Nem csökken az amerikai szankciók miatti szerbiai üzemanyag-para, hiába növelte a MOL a szállításait

Szerbia legnagyobb olajfinomítója és üzemanyag-elosztója, az orosz Gazprom többségi tulajdonában levő Naftna Industrija Srbije (NIS) október 9-én került amerikai szankciók hatálya alá, miután lejárt a korábban biztosított átmeneti mentesség. A szankciók megakadályozzák a NIS számára a nemzetközi fizetési rendszerekhez való hozzáférést, valamint a nyersolaj importját a pancsovai finomítóba, amely az ország egyetlen olajfeldolgozó üzemeként működik, így érintetté vált a NIS Szerbiában működő, 330 benzinkútból álló hálózata is.

A pancsovai finomítóban dolgozik a NIS által foglalkoztatott 5000 fő jelentős része. A NIS az állami költségvetéshez körülbelül 11,9%-kal, a GDP-hez pedig nagyjából 6,9%-kal járul hozzá. A két napja életbe lépett szankciók már most komoly fennakadásokat okoznak a NIS működésében: a NIS-es benzinkutatok nem lehet nemzetközi bankkártyával fizetni az üzemanyagért, jelenleg csak a Postai Takarékbank Dina kártyájával lehet tankolni, ez hosszú távú fenntarthathatatlan.

A pancsovai finomító gyakorlatilag teljes egészében a horvátországi JANAF-vezetéken keresztül érkező nyersolajra támaszkodik, csak kis részben használ belföldi forrást. Aleksandar Vučić szerb elnök figyelmeztetett, hogy a finomító működése október végéig biztosított, ha nem születnek alternatív megoldások, miközben a jelenlegi üzemanyagkészletek várhatóan az év végéig elegendőek lesznek.

A szankciók gazdasági hatása is egyre nyilvánvalóbb: a NIS az év első hat hónapjában 30 millió eurós veszteséget szenvedett el, ami példa nélküli az egyébként jellemzően nyereséges vállalat számára. Piaci részesedése csökkent, és ha a szankciók hosszabb távon fennmaradnak, az üzemanyagárak emelkedése, a költségvetési bevételek csökkenése, valamint a csempészet megjelenése borítékolható. Elemzők szerint ha a probléma nem oldódik meg, a üzemanyaghiány és az áremelkedés között kell majd választania a kormánynak. Az alternatív beszállítási utak költségei növelik az üzemanyag árát, a vállalat pedig kénytelen lehet csökkenteni beruházásait, ami más cégekre is hatással lesz.

A szankciók gyors feloldása csak akkor lehetséges, ha Szerbia teljesíti az Egyesült Államok által előírt feltételeket, amelyek között szerepel, hogy a Gazprom ne legyen többségi tulajdonos.

A szankciókra reagálva Szijjártó Péter bejelentette, hogy a MOL vállalta, hogy növeli a NIS számára szállított nyersolaj és finomított termékek mennyiségét. Bár a MOL segítsége enyhíti a rövid távú fennakadásokat, nem tudja teljes mértékben pótolni a horvát vezetéken keresztül elveszett mennyiséget.