Koalíciós balhé Litvániában, miután Szijjártó Péter miniszterek helyett egy antiszemita politikussal tárgyalt az országban

Miután Szijjártó Péter délelőtt megakadályozta a III. világháború kitörését, este pedig átvette a Honvédot, volt egy különös találkozója Litvániában - ami a nap végére elég nagy belpolitikai hullámokat vert a balti országban.

A magyar külügyminiszter elvileg a magyar katonai gépek által ellátott balti légtérvédelmi misszió miatt ugrott ki Litvániába, amit ő posztjában a NATO legveszélyesebb küldetésének titulált, a Mandiner pedig a szavakkal igazán nem fukarkodva azzal a címmel közölt, hogy „Pengeélen táncol a NATO: magyar katonák próbálják megakadályozni a harmadik világháború kitörését”.

Miután azonban Szijjártó a Šiauliánál lévő légibázison meglátogatta a magyar katonákat, és mellékesen megnyugtatóan rendezte a globális apokalipszis kérdését, nem tért azonnal haza. Bár kormányszinten csak egy miniszterhelyettes fogadta Litvániában, a magyar külügyminiszternek volt még egy hosszú találkozója. Erről röviden a hivatalos Facebookján is beszámolt, ebben a posztban:

„A litván politikusok meglehetősen ritkán nyilatkoznak pozitívan Magyarországról, ugyanis a litván kormánnyal teljesen ellentétesen látjuk az ukrajnai háború ügyét. Litvánia második legnagyobb pártja, a Nemunas Hajnala nevű pártjával azonban sok mindenben hasonlóképpen gondolkodunk: mindketten patrióták vagyunk, fontosnak tartjuk, hogy az Európai Uniót erős tagországok és erős nemzetek alkossák, kiállunk a migrációval szemben és a józan észre alapozzuk a gazdaságpolitikánkat.”

Az említett Nemunas Hajnala nevű párt tavaly alakult, a közvélemény-kutatások szerint valójában csak a harmadik legnépszerűbb jelenleg, 8,5 százalék szavazna rájuk. Ennél azonban jóval érdekesebb, hogy ki az alapítója, az a Remigijus Žemaitaitis, akivel Szijjártó több órás megbeszélést folytatott.

Žemaitaitis azután alapította meg a leginkább radikális jobboldali, populista jelzőkkel illetett pártját 2024-ben, hogy kitették az addigi jobbközép pártjából. Kénytelen volt lemondani a képviselői helyéről is, az alkotmánybíróság ugyanis megállapította, hogy a rendszeres antiszemita kirohanásaival és a gyűlöletbeszéddel megszegte parlamenti esküjét és Litvánia alkotmányát. Ezután a parlament is felfüggesztette a mandátumát, és csak azért nem fosztották meg attól, mert ő önként lemondott róla.

Csak néhány antiszemita poszt és nyilatkozat Szijjártó tárgyalópartnerétől, ami miatt eljárás indult ellene:

„A litván zsidók szervezték meg a litvánok tömeges deportálását 1941-ben”

- állította többször is.

„Meddig fognak még politikusaink térdelni a zsidók előtt, akik megölték népünket, és hozzájárultak a litvánok elnyomásához és kínzásához, valamint országunk elpusztításához? Mikor fognak a zsidók bocsánatot kérni tőlünk?”

- kérdezte hasonló szellemben, a litván történelmi szenvedésekért a zsidókat okolva:

„Mi, a litván nép, soha nem feledkezhetünk meg a zsidókról és az oroszokról, akik nagyon aktívan hozzájárultak nemzetünk elpusztításához!” Az „NKVD és KGB leszármazottai”, vagyis a zsidók uralkodnak ma is a litvánok felett

mondta.

„Egy zsidó mászott a létrán, és véletlenül leesett; fogjatok egy botot, gyerekek, és öljétek meg azt a kis zsidót”

- idézett egy állítólagos litván mondókát arra, hogy Izrael ne csodálkozzon, ha nő az antiszemitizmus a világban.

