A Tisza szerint folytatólagos adatlopás történt, folyik a belső vizsgálat

„Ez az adatlopás és illegális adatközlés folytatólagos” – írta megkeresésünkre a Tisza Párt sajtóosztálya. A hétvégén a Magyar Nemzet írt arról, hogy 200 ezer ember adata került nyilvánosságra, és szerintük több jel is arra utal, hogy a Tisza Világ appból kerültek ki az adatok. Szerdán a lap lehozott egy olyan signalos beszélgetést is, amiben állításuk szerint a párt egyik vezető informatikusa, Rosta Bendegúz arról írt, a 200 ezer adat még október 5-én került ki. Akkortájt jelent meg a csaknem 20 ezer adatot tartalmazó lista, aminek egy része biztosan a Tisza szimpatizánsokhoz köthető.

A Tisza Pártnál rákérdeztünk, hogy a szakértők meg tudják-e állapítani, mikor szerezhették meg ezeket az adatokat, előfordulhat-e, hogy már október 5-én megtörtént, és megerősítik-e a Magyar Nemzetben lehozott beszélgetés hitelességét, mire leírták a cikk elején már idézett mondatot, majd azzal folytatták, hogy „a jelenleg keringő anyag egy nyilvánvalóan illegálisan megszerzett adatbázis részleteinek tűnik. A megszerzett adatok tartalmát, számát nem kívánjuk részletezni, mert már maga a nyilvánosságra hozatal is bűncselekmény.”

Úgy látják, hogy az adatlopás egyértelműen a Tisza közösségének megfélemlítése miatt történt, „a propaganda pedig mindig képes hamis, manipulatív információkat közölni. A néven nevezett úr például nem a Tisza informatikusa. A párt sok ezer önkéntese közül egy.”

Arra a kérdésünkre, hogy látták-e a netre kikerült adatbázist – ami már nem elérhető -, és meg tudták-e állapítani, azon mennyi valós adat szerepel, megismételték az arról szóló válaszukat, hogy a megszerzett adatok tartalmát nem akarják részletezni. Miután viszont több közszereplő illetve civil nyilatkozott arról, hogy úgy szerepelnek a listán, hogy nem is töltötték le az appot, ezért részben biztosan manipulált a lista.

Az októberi adatszivárgás után belső vizsgálat indult a pártban, ami még folyamatban van. Ezt „a mostani üggyel folytatólagosan kezeljük, így további vizsgálatra van szükség.”

Októberben Radnai Márk alelnök azt kommunikálta a szimpatizánsok felé, hogy „a folyamatban lévő belső vizsgálat szerint a TISZA adatbázisait összehangolt titkosszolgálati akció keretében támadták, és erős a gyanú, hogy a TISZA egyik, az adatbázisokra rálátó önkéntese az orbáni titkosszolgálat beépített embere volt.” Radnai azt írta, az önkéntest szeptember 12-én azonnali hatállyal eltávolították a szervezetből, és személyes adatokkal való visszaélés miatt rövidesen feljelentést tesznek.

Rákérdeztünk arra is, hogy az ügyben tudomásuk szerint elindult-e a nyomozás, amire annyit írt a párt sajtóosztálya, hogy a szükséges jogi lépéseket minden esetben megteszik, de a hatóságoktól még nem kaptak jelzést.

„Igaz, arról sem tudunk, hogy hol tartanak a külügybe beszivárgó FSZB-sek, az EESZT vagy a Kréta feltöréséhez kapcsolódó vizsgálatok. Az orbáni bábhatóságok részéről nem számítunk a valódi felelősök megnevezésére, illetőleg megbüntetésére. A Tisza-kormány alatt viszont minden felelős és az illegálisan megszerzett adatokkal honfitársaikat fenyegetők és listázók is a törvény teljes szigorával fognak szembenézni.”

A törvényes határidőn – vagyis a tudomásukra jutástól számított 72 órán - belül az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadsághoz is fordulnak majd.

Hétfő délelőtt Magyar Péter egy videóüzenetben arról beszélt, „a rettegő hatlom újabb súlyosan jogszerűtlen lépésre szánta el magát, tömegesen hozták nyilvánosságra a Tisza világ applikáció felhasználóinak személyes adatait. A rendelkezésre álló információk alapján szó sincs adatszivárgásról, ártó szándékú támadás történt.”

Magyar szerint a cél a félelemkeltés volt, majd hozzátette, „a Tisza Világ applikációt az elindítása óta támadják nemzetközi hekkerek, akik mögött nyilvánvalóan az orosz szolgálatok állnak”.

Később egy interjúban is megismételte, hogy a mintázatok alapján egyértelmű, hogy az oroszok állnak a támadás mögött, de ezt nem a kormány „bábhatóságai” fogják kideríteni.

