Drasztikusan nő az elhagyott háziállatok száma Angliában az elszálló árak miatt

Az angol tűzoltóság állatmentési riasztásainak száma öt év alatt több mint negyedével nőtt, miközben az állatvédők szerint az eledel és az állatorvosi ellátás árának megugrása miatt még több házikedvencet rakhatnak utcára – írja a Guardian.

A hivatalos adatok szerint az állatorvosi költségek közel 50 százalékkal nőttek 2020 óta, egy átlagos kutyakonzerv ára pedig 60 pennyről 1,03 fontra nőtt. A Cats Protection szerint a pandémia alatt sokan vállaltak háziállatot, de ez a mostani megélhetési válság közepén olyan nyomást helyez a menhelyekre és a mentőszervezetekre, amely már a tűzoltóság mindennapjaiban is érezhető. A tűzoltók öt év alatt 27 százalékkal több állatmentésre vonultak ki, a kifejezetten házikedvencekkel kapcsolatos riasztások 38 százalékkal nőttek. 2024 júliusa és 2025 júniusa között 3462 ilyen esetet regisztráltak Angliában, több mint harmadukat Londonban, ahol a beavatkozások költsége egy év alatt 686 ezer fontra (több mint 300 millió forint) rúgott. Essex megyében öt év alatt 84 százalékkal ugrottak meg az állatmentési riasztások.

A jelenséget megrázó esetek is illusztrálják: észak‑londoni szemetesben talált kismacskák, vagy a Ladybird nevű terrier, akit gazdája egy falon átdobva hagyott sorsára, és akit a londoni tűzoltók szabadítottak ki a szögesdrótból. A tűzoltóság szerint a beavatkozások nemcsak az állatok életét mentik, hanem a lakosságot is megóvják attól, hogy veszélyes helyzetekben saját erejükből próbálkozzanak a mentéssel.

A jelenség hátterében egyszerre áll az, hogy a covidjárvány alatt megugrott a háziállatok száma (a Pet Food Manufacturers’ Association szerint 3,2 millió brit háztartás vett magához állatot) és az állattartási költségek emelkedése. A PDSA becslése szerint egy macskára élete során akár 11 ezer fontot (majdnem 5 millió forint) kell költeni, és ebben nincsenek benne a váratlan betegségek állatorvosi díjai.

Közben a versenyhatóság vizsgálja a brit állatorvosi piacot, amelynek 60 százalékát hat, főként magántőke‑hátterű nagyvállalat birtokolja: előzetes megállapításuk szerint a nagy láncok átlagosan 16,6 százalékkal drágábban kezelik a pácienseket, mint a független rendelők, és a jelenlegi, egyéni állatorvosokat szabályozó rendszer nem alkalmas a piaci visszásságok kezelésére.