Hiába a kedvező ítéletek, a devizahitelesek 90-95 százalékának nincs túl sok oka az optimizmusra

• Az elmúlt időszakban többször is a devizahitelesek javára döntött a bíróság.
• Legutóbb egy békési házaspár ügyében született elsőfokú ítélet, akik 61 millióból 40 milliót kaphatnak vissza, mert a bank nem tudta igazolni, hogy megfelelően tájékoztatták őket az árfolyamkockázatról.
• A kedvező ítéletek az Európai Bíróság egy döntésén alapulnak.
• Szepesházi Péter ügyvéd, volt bíró szerint nagy pereskedési roham nem várható, csak kevesen remélhetik, hogy pénzhez jutnak.

Az elmúlt időszakban több fontos ítélet született a devizahitelesekkel kapcsolatban. Előbb nyáron, majd most, októberben két perben is döntést hozott a bíróság, mindhárom esetben az adósoknak kedvezően.

Ezeket az Európai Unió Bírósága (EUB) által meghozott döntés alapján született kúriai jogegységi határozat alapozza meg. Az EUB döntésének az a lényege, hogy az adósok csak a kapott összeggel tartoznak a bankoknak, a kamatok és az árfolyam-különbözet összes terhét a pénzintézeteknek kell viselniük. Ez azt jelentette, hogy nemcsak biztosítani kell a kártérítés lehetőségét, de az addigi bírói gyakorlatot is felül kellett vizsgálni. A Kúria azonban nem rendelkezett sem a kártérítésekről sem a perújrafelvétel lehetőségéről.

Az EUB egy 2007-es svájci frank alapú autólízing-szerződés ügyében döntött. A testülethez előzetes döntéshozatalt kérve a Kúria fordult a hazai eljárás felfüggesztésével. A magyar bíróság arra volt kíváncsi, felül kell-e vizsgálni a hazai ítélkezési gyakorlatot, és ezzel összefüggésben a devizahiteles törvényeket, amelyek „orvosolták” a hitelszerződéseket a tisztességtelen feltételek kihagyásával.

Az Európai Unió Bírósága szerint kezdődhet elölről minden, és az ítélet alapján a devizában nyilvántartott hitelszerződések teljes hazai ítélkezési gyakorlatát felül kell vizsgálni. Megállapították, hogy az árfolyamkockázat hiányos tájékoztatása miatt a szerződés teljesen érvénytelen, a megfizetett havi törlesztőrészletek és költségek teljes összegének visszatérítése jár. A szerződés pedig nem nyilvánítható érvényesnek vagy hatályosnak. Egyúttal kimondták, hogy

„egy tisztességtelennek minősített szerződési feltételt főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, úgyhogy a fogyasztóra nézve nem fejthet ki joghatást”.

Ebből pedig az következik, hogy a tisztességtelen feltételek kiesése miatt a devizahiteleseknek csak annyit kellene megfizetniük, amit a szerződésük forintban tartalmaz.

Ahogy már említettük, az EUB ítélete alapján először még nyáron, júniusban ítélt a devizahiteles javára a magyar bíróság. A hibás árfolyamkockázati tájékoztatása hivatkozva a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) az ügyfélnek adott igazat első fokon az MBH Bankkal szembeni perben. Eszerint a „devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelen, az adós csak a kapott összeggel tartozik, az árfolyam-különbözet összes terhét a banknak kell viselnie, így az adósnak jár vissza pénz”. Egy inárcsi asszony még 2008-ban vett fel 7,05 millió forint hitelt, ami után csaknem annak dupláját, 13,4 milliót fizetett vissza. A bírói döntés értelmében az asszonynak 6,5 millió forint, valamint a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű éves késedelmi kamat jár vissza.

Október 9-én másodfokon született az adós számára kedvező ítélet egy közel két éve folyó perben. A 24.hu szerint a Debreceni Törvényszék kimondta, hogy a devizahitel-szerződés árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezéseinek tisztességtelen jellege miatt érvénytelen. Pedig első fokon még a bank javára ítélt a bíróság, és az addig megfizetett részleteken túl 15 év után az adóst kötelezte több mint 2 millió forint tőke, 2011. augusztus 30. napjától pedig a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat, valamit közel 300 ezer forint perköltség kifizetésére. Ebben a perben az Argenta Faktor Zrt. volt a felperes.

Másnap a megfelelő tájékoztatás hiányára hivatkozva döntött első fokon a Fővárosi Törvényszék egy békési család javára. Ők 2007-ben vettek fel 20,5 millió forint devizahiteles kölcsönt, a forint gyengülése miatt azonban a felvett összeg háromszorosát, több mint 61 millió forintot kellett törleszteniük.

A bíróság úgy döntött, hogy a hitelező Unicredit banknak 40 millió forintot kell visszafizetnie az adósnak, a békési családot csak a felvett tőke visszafizetési kötelezettsége terheli, az árfolyamváltozásból eredő kockázatot és a többi költséget a bank állja. A pénzintézet a perben nem tudta bizonyítani, hogy megfelelő tájékoztatást adott volna, a tanúként beidézett ügyintézők sem tudtak visszaemlékezni, hogy mi hangzott el 18 évvel ezelőtt.

Folyamatban lévő ügyet nem kommentálnak

Mivel már nem ez az első ilyen ítélet, még ha az egyelőre nem is jogerős, mégis felmerül a kérdés, hogy lehet-e ez precedens értékű, és bizakodhatnak a devizahitelesek, hogy számukra is kedvező végeredménnyel zárulhatnak a perek.