A Trump–Orbán védőpajzs inkább politikai termék, mint gazdasági, de arra is jó, hogy ha baj van, ne kerüljön 80 millió forintba egy pohár víz

A pénteki Trump–Orbán-tárgyalás után főleg az energetikai megállapodás, a nukleáris energia és az LNG-vásárlás, illetve a szankciók kérdése volt a figyelem fókuszában – például az, hogy meddig is szól a mentesség –, holott a magyar kormányfő bejelentése szerint született egy nagy jelentőségű pénzpiaci megállapodás is. Pontosabban egy olyan megállapodás, ami nagyon nagy jelentőségű lehet valamilyen gazdasági, pénzügyi vészhelyzet esetén – de a lapunknak nyilatkozó banki elemzők egyrészt nagyon sok részlet még tisztázatlan erről a „pénzügyi védőpajzsról”, másrészt jelenleg semmilyen gazdasági szükségszerűsége nem látszik egy ilyen biztonsági intézkedésnek.

Az tehát sokkal inkább a politikai sikerkommunikáció céljait szolgálhatja, bár az is igaz, teszik hozzá a szakértők, hogy segítséget kérni akkor kell, amikor még nincs baj, nem akkor, amikor már van. A védőpajzsról szóló híreknek ráadásul érezhető gazdasági hatásuk is volt, ezt jelzi, hogy a forint hétfőn újabb másfél éves csúcsra erősödött az euróval szemben, az euróár 384 forint alá került (igaz, ez nem egy váratlan és trendekkel szembemenő folyamat, hanem már jó ideje intenzív forinterősödést láthatunk).

Buborék sérülékenyeknek

„A nemzetközi pénzügyi környezetben ez a valami az, aminek látszik: egy védőpajzs. Az ilyen arról szokott szólni, hogy a nemzetek egymással szerződéseket kötnek, hogy ha pénzpiaci probléma ütné fel a fejét, és egy ország nem tudná finanszírozni magát, akkor a szerződéses partner kisegíti őt akár devizával, ami esetünkben dollár, akár más eszközzel” – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, hozzátéve: Amerika ilyen megállapodásokat alapvetően Argentínával és Mexikóval, „tehát sérülékenyebb feltörekvő piacokkal szokott kötni”.