Orbán: Jövendőbeli szomszédokról most ne beszéljünk

A Magyarországra érkező ukrajnai menekültek egy részét feladattal küldték, Ukrajna pedig ellenséges Magyarországgal szemben – állította Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó értekezleten (MÁÉRT), ahol még arra is utalt, hogy Magyarországnak a jövőben más szomszédai lehetnek, mint most.

Mindezt azok után, hogy kezdésként azt ígérte, ezúttal igyekszik akkurátusan fogalmazni, mert a nemzetpolitika nagyon bonyolult terület tud lenni, és ehhez a kolozsvári nótázását hozta fel példaként, ami után a román elnök mégsem vett részt közösen az RMDSZ kongresszusán.

„Az ember gyanútlanul elmegy kocsmába, ahol a cigány elénekel két dalt, és már baj van. Elénekli, hogy nem, nem, nem, nem megyünk mi innen el, és akkor hirtelen a nemzetpolitikában ez mást jelent, mintha ez Budapesten történt volna. Ha meg ráfejel azzal, hogy megjöttek a fehérvári huszárok, akkor kész a baj” – melegítette a részben határon túli közönségét közönségét Orbán, majd rátért a „békepolitikájára”.

Mint elárulta, már Moszkvával is felvette a kapcsolatot az európai alapokban lévő befagyasztott orosz vagyonnal kapcsolatban, aminek a kisajátítását ő régóta ellenzi.

„Az oroszokkal fel is vettem a kapcsolatot (…), az oroszokkal éppen tisztázzuk azt a kérdést, hogy ha ilyen döntés lesz az Európai Unióban, milyen ellenlépések lennének várhatóak, és az Oroszországban lévő magyar vállalatoknak a vagyonait el fogják-e kobozni vagy nem”

– mondta Orbán. „Ha válaszlépésként ezek vagyonát lefoglalják, akkor elég nehéz indokot találnom arra, hogy miért kellene Magyarországnak támogatnia az orosz vagyonok elvételét” – folytatta, nyíltan vállalva, hogy maga fordult a Kremlhez, saját álláspontját pedig Putyin válaszától teszi majd függővé. Ez alapján nem lenne meglepő, ha Orbán ezúttal nemcsak a nemzeti konzultációra, hanem Moszkva előre borítékolható reakciójára is hivatkozna, amikor az uniós döntést igyekezne blokkolni, hogy az orosz vagyonból az EU Ukrajnát támogassa.

A MÁÉRT-en mondott beszédében a miniszterelnök nagyobb részt most is a tágabb külpolitikai elképzeléseiről beszélt (a világpolitika következő 15-20 évének iránya szerinte már kezd kirajzolódni, Trump elnöksége alapvető változást hozott a világba, a Kelet megszerveződése a BRICS-sel és India Kínához lökésével tovább erősödik, Magyarország viszont továbbra sem akar egyetlen tömbbe tartozni), de a legerősebb részek Ukrajnával voltak kapcsolatosak, és egy helyütt arra utalt, hogy Magyarországnak a jövőben új szomszédai lehetnek.

Amikor Orbán sorra vette a szomszéd országokkal való kétoldalú kapcsolatokat, ezzel zárta a sort:

„Remélem nem hagytam ki senkit. Jövendőbeli szomszédokról most ne beszéljünk, azt egy másik alkalommal majd”

– somolygott. Azt, hogy Oroszországra vagy ki másra gondol, nem mondta ki.

Mindezt azok után, hogy Orbán hosszan beszélt arról, hogy Ukrajna ellenséges Magyarországgal szemben, hogy ellenséges, fesztült, rendkívül rossz a kétoldalú viszony, és ukrán hálózatok „mélyen beépültek a magyar politikába és gazdaságba”.

„Tízegynéhány millió ukrán elment Nyugat-Európába, ezeknek egy része meghatározott feladattal távozott Ukrajnából, részben ide Magyarországra is”

– utalt arra, hogy szerinte az ukrán menekültek egy része nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert hogy Ukrajna a magyar szuverenista külpolitikát akarja megváltoztatni.

Bár Orbán azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna hatalmas áldozatok árán heroikus ellenállást folytat, többszörös körhátrányban az orosz túlerővel szemben, de az ország így is romokban van, és csak európai támogatásokból tud fennmaradni – a nemzetközi segítség költségeit pedig már csak Európa fizeti, Amerika csak a számlát állítja ki.

„Ha az európai vezetők nem hackelnék meg, nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a béketárgyalásokkal, akkor már létrejött volna az orosz-ukrán-európai-amerikai nagy megállapodás”

– mondta, azt állítva, hogy az európai vezetők nagy többsége a háború folytatását akarja, ember- és anyagháborúban akarják kivéreztetni Oroszországot, hogy Putyin hatalmát megrendítsék, szerinte a háttérben erről szólt a közelmúltban a koppenhágai csúcs is. Ezzel szemben Orbán szerint jelenleg csak hárman, Meloni, Fico és ő állnak, negyedikként a cseh Babiš csatlakozhat majd a kormányalakítás után.

Saját tűzszüneti vagy békeelképzeléséről most azt mondta, hogy „Európának is azt kellene tennie, mint Amerikának”, az erejét érvényesítve külön kellene tárgyalnia Putyinnal, nem csak várnia, hogy az amerikai-orosz tárgyalásokból következzen valami rájuk nézve.

„Biztos, hogy lesz amerikai-orosz megállapodás, csak az a kérdés, hogy ehhez Európa hozzá tud-e majd szólni”

– mondta, és azt hangsúlyozta, hogy a tárgyalásoknak nem is Ukrajna lenne a legfontosabb kérdése. Bár ez is fontos – hangsúlyozta, szerinte lényegesebb egy új európai biztonsági rendszerről és fegyverzeti megállapodásokról való megállapodás, „hogy mekkora hadseregeink lesznek”.

Azt, hogy európai országok az Oroszországban hadigazdaságot üzemeltető Putyinnal tárgyaljanak a saját hadseregeikről, Orbán gazdasági érveléssel igyekezett megindokolni. Mint mondta, fegyverkezési verseny van, ez pedig „a magyar gazdaságnak biztosan nem tesz jót, Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy a nemzeti össztermékének egyre növekvő részét fegyverzetre költse” - mondta. Arra nem tért ki, hogy ez számszerűleg mit jelent: a Trump által követelt 5 százalékos katonai kiadásokat még kívánatosnak tartja-e, vagy ezt a számot is szeretné csökkenteni, cserébe koncessziókat adva Oroszországnak.