Trump bejelentése után hétvégén már indulhat a túszcsere Izrael és a Hamász között

Izrael és a Hamász még közelebb kerültek ahhoz, hogy lezárják a két éve tartó pusztító háborút Gázában, hiszen egy olyan egyezség alapelveiben sikerült megállapodniuk, amely hamarosan tűzszünethez vezethet.

Bár a részletek egyelőre nem ismertek, és a megállapodás szövegét nem hozták nyilvánosságra, az egyezség legalább tűzszünetet vetít előre, ha nem is a háború végleges lezárását. A konfliktus humanitárius katasztrófát és éhínséget idézett elő Gázában, katonailag meggyengítette a Hamászt, Izraelt pedig nemzetközileg elszigetelte, világszerte pedig erősödött az antiszemita erőszak.

A felek a hétvégén tervezik végrehajtani az izraeli túszok és a palesztin foglyok cseréjét, miután szerda éjjel megszületett a megállapodás, többek közt a látványosan Nobel-békedíjra hajtó Donald Trump amerikai elnök és arab közvetítők hosszas nyomásgyakorlásának eredményeként.

Trump bejelentette, hogy a hétvégén a térségbe utazna, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig közölte, meghívta az amerikai elnököt, hogy szólaljon fel az izraeli parlamentben. Steve Witkoff, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja várhatóan már ma Izraelbe érkezik.

Netanjahu csütörtökön összehívta az izraeli kormányt, hogy jóváhagyja a megállapodást, amely – egy izraeli tisztviselő szerint – a hivatalos tűzszünet kezdetét jelenti. Az izraeli kormány csütörtök délután szavazhat. Az egyezség első szakasza előírja, hogy Izrael 24 órán belül visszavonja a csapatait egy meghatározott vonalig Gázában. Az izraeli hadsereg közölte, hogy megkezdték a túszok hazahozatalának előkészítését, és „hamarosan áttérnek a módosított műveleti vonalakra”. A Hamásznak pedig 72 órája van a náluk levő, valószínűsíthetően 20 életben levő izraeli túsz átadására, ez valószínűleg hétfőn kezdődhet meg. A túszokért cserébe Izrael 251 életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt palesztin foglyot, és 2023. október 7-e óta Gázában elfogott 1700 főt ad majd át. .

Törökország, Izrael, az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom részvételével létrehoznak egy munkacsoportot, hogy felkutassák azoknak a Gázában elhunyt túszoknak a holttestét, akiknek a tartózkodási helye ismeretlen.

A megállapodás közeledésével a segélyszervezetek abban reménykednek, hogy hamarosan felgyorsíthatják az ellátmány eljuttatását az éhezőkhöz.

Néhány órával azután, hogy Trump „történelminek” nevezte az egyezséget, az izraeli hadsereg közleményben emlékeztette Gáza lakóit: csapatai továbbra is a területen tartózkodnak, és a harcok még folynak. Csütörtök reggel is robbanások és füstoszlopok voltak láthatók Gázában, ami arra utalt, hogy az izraeli hadműveletek még a várható tűzszünet előtt is folytatódtak. A Hamász felszólította Trumpot és a többi közvetítőket, hogy kényszerítsék Izraelt az egyezmény teljes végrehajtására, „ne engedjék, hogy kibúvókat keressen vagy halogassa” a kötelezettségeit.

A világ üdvözli a megállapodást

A megállapodás hírére ünneplő tömegek lepték el a gázai és izraeli utcákat egyaránt, a világ vezetői pedig sorra üdvözli a fejleményeket.

A Kreml is üdvözölte az Izrael és a Hamász között létrejött gázai tűzszüneti megállapodást, de hozzátette: a lényeg az lesz, miként valósul meg a megállapodás a gyakorlatban – írja a Reuters. Vlagyimir Putyin és Benjamin Netanjahu egyébként hétfőn telefonon beszélt a közel-keleti helyzetről, így Donald Trump gázai rendezési tervéről is.

Szaúd-Arábia szintén üdvözölte a csütörtökön bejelentett tűzszünetet Izrael és a Hamász között, és reményét fejezte ki, hogy ez a lépés békéhez vezethet a két éve tartó, pusztító háború után.

Nem állnak le a tárgyalások

A megállapodás közeledő életbe lépésével nem állnak le a nemzetközi tárgyalások, hiszen még rengeteg nyitott kérdés maradt, köztük az legnehezebbek, mint például hogy ki irányítsa a háború utáni Gázát, vagy pontosan hogyan és milyen módon tegye le fegyvereit a Hamász.Párizsban találkozik ma Németország, Spanyolország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Törökország, Egyiptom, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Jordánia külügyminisztere, valamint az EU főképviselője, Kaja Kallas, hogy részt vegyenek Jean Noël Barrot francia külügyminiszter által összehívott csúcstalálkozón, amelyen a gázai tűzszüneti tervről tárgyalnak. Az európai vezetők érezhetően attól tartanak, hogy – akárcsak Ukrajna esetében – most is kiszorulnak a tárgyalásokból, ezért igyekeznek részt venni a béketerv második fázisában, amely Gáza újjáépítésének politikai és intézményi kereteiről szól.

Míg az egyiptomi tárgyalások főként a fogoly- és túszcsere kérdésére összpontosítottak, addig a párizsi megbeszéléseken más ügyek kerültek napirendre: a Hamász fegyvereinek leadása, a szervezet jövőbeli kormányzásból való kizárása, egy nemzetközi békefenntartó erő mandátuma, a humanitárius segélyek újraindítása, valamint a Gáza és Ciszjordánia közötti jövőbeli kapcsolat, mint egy leendő palesztin állam magja. Szinte minden kérdésben mély nézetkülönbségek vannak Izrael és az Egyesült Államok, illetve Európa és az arab államok között.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem vesz részt a párizsi találkozón, amit az amerikai kormányzati leállással indokoltak, más amerikai tisztviselők viszont ott lesznek. A gázai jövőről szóló tárgyalások középpontjában Tony Blair volt brit miniszterelnök áll, aki Trump „Békebizottságának” tagjaként jelenik meg, és egy olyan technokratákból álló csoportot felügyel, amely a helyreállítási terv végrehajtását segíti.

Az arab vezetők azt szeretnék, ha a nemzetközi békefenntartó/stabilizációs erő az ENSZ Biztonsági Tanácsának mandátumával működne, és ők Gázát és Ciszjordániát egy politikai egységként kell kezelnék.

Az egyik legnehezebb kérdés a Hamász fegyverleadásának időzítése és menedzselése, olyan részletek meghatározásával, hogy melyik testülethez kerülnének a fegyverek, és a személyi fegyverzet leadása is része lesz-e a folyamatnak. Felmerült, hogy azok számára, akik elutasítják az erőszakot, amnesztiát adhatnak. A Hamász hajlandó lehet fegyvereit egy arab vezetésű nemzetközi erőnek átadni, de Izraelnek nem. Folyamatban van továbbá a Palesztin Hatóság – a Ciszjordániában működő, a Gázát irányító iszlamista Hamásszal szembenálló, sokat bírált politikai szervezet – alkotmányának átdolgozása és az új választások előkészítése is.