A magyar kormány által kitiltott Robert Brovdi egységeit valójában az amerikai hírszerzés segíthette az orosz olajrendszer elleni támadásokban

Az Egyesült Államok hírszerzése részletes információkkal segíti Ukrajnát abban, hogy hosszú hatótávolságú csapásokat mérjen az orosz energetikai létesítményekre – írja washingtoni források alapján a Financial Times. Ez alapján az orosz olajfinomítók és olajvezetékek elleni, a nyár óta egyre szisztematikusabbb ukrán támadások közvetlen amerikai segítséggel zajlanak - ez magyar szempontból is érdekes, hiszen a Barátság vezeték elleni támadásokat a magyar kormány a magyar szuverenitás elleni támadásnak nevezte, és ezek miatt kitiltották Magyarországról és az EU területéről Robert Brovdit, az ukrán drón haderőnem parancsnokát is.

A brit lap információi szerint azonban az energiarendszer elleni támadásokról Ukrajna messze nem egyedül dönt, azokhoz alapvető hírszerzési segítséget kap az Egyesült Államoktól. Mint azt az FT amerikai forrásai kiemelték, Washington a tervezés minden szakaszában szorosan részt vesz: hírszerzési adatokat adnak a célpontok sebezhetőségéről, segítenek a repülési útvonalak, a repülési magasság, az időzítés és műveleti döntések megtervezésében, hogy az ukrán támadódrónok elkerüljék az orosz légvédelmet.

Egyes - a többihez hasonlóan anonim - források szerint az amerikaiak még a célpontok kijelölésében is részt vesznek. Bár volt, aki szerint Ukrajna választja ki a célpontokat, az Egyesült Államok pedig csak ezután ad konkrét adatokat azok sebezhetőségérő, más források azt mondták a lapnak, hogy Washington célponti prioritásokat is meghatároz az ukránok számára.

Mint az egyikük fogalmazott:

„Kijev drónereje Washington eszköze Oroszország gazdaságának megingatására és Putyin tárgyalóasztalhoz ültetésére.”

Az orosz-ukrán háborúban augusztus óta támadják a felek egyre intenzívebben újra az energiainfrastruktúrát is. Míg az oroszok többek között ukrajnai gázlétesítményeket és az Ukrajnában lévő azeri olajvezetéket lövik, Ukrajna az orosz olajfinomítókat és olajvezetékeket támadják drónokkal. A támadások miatt ellátási problémák, üzemanyaghiány és a dízelexport leállítása következett be Oroszországban, a feldolgozott olajtermékek kivitele komoly károkat szenvedett, csökkentve az orosz bevételeket.

Az FT mindezt a júliusi Trump-Zelenszkij telefonbeszélgetéshez köti, melyben az amerikai elnök azt tudakolta Zelenszkijtől, hogy technikailag képes lenne-e akár Moszkvát is megtámadni, ha az USA hosszú távú rakétákat adna ehhez. Bár a Fehér Ház később azt mondta, hogy Trump „csak egy kérdést tett fel, nem bátorított további vérontásra”, a hívás részleteit ismerő források szerint az amerikai elnök jelezte, hogy támogatja azt a stratégiát, amely „megéreztetné az oroszokkal a fájdalmat”, és tárgyalásokra kényszerítené a Kremlt.

Az orosz energialétesítmények elleni támadásokról az Egyesült Államok idáig nem ismerte el, hogy közvetlen szerepet játszik bennük. Azt, hogy az amerikaiak milyen részletes hírszerzési információkat osztottak meg már 2022 óta Ukrajnával, itt írtunk korábban, de az információmegosztásnak és a célpontok kijelölésének mindig megvoltak a politikai korlátai.

Ebben Trump beiktatása óta nagy kacskaringók vannak: előbb, amikor Zelenszkijre fejtettek ki komolyabb nyomást, egy rövid időre teljesen felfüggesztették az amerikai hírszerzési támogatást, a júliusi telefonhívás után azonban Washington a források szerint elkezdtek a korábbiaknál sokkal részletesebb hírszerzési információkat is megosztani Kijevvel - ez lehetővé tette, hogy Ukrajna pontosabban feltérképezze az orosz légvédelmet és megtervezze a támadási útvonalakat.

A Financial Times cikke arra nem tér ki, hogy pontosan melyik ukrán támadások mögött állt amerikai támogatás, de ebbe a mintába illenek a Barátság olajvezeték elleni ukrán akciók is, melyek ez alapján amerikai hírszerzési segítséggel történhettek.