Mindeközben a kormány ukránozik

Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök azonnali vizsgálatot rendelt el az adatok nyilvánosságra kerülése miatt. Aznap összehívta a nemzetbiztonságért felelős kormánytagokat, akikkel az adatbázis elemzése után megállapították, hogy „az adatok kezelésében ukrán személyek is közreműködtek”. Orbán szerint az adatok ukrán kézre kerülése súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért rendelte el az ügy haladéktalan kivizsgálását. Mindezt egy Facebookra kitett videóban jelentette be.

Később a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményéből kiderült, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság már megkereste a nemzetbiztonsági szolgálatokat, és közösen folytatják a vizsgálatokat.

Magyar szerint Orbán ezzel a videóval „túltolta a viccet”, majd arról írt, „ha jól értem, önök külföldi szolgálatokkal összejátszva feltöretik a TISZA Párt applikációját, aminek eredményeként rengeteg magyar ember személyes adatai nyilvánosságra kerülnek, majd még Ön rendel el nemzetbiztonsági vizsgálatot…aha.”

Az ukrán szál egyébként úgy került a történetbe, hogy az októberi, 20 ezres lista egy ukránnak tűnő névvel kezdődött. A Tisza viszont állítja, a listát manipulálták, Myroslav Tokart nem ismerik, soha nem álltak vele kapcsolatban. „A lista készítője tehette oda ezt a nevet, ráadásul a lista legtetejére, ezért sem kizárható a szándékos lejáratás.” A párt azt is közölte, az appot csak magyarok fejlesztették.

Mi ebben a logika?

A Kormányzati Tájékoztatási Központ kedden azt közölte, a Tisza Párt adatszivárgási ügyében külföldi érintettség is valószínűsíthető, „az elsődleges információk alapján ugyanis nem kizárt, hogy a kiszivárgott szenzitív adatok egy külföldi, háborús ország birtokába kerülhettek,” és ezeket az adatokat a magyar közvélemény befolyásolására külföldről, egy háborús ország titkosszolgálati szervei felhasználhatják.

Ez az érv más fideszesnél is feltűnt, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig arról írt a chatcsatornáján, hogy „egy háborúban álló ország hatóságaihoz kerülhettek 200 ezer magyar honfitársunk adatai! Innen egyenes út vezet oda, hogy az ukránok nyíltan tudják befolyásolni ezeket az embereket, s rajtuk keresztül a hazánk sorsáról szóló döntéseket.”

Szerdán megkérdeztük a külügyminisztert, hogy pontosan miben tudnák az ukránok befolyásolni a tiszás szavazókat, és ha a választási befolyásolásra gondolt, akkor fejtse ki, hogy mi érdeke lenne az ukránoknak abban, hogy a Tisza szimpatizánsokat befolyásolják, hogy szavazzanak a Tisza Pártra, mikor nyilvánvalóan eleve arra a pártra szavazhattak volna, de még nem kaptunk választ.

Ugyanezt a kérdést elküldtük a KTK-nak, azzal kiegészítve, hogy az indított vizsgálatoknak van-e bármi eredménye, kizárt-e egy orosz hekkertámadás, hogyan élhet vissza egy külföldi ország ezekkel az adatokkal, illetve erre a botrányra hivatkozva felmerülhet-e a választás elhalasztása.

A legutolsó kérdést kategorikusan cáfolták:

ez egy álhír, semmilyen formában nem merült fel a 2026-os választás elhalasztása.

A válaszuk további részében nem fejtették ki, mégis hogyan tudnák befolyásolni a tiszás szavazókat az ukránok. Azt írták, a kormány minden rendelkezésre álló eszközzel fellép a külföldi beavatkozási kísérletek ellen, és folyamatosan dolgozik azok megelőzésén és leleplezésén.

A kormány szerint „egyértelmű, hogy a külföldi befolyásolási kísérletek folyamatosak”, ez a korábbi választásokon is így volt. Szerintük most háborúpárti kormányt akarnak hatalomra juttatni Magyarországon, „ennek a része az is, hogy Brüsszel és az ukránok dróton rángatják a Tiszát, és az ukránok kézben tartják akár a tiszások adatait is.”

A NAIH összevonta a vizsgálatokat

Kérdésünkre Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke azt közölte, a hatóság október 6-án hivatalból értesül a Tisza Világ applikációt érintő potenciális adatvédelmi incidensről, majd másnap a megjelent cikkek alapján hatósági ellenőrzést indított a Tisza Párttal szemben az adatkezelésükkel kapcsolatban. A párt egyébként október 8-án tett bejelentést az adatvédelmi incidensről.

A hatósági ellenőrzés folyamatban van, ugyanennek a keretében vizsgálják a további adatszivárgást is. Péterfalvi Attila azt írta, a Hatósági ellenőrzés lefolytatásának határideje 60 nap, ezen belül dönt a Hatóság arról, hogy az ügyben indokolt-e adatvédelmi hatósági eljárás megindítása.