A Trump-kormányzat azt pedzegeti, hogy nem jár a kormány leállása alatt hazaküldött dolgozóknak visszamenőleges bér
A Trump-kormányzat arra figyelmeztette azokat a szövetségi alkalmazottakat, akiket a kormányzati leállás miatt fizetés nélküli szabadságra küldtek, hogy lehet, hogy nem kapják meg visszamenőlegesen a bérüket, miután a finanszírozási patthelyzet véget ér. Ezt egyes törvényhozók törvénytelennek neveznek.
A Költségvetési és Menedzsment Hivatal (Office of Management and Budget) által kiadott memo szerint egy 2019-es törvény, amelyet Donald Trump elnök írt alá, és amely garantálja a leállás utáni visszamenőleges kifizetést, nem vonatkozik azokra az alkalmazottakra, akiket ideiglenesen arra kértek, hogy ne jelenjenek meg a munkahelyükön.
Az OMB azt írja, hogy a leállás végét követően a kormánynak kötelessége kifizetni azokat az alkalmazottakat, akiket elengedhetetlennek minősítettek – például a légiforgalmi irányítókat –, és akiknek be kellett járniuk dolgozni.
Ugyanakkor azt is kijelentették, hogy a kormánynak nincs kötelezettsége visszamenőleg fizetni azoknak, akiket fizetés nélküli szabadságra küldtek, tehát lényegében hazaküldtek fizetés nélkül.
Trump kedden újságíróknak azt mondta, hogy a visszafizetés attól függ, „kiről van szó”, és hogy egyes dolgozók „nem érdemlik meg, hogy gondoskodjanak róluk”.
A Képviselőház demokrata frakcióvezetője, Hakeem Jeffries nem értett egyet Trump értelmezésével.
„A törvény világos – minden egyes fizetés nélküli szabadságra küldött szövetségi alkalmazott jogosult a visszamenőleges bérre, pont” – mondta kedden.
Jelenleg körülbelül 750 000 alkalmazott nem kapja meg a rendes fizetését, miközben a leállás az első hetének végéhez közeledik.
A 2019-es törvény, amelyet a Kongresszus megszavazott, és Trump első elnöki ciklusa alatt írt alá, előírja, hogy „minden szövetségi kormányzati alkalmazottat vagy a Kolumbia Kerület közalkalmazottját, akit fizetés nélküli szabadságra küldtek vagy munkára köteleztek azután, hogy 2018. december 22-én vagy azt követően megszűnt a költségvetési finanszírozás, kompenzálni kell a leállás időtartamára.”
A törvényt az utolsó nagyobb leállás után fogadták el, amely több mint egy hónapig tartott.
Október elsején leállt az amerikai kormányzat, miután a Szenátus nem fogadta el az utolsó pillanatban előterjesztett finanszírozási törvényjavaslatot. A leállás azt jelenti, hogy finanszírozás híján számos szövetségi intézmény és program leáll, az alkalmazottakat pedig fizetés nélküli szabadságra küldik. Ez az ország szempontjából kritikus fontosságú szervezeteket, például a hadsereget nem érinti.
A szenátusban a republikánusok és a demokraták jelenleg patthelyzetben vannak – mindkét oldal benyújtott javaslatot a kormány újranyitására, de ezek többször is elbuktak a szavazásokon. A demokraták azt szeretnék, ha a megállapodás az egészségügyi ellátással is foglalkozna, míg a republikánusok „tiszta” jogszabályt akarnak, amely kizárólag a szövetségi költségvetésre vonatkozik. (BBC)
