Ezt már csak Xanaxszal lehet kibírni
„Fogyatékos vagyok, ráérek” – mondta egy láb nélküli férfi az elektromos rokkankocsijában a tiszaburai polgármesteri hivatal előterében. Eskütételre vártak a vasárnapi időközi választás delegáltjai. A feszültség tapintható volt. Az emberek egyik fele Vavrik Géza (ORFME, Országos Roma Felemelkedésért Misszió Egyesület) polgármester híve, akit október 5-én botrányos körülmények között újraválasztottak. A másik részük Fekete Zsigmond (CiKöSz, Cigány Közösségek Szövetsége) embere. Farkas László delegáltjai ezúttal hiányoznak, a falut egy kisebb megszakítással 2002 és 2024 között irányító firoszos (Fiatal Romák Szövetsége) politikus és csapata visszalépett.
A választás előtt a Szabad Európa tényfeltárása már jelezte, hogy baj lesz, amit aztán a Telex riportja, majd videója is megerősített. A visszaéléseket hosszan lehetne sorolni. A szavazatokat pénzért, akár 50 ezer forintért adták-vették, volt, hogy a kamera előtt. Embereknek elvették a személyi igazolványát és a lakcímkártyáját, nehogy hamarabb leszavazzanak „rossz helyre”. A szavazókörökben nem a fülke magányában, hanem nyíltan voksoltak, sokszor egy segítő mutatta, hova is kell pontosan tenni az ikszet. Tömegével indították a kamujelölteket, satöbbi, satöbbi. Ezek miatt kell megismételni a választást most vasárnap. Most kicsit kevesebb jelölt lesz a hét fős képviselőtestületbe a múltkorinál. Hatvannégy.
Az eskütételt vezető polgármester a nagyterembe invitálta az embereket. Az ünnepélyességnek még a látszata is hiányzott. A terem olcsó felmosószer szagát árasztotta, a székek egymásra borítva, üdvözlőbeszéd, köszöntés, az nem volt. A polgármester által felolvasott eskü szavai üresen kopogtak, különösen az október 5-i események és a szűnni nem akaró, inkább egye csak erősödő konfliktus fényében: „Én, ..., becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; helyi választási bizottsági tagsági tisztségemből eredő feladataimat Tiszabura fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.”
Aki akarta, hozzá mondhatta: „Isten engem úgy segéljen”.
A polgármester kint nem mondja, csak odabent az irodájában: „Aki a videóban átadta a pénzt a szavazónak, most is ott lesz a delegáltak között.”
„Fekete Zsiga elcsalta”
Tiszaburának is megvan a maga „választási földrajza”, amit nem tudományos kutatásra, hanem a saját szemünkre és fülünkre alapoztunk. A polgármesteri hivatallal szemközt egy nagy-, füves térséget láttunk, elsőre gondozatlan parknak tűnt, valójában egy elhagyott temető ez kidőlt, bedőlt sírkövekkel, mindez a falu központjában. Egy sor utcában, különösen a belső részen kamerák voltak az oszlopokon, méghozzá kíméletlen sűrűséggel. A hivatal udvarán osztásra váró tűzifák álltak nagy halmokban.
Az iskolát itt, és számos Tiszaburához hasonló szegény sorsú, jellemzően cigány többségű faluban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat üzemelteti újabb jeleként annak, hogy vannak területek, ahonnan az állam kivonult. A kétezertízes években a falu akkori vezetése nem tudta fizetni a számlákat, így a fűtést sem. Azóta az épületet szépen rendbehozták, a nyílászárókat kicserélték, a számlákat fizetik, a gyerekek már nem fáznak.
A Bán Sámuel utca végén kiérünk a töltéshez, a Tisza árterének erdejében egy széparcú cigányasszony gyűjtött fát. Boldog volt, a gyermeke évek óta nevelőintézetben van, hamarosan hazahozhatja.
Visszafelé leültünk a patika lépcsőjére, ahol egy cigányasszony elmesélte, hogy nemrég halt meg a férje. Közben megérkezett a patikus. Egy közeli városban van neki gyógyszertára, ide hetente háromszor jön át néhány órára. „Csak Xanax legyen, akkor boldogság van” – mondta ironikusan, amikor megkért minket, hogy segítsünk bevinni a ládákat, amikben a felírt gyógyszereket hozta.
Ahogy jöttünk-mentünk, többen is odajöttek hozzánk kéregetni. A Coopból kifelé jövet például egy huszonéves férfi kopott telefontokokat mutogatott. Azt mondta, kenyérrel is fizethetünk értük. Mások el akartak kísérni az automatához, nem gond, ha nincs nálunk készpénz.
Feltűnő volt az elektromos rokkantkocsik nagy száma, amivel nemcsak idősek és betegek közlekedtek, hanem erejük teljében lévő fiatalok is. (Láttunk még budapesti közösségi biciklit is.) És a kóbor kutyák is mindenhol ott vannak a faluban, többnyire közepes vagy kicsit nagyobbacska kutyák ezek, elsőre akár félelmetesnek is tűnhetnek, de nyugodtan elsétálhat mellettük az ember, nem bántanak.
Nos, ezen a területen, ami a polgármesteri hivataltól jórészt északnyugatra esik, minden megszólított ember azt mondta: Vavrik Gézára szavazott, rá is fog szavazni, mert Fekete Zsiga elcsalta a választást, pénzért vette a szavazatokat.