A kritikátlanul Izrael-barát, az Izraellel szembeni bírálatokat nem tűrő, a Netanjahu izraeli miniszterelnök melletti szövetsége kedvéért az országot a Nemzetközi Büntetőbíróságból is kiléptető magyar kormány külügyminisztere így egy olyan politikussal ült le a közös értékekről - és feltehetően az együttműködés elmélyítéséről - tárgyalni, akinek a kijelentéseit többek között Izrael, Németország, Hollandia és az Egyesült Államok nagykövetsége, valamint a Zsidó Világkongresszus ítélte el, a saját országának alkotmánybírósága mellett.

Ez azért is figyelemre méltó, mert a magyar kormány, miközben a nemzetközi színtéren aktívan igyekszik építeni a patriótának vagy szuverenistának nevezett szövetséget, a kapcsolatokat idáig jellemzően az Izrael-barát radikális jobboldal képviselőivel építették, miközben a baloldalt vádolták antiszemitizmussal.

Az emiatt várható esetleges kritikák ellen Szijjártó bizonyára azzal védekezne, hogy Žemaitaitis pártja, az általa tavaly alapított Nemunas Hajnala kormányzó párt: a 2024-es választásokon 20 képviselői helyet kaptak, és miután a választásokat megnyerő szociáldemokraták nem tudtak másokkal megegyezni, végül velük kötöttek koalíciót - annak ellenére, hogy a választások előtt még kizárták ennek lehetőségét.

A kormányalakítás napján a vilniusi parlament előtt tömegtüntetés volt a szélsőjobb hatalomra kerülése miatt, Žemaitaitis parlamenti esküjéről demonstratíve kivonultak a konzervatív és a liberális képviselők, Gitanas Nausėda litván elnök pedig nem volt hajlandó kinevezni miniszternek a párt jelöltjeit. Utóbbit végül azzal hidalták át, hogy a Nemunas Hajnala párton kívüli jelölteket küldött a kormányba. Most ugyanez ismétlődik: miután a litván kormányt pár hónap után újjá kell alakítani (más, kisebb koalíciós pártok kikerültek, a szélsőjobb azonban marad a kormány része ezután is), az államfő ismét nem hajlandó kinevezni a miniszterjelöltjeiket.

A Szijjártó és Žemaitaitis közötti találkozó máris koalíciós feszültséget keltett Litvániában: a miniszterelnököt adó szociáldemokraták is kifogásolják, hogy a radikáljobbos pártvezér külön találkozott a magyar miniszterrel, anélkül, hogy erről előzetesen legalább értesítette volna őket. A valódi litván külügyminiszterrel ráadásul Szijjártónak látványosan rossz volt a viszonya. Legutóbb Robert Brovdi kitiltása után különböztek össze: „Magyarország döntése, hogy belépési tilalmat rendel el Ukrajna egyik védelmezőjével szemben, aki az orosz terror ellen harcol, szégyenteljes cselekedet” - írta augusztusban Kestutis Budrys, amit Szijjártó felháborodva fogadott.

Mint a kommentátorok kiemelik, Žemaitaitisnak nincs semmilyen állami funkciója, ezért most a Szijjártóval valól megbeszélésére úgy tekintenek, hogy a Kreml-barátnak elkönyvelt magyar külügyminiszter segítségével egy, a kormány által vitt külpolitikától független diplomáciai irányt próbál felhatalmazás nélkül megjeleníteni.

„Ez egy kísérlet egy alternatív külpolitika kialakítására. De ki tagadhatná, hogy Žemaitaitis úr egy alternatív valóságban él?”

– adott ki külön közleményt a találkozóra reagálva a litván Elnöki Hivatal.

Žemaitaitis annyit mondott, hogy „nagyon barátságos légkörben találkozott a magyar miniszterrel, néhány órát beszélgettek”, arról azonban, hogy született-e bármilyen megállapodás, azt mondta, hogy ezek „személyes ügyek”.

Szijjártó tárgyalópartnere ellen jelenleg is van egy jogi vizsgálat az antiszemita kijelentései miatt: miután az ország főügyésze ismét hivatalosan kérte a parlamenttől a mentelmi joga felfüggesztését, azt a képviselők 101 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazták, vagyis a büntetőügye folytatódik.