Hétfőn nem nyitott ki a Louvre, miközben egyre több részlet derül ki az évszázad műkicsrablásáról és a világ leghíresebb múzeumának balfácánságáról

• A múzeum ablakai ütés- és golyóálló üveg helyett sima ablaküvegből vannak.
• Sok teremben még biztonsági kamera sincs felszerelve.
• Kiderült, hogy a rablók kevesebb mint 4 percig tartózkodtak az épületben.
• A cikkben megnézheted mind a 8 elrabolt tárgyat.

Hétfőn nem nyitott ki a Louvre, a világ talán leghíresebb múzeuma, miután még mindig folyik a nyomok helyszíni keresése a vasárnap délelőtti, filmbe illő koronaékszer-rablás után. Íme a legfrissebb hírmorzsák és érdekességek az évtized egyik legmerészebb műkincsrablásáról, amivel talán csak a Mona Lisa 1911-es ellopása ért fel.

Most nem egy magányos tettes munkálkodott, hanem négy: ketten leparkoltak egy emelődarus kocsit az épület mellé, a létrán felszaladtak egy második emeleti erkélyre, ahonnan az ablakot flexszel kiiktatva bejutottak a kincstári kiállítóterembe, ahol két üvegvitrint betörve 8 koronaékszert raboltak el, melyek közül egyet útközben elejtettek.

A létrán lemászva gyorsan megpróbálták felgyújtani az emelődarus járművet, majd, miután ez nem sikerült, felültek az ott robogón várakozó 2 bűntársuk mögé és eltűntek. Mindezt vasárnap, nyitvatartási időben, úgy, hogy a múzeum dugig tele volt látogatókkal, az épület környéke meg sétálgatókkal.

Rachida Dati kulturális miniszter hétfőn elárulta, hogy a két tettes 3 perc 52 és 57 másodperc közötti időt töltött összesen odabent az épületben. Korábban úgy becsülték, hogy az egész akció az emeletre való feljutással, az ablak betörésével és a távozással együtt nagyjából 7 percig tarthatott.

A két eset között mindenképp valós párhuzamot jelent, hogy balfaszkodások egész sora vezetett mindkettőhöz. Bár eltelt 114 év, egy dolog nem változott: a franciák alig védték a világ legértékesebb és legismertebb műkincseit.

Vincenzo Peruggia, a múzeum korábbi takarítója és képkeretezője 1911. augusztus 21-én egyszerűen felvett egy fehér köpenyt és besétált azon a nem őrzött szolgálati ajtón, ahol a múzeum munkatársaként korábban dolgozni járt.

A mostani rablás négy elkövetője közül ketten egy olyan teremből tudták elvinni a francia koronaékszerek egy részét, ami egy utolsó kisboltban is megtalálható biztonsági kamerával sem volt felszerelve - derült ki hétfőre. Ezért nem mutogattak fotókat vagy videót a gyanúsítottakról.

Egy 2025 elején elkészült, de csak most, a botrány miatt közismertté vált francia számvevőszéki jelentés szerint a Louvre rendszerszintű késésben van a kamerák, vagyis a talán legalapvetőbbnek számító biztonsági berendezések felszerelésével. A teljes épület bekamerázása helyett mindig csak azokat a helyiségeket szerelik fel, amelyeket éppen felújítottak. Emiatt az időszaki kiállításoknak helyet adó termek 100 százalékban le vannak fedve ugyan, de a múzeum páratlan gyűjteményét bemutató két épületszárny közül a Sully-szárny termeinek 60, míg a Richelieu-szárny szobáinak 75 százalékában nincsen semmilyen kamera.

Mostanra az is kiderült, hogy a két behatoló azért is tudott olyan könnyedén és gyorsan bejutni az erkélyről a terembe, mert a Louvre ablakai sima ablaküvegből, nem pedig ütés- és golyóálló anyagból vannak.

Rachida Dati kulturális miniszter hétfőn reggel egy tévéinterjúban azt magyarázta, hogy mindegy, hogy volt-e golyóálló üveg, mert a flex azt is simán átvágta volna. Az elérhető szakirodalom szerint viszont flexszel egyáltalán nem lehet elvágni a biztonsági üveget, csak spéci vízsugaras vágóval.

Dati arra is kitért, hogy a látogatók miért nem hallottak riasztást és ha mégis volt risztó, miért nem reagáltak arra az őrök. A miniszter verziója szerint a riasztó direkt úgy van installálva, hogy a kiállítótérben ne szóljon, csak a biztonsági szolgálatnál. És hogy miért nem futottak oda az őrök? Mert a Louvre eljárásrendje szerint a látogatók biztonsága az első, így riasztás esetén minél hamarabb ki kell vezetniük a tömeget az épületből és bezárni mögöttük az ajtókat. Ha ez így igaz, akkor a biztonsági protokoll teljesen védtelenül hagyja a védendő műkincseket.

Dati egyelőre védekezésben van, hosszan beszélt arról, hogy a jó biztonsági rendszer kiépítéséhez idő kell és hogy már kicseréltek 400 kilométernyi fontos kábelt.

A francia hivatalos szervek 1911-ben hasonlóan viccesen fogtak a Louvre kirablóinak üldözéséhez: gyorsan letartóztatták a teljesen ártatlan Picassót és Guillame Apollinaire-t, miközben ügyet sem vetettek arra a kurátorra, aki azonnal összeállított egy listát azokról, akik a Mona Lisát védő spéci üvegezett dobozt készítettek, a néhány felsorolt név között a tényleges rablóéval.

Vincenzo Peruggia emiatt 2 évig élhetett szabadlábon Párizsban, az ebédlőasztala alatti üregbe rejtett Mona Lisával úgy, hogy közben többször is jártak nála a rendőrök, de igazán egyáltalán nem gyanakodtak rá, amíg ő maga fel nem ajánlotta a képet a firenzei Uffizinek és így le nem bukott.