A katolikus püspökök elutasítják a DK javaslatát a gyónási titok eltörléséről

„Megdöbbenve értesültünk arról, hogy olyan törvényjavaslat született, amely a katolikus papoktól a gyónási titok megsértését követelné. Ez súlyosan ellenkezik a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1990. február 9-én létrejött megállapodással, amely leszögezi, hogy hazánkban a Katolikus Egyház a Codex Iuris Canonici alapján működik” – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsának közleményében.

Az MKPK a hazai katolikus egyház legfontosabb döntéshozó szerve, az Állandó Tanács pedig amolyan elnökség, amelynek négy tagja nemrég részben lecserélődött, és most Székely János szombathelyi megyéspüspök, az MKPK új elnöke, Udvardy György veszprémi érsek, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Felföldi László pécsi megyéspüspök ül benne.

A közleményük arra reagál, hogy a Szőlő utcai botrányra hivatkozva a Demokratikus Koalíció törvényjavaslatot nyújtott be „az egyházi titoktartás - köztük a gyónási titok - megszüntetéséért” gyermekek elleni bűncselekmények esetén. Arató Gergely arról adott ki közleményt október 9-én, hogy „a jelenlegi törvények szerint az egyházi személyeknek se bejelenteni nem kell a pedofil bűntetteket, se tanúskodniuk nem kell a nyomozás során vagy a bíróságon. Ezzel a jogi védernyővel a Fidesz tovább rejtegetheti az egyházakban is bujkáló pedofilhálózatot.”

A képviselő megfogalmazása félrevezető, hiszen általánosságban és természetesen az egyházi személyeknek ugyanannyira kötelessége jelenteni a bűntetteket és tanúskodni a bíróságon, mint bárki másnak. A gyónás során hallott információkat azonban valóban nem szabad megosztaniuk, ahogy például az ügyvédeknek és az orvosoknak is van titoktartási kötelezettsége.

A magyar püpökök közleménye az Egyházi Törvénykönyv paragrafusait sorolja, hogy miért ellentétes a katolikus tanítással a gyónási titok megsértése. Arról sajnos egy szót sem ejtenek, hogy milyen viták zajlanak erről a kérdésről szerte a világon, egyházi körökben is, a papok által elkövetett szexuális visszaélések sokasága miatt. A laikusok számára kevéssé érthető egyházjogi érvelésükből az is kimarad, hogy miért van szükség a gyónásra, milyen összefüggésben van a gyónás és a gyermekbántalmazás, és hogyan segítheti ez a régi hagyomány akár az áldozatokat is. A katolikus gyermekvédelem talán legfontosabb alakja, Hans Zollner azonban részletesen értekezett minderről, írását a 444-en lehet elolvasni.

A püspökök a közlemény végén azt írják: „Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a kiélezett választási kampány keretében rendkívül eldurvult a közbeszéd, sokszor alaptalan hangulatkeltés és rágalmazás is megjelenik. Hangsúlyozzuk papjaink, minden hívő ember és a társadalom felé, hogy nem vagyunk politikai szervezet, a kampányban nem kívánunk részt venni. Küldetésünk a lelkek üdvösségének szolgálata. Feladatunk, hogy elkötelezetten fáradozzunk hazánk és népünk testi-lelki jólétéért és haladásáért, a családokért, a rászorulókért, az ifjúság neveléséért, az igazságosságért és a békéért.” De hogy az egyház és a politika kapcsolata ennél bonyolultabb, arról pont a püspöki kar elnöke beszélt nem is olyan régen.