Mit üzen Varga Judit az asztalosműhelyből?

Az elmúlt pár hónapban a kormánypártok és személyesen Orbán Viktor is zavarba ejtően sokat dicsérte Varga Juditot. A volt igazságügyi miniszter visszatérésének lebegtetése a nekünk nyilatkozó elemzők szerint kellemetlen lehet a Fidesz fő politikai ellenfelének, Varga korábbi házastársának, Magyar Péternek, ugyanakkor a kormányoldal is nagyot kockáztat azzal, hogy ezzel megint ráirányítja a figyelmet a kegyelmi ügy máig megválaszolatlan kérdéseire.

Ami feltűnő, hogy miközben a miniszterek már egymással vitatkoznak, Orbánnak is ellentmondva, annyira nyomják a témát, hogy visszatérjen-e a politikába Varga, maga az érintett nem szólalt meg, mi is hiába kerestük.

Aztán jött Windisch László és a közös szelfi:

A képhez annyit írt csak az Állami Számvevőszék elnöke: „Szerintem...”

Vagyis egy szándékosan többértelmű üzenet mellett döntöttek: Varga reagál is meg nem is, és hogy mit, azt lehet találgatni. Ezzel most megüzente, hogy marad az asztaloskodásnál, a civil életnél a volt miniszter? Vagy ő is csak pörgeti tovább a fideszes spint? Vagy Magyart akarja idegesíteni?

A volt miniszter legutóbb a Völner-Schadl ügy májusi tárgyalása után nyilatkozott, és arra a kérdésre, hogy visszatér-e a közéletbe, azt mondta: „ha ebben a versenyben, amiben egy olyan ember, mint ez a Magyar Péter nevű képződménynek is adnak pontokat, akkor ebben a versenyben nem akarok indulni”.

Windisch és Varga kapcsolatáról tavaly óta lehetett tudni, fotózták is őket együtt rendezvényeken, a nyilvános közösségi oldalaikon azonban sokáig nem posztoltak magukról, az Állami Számvevőszék elnöke csak nyáron rakta ki az első közös szelfit. Varga eleve hosszú médiaszünetet tartott a Magyar Péter körüli balhék után, és csak az asztalosvizsgájával jelentkezett júniusban.

Frissítés: a Telex megkérdezte Windischet, hogy kinek és mit akart üzenni. Az ÁSZ-elnök válaszolt, de kínosan ügyelt rá, hogy fenntartsa a kétértelműséget: „Senkinek semmit. Mindenki tetszés szerint befejezheti a gondolatot, ha akarja. Én magam is többféleképp el tudom képzelni a mondatot. Például úgy, hogy szerintem a tisztességgel végzett kétkezi alkotómunka boldoggá tesz. Pláne, ha az ember ezt az örömöt a Társával is meg tudja osztani.”