Illinois és Chicago beperelte Trumpot a Nemzeti Gárda bevetése miatt

Illinois állam és Chicago városa hétfőn pert indított Donald Trump amerikai elnök ellen, hogy megakadályozzák a Nemzeti Gárda szövetségi irányítás alá vont egységeinek Chicagóba vezénylését – írja a Reuters.

Illinois azért perelt, mert Pete Hegseth védelmi miniszter a hétvégén elrendelte 300 illinoisi gárdista szövetségi irányítás alá vonását, majd további 400 texasi gárdista mozgósítását és Chicagóba vezénylését. Miközben Illinois ideiglenes tiltó végzésért folyamodott, az amerikai kormány ügyvédei hétfőn közölték a bírósággal, hogy a texasi gárdisták már úton vannak. Trump ezt követően újabb rendeletet adott ki 300 illinoisi gárdista behívásáról, ezzel megerősítve Hegseth korábbi parancsát.

April Perry szövetségi bíró engedélyezte ezt addig, amíg a kormány nem válaszol Illinois keresetére, és szerda éjfélig határidőt szabott a válasz benyújtására.

Az illinoisi per egy nappal az után indult, hogy egy oregoni szövetségi bíró ideiglenesen megtiltotta a Trump-kormánynak, hogy Nemzeti Gárda egységeket küldjön Oregon legnagyobb városába, Portlandbe, ahol szintén tüntetések vannak. Az elnök erre azzal fenyegetőzött, hogy a belső zendülésre vonatkozó törvényre (Insurrection Act) hivatkozva megkerüli a bírósági korlátozásokat, amik tiltják a katonák bevetését ott, ahol azt a helyi vezetők nem kérik.

„Ha életbe kell léptetnem, akkor megteszem. Amennyiben embereket ölnek meg, és bíróságok akadályoznak bennünket, vagy kormányzók, illetve polgármesterek”

– mondta Trump. Később a Newsmax televíziónak adott interjúban megerősítette, hogy csak akkor alkalmazná a törvényt, ha szükségesnek látja. A törvényt eddig csak rendkívüli zavargások idején használták. Legutóbb George H. W. Bush elnök vetette be 1992-ben, amikor Kalifornia kormányzója katonai segítséget kért a Los Angeles-i lázadások leverésére, miután felmentették a Rodney Kinget, egy fekete sofőrt bántalmazó rendőröket.

Az illinoisi kereset szerint Trump „gyenge ürügyre” hivatkozva küldi a katonákat, azt állítva, hogy egy chicagói külvárosban lévő ICE-létesítményt meg kell védeni a tüntetőktől. J. B. Pritzker kormányzó sajtótájékoztatón azzal vádolta az elnököt, hogy indokolatlanul szítja a feszültséget azzal, hogy a Nemzeti Gárdát is hozzá akarja adni a már most is felfegyverzett szövetségi erőkhöz. „Trump beteges képe Chicagóról mint pokolról, háborús övezetről és a világ legveszélyesebb városáról egyszerűen ostobaság” – mondta.

Trump válaszul megismételte, hogy Chicago „olyan, mint egy háborús övezet”, és azt állította, hogy Pritzker és Brandon Johnson, a város polgármestere elvesztették az irányítást. „Valószínűleg rosszabb, mint a világ legtöbb városa. Elmehetünk Afganisztánba vagy sok más helyre, és ott csak csodálkoznának, hogy milyen sok bűncselekmény történik nálunk” – mondta az elnök.

A chicagói per már a negyedik, ami Trump példátlan döntését vitatja. Bár egyik ügyben sem született még végleges ítélet, kaliforniai és oregoni bírók már jelezték, hogy az elnök valószínűleg túllépte hatáskörét.