Még mindig van esély elérni a másfél fokos klímacélt kutatók szerint

Még mindig van esély arra, hogy a világ elkerülje a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit, és visszatérjen a másfél fokos célhoz – feltéve, hogy a kormányok összehangolt intézkedéseket hoznak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére –, állítja egy új kutatás. A Climate Analytics jelentése szerint a kormányok jelenlegi célkitűzései elégtelenek, és sürgősen felülvizsgálatra szorulnak. A dokumentum a megújuló energiaforrások gyors ütemű bővítését, valamint a közlekedés, a fűtés és az ipar villamosítását sürgeti. A világ vezetői ezen a héten Belémben, az Amazonas torkolatánál fekvő brazil városban találkoznak csütörtökön és pénteken, hogy a hétfőn kezdődő COP30 ENSZ klímacsúcs előtt megvitassák a klímaválságot.

A hőmérséklet az elmúlt két évben már meghaladta a másfél fokos határt az iparosodás előtti szinthez képest – ez volt a 2015-ös Párizsi Megállapodás egyik fő célkitűzése. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) e héten közzétett jelentése szerint a jelenlegi, nemzeti kormányok által elfogadott tervek 2,3–2,5 °C-os felmelegedéshez vezetnének. A tudósok szerint ez a szint szélsőséges időjárási események drámai növekedését és a Föld kulcsfontosságú ökoszisztémáinak súlyos károsodását okozná.

A Climate Analytics kutatócsoportja szerint az általuk javasolt „útiterv” biztosíthatja, hogy a felmelegedés 2050 előtt 1,7 °C-on tetőzzön, majd az évszázad végére 1,5 °C-ra csökkenjen, amennyiben a fosszilis energiahordozókat fokozatosan kivezetik, és szén-dioxid-eltávolító technológiákat alkalmaznak.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az 1,5 °C-os küszöb átlépésének veszélye teljesen megszűnne. A tudósok több kulcsfontosságú fordulópontot (tipping pointot) is azonosítottak – például a grönlandi jégtakaró olvadását vagy az amazóniai esőerdő esetleges átalakulását szénelnyelőből szénkibocsátóvá –, amelyek a további felmelegedés hatására aktiválódhatnak. Nem egyértelmű, pontosan milyen hőmérsékletnél következhetnek be ezek az események, ezért a hőmérséklet minden tizedfoknyi emelkedése további kockázatot jelent. Egy új tanulmány szerint az egyik fordulópont, a korallzátonyok kifehéredése a melegebb tengerek miatt, már most elérkezhetett.

A COP30 során minden országnak új nemzeti klímatervet kell benyújtania a 2015-ös Párizsi Megállapodás értelmében. Ezeket nemzeti hozzájárulásoknak (NDC – nationally determined contributions) nevezik, és céljuk a kibocsátáscsökkentési célok és azok megvalósítási módjainak meghatározása. Azonban a COP30 előtt az országok kevesebb mint fele nyújtott be új NDC-t, és ezek többsége sem elégséges.

(Guardian)