget a nyugati szövetségesekkel. A junta kiutasította a francia és az ENSZ-erőket, azzal vádolva őket, hogy beavatkoznak az emberi jogi ügyekbe, és Oroszország felé fordult támogatásért, többek között Wagner-zsoldosok bevonásával. A hadseregnek nem sikerült felszámolnia a felkelést, ígéretei ellenére sem javult a biztonsági helyzet, és feszültségek alakultak ki a saját állományán belül is.

„A hatalomátvétel csak tovább mélyítette megosztottságot, mivel a hadsereg a rezsim kivételezett híveire és azokra szakadt, akiket a frontvonalra küldtek” – mondta Rama Yade, az Atlantic Council agytröszt Afrika Központjának igazgatója. „Azután, hogy a nemzetközi erők távoztak Maliból, ez a fragmentáció oda vezetett, hogy állásokat hagytak el, fegyverek kerültek szeparatisták kezébe, és a dzsihadisták kiterjesztették befolyásukat az északi vidékeken” – mondta.

A dzsihadisták szigorították az ellenőrzést a szomszédos Elefántcsontpartból, Mauritániából és Szenegálból érkező fontos ellátási útvonalak felett. A JNIM harcosai szeptember óta üzemanyagblokádot vezettek be, ami megbénította a közlekedést és kórházakat sodort nehéz helyzetbe, a kormány pedig kénytelen volt határozatlan időre bezárni az iskolákat. Bamakóban, a fővárosban és más városokban mérföldeken át kígyóznak a sorok az egyre drágább üzemanyagért és élelmiszerért.

Franciaország, az Egyesült Államok, Németország és Olaszország arra figyelmeztette az állampolgárait, hogy sürgősen hagyják el Malit kereskedelmi járatokkal, mondván, a főváros körüli utak nem biztonságosak. Bár a junta egyelőre tartja magát, elemzők és megfigyelők szerint a rezsim hetek vagy hónapok alatt várhatóan összeomlik.

Az Afrikai Unió vasárnapi közleményében „mély aggodalmát fejezte ki Mali gyorsan romló biztonsági helyzete miatt”, sürgetve a nemzetközi együttműködést és hírszerzési információk megosztását a stabilitás helyreállításának segítésére. A romló biztonsági helyzet miatt megugrott az emberrablások száma: múlt csütörtökön öt indiai munkást raboltak el Kobri közelében, Nyugat-Maliban. Vasárnap a JNIM vállalta a felelősséget három egyiptomi állampolgár elrablásáért, és 5 millió dollárt követelt a szabadon engedésükért.