Rémisztő gyorsasággal nő az államadósság, a gazdasági növekedés nem tud vele lépést tartani
A statisztikai hivatal szerdán frissített Stadat nevű adatbázisában megjelent a magyar gazdaság főbb folyamatairól árulkodó több adatsor. A „Nemzeti számlák, GDP” menüpontban található adatok között megjelentek új, 2024-es évről szóló GDP-adatok, illetve az elmúlt évek néhány mutatóját is frissítették.
Hogy a legfontosabb számmal kezdjünk: a KSH adatközlése szerint tavaly 81 447,66 milliárd forint volt a bruttó hazai termék úgynevezett folyó áras értéke. Bár ez az úgynevezett nominális GDP jóval, 8,2 százalékkal magasabb a 2023-asnál, ennek jelentős részét (7,6 százalékát) az úgynevezett implicit árindex hatása adta, a tényleges gazdasági növekedés valójában csak 0,6 százalékos volt.
Az úgynevezett nominális GDP jelentősen emelkedett az elmúlt öt évben, de ebben az időszakban csak egyszer okozta ezt inkább a gazdaság tényleges növekedése, mintsem az infláció (2021-ben 7,2 százalék volt a tényleg gazdasági növekedés a covid miatt összeomlást hozó 2020 után, és csak 6,2 százalék volt az árindex hatása). Az azt megelőző hat évben, tehát 2014-től 2019-cel bezárólag a tényleges gazdasági növekedés hatása nagyobb volt az inflációnál.
Összességében azt mondhatjuk el, hogy ebben az évezredben, tehát 2000 óta a magyar gazdaság által termelt, folyó áron számolt érték nagyjából hatszorosára növekedett. Ha az egy főre jutó GDP-t nézzük, még nagyobb, körülbelül hat és félszerese a bővülés (a népességfogyás miatt). A múlt ezred utolsó évében még csak 13 340 milliárd forintot termelt a magyar gazdaság – és 1,3 millió forint volt az egy főre jutó GDP –, majd 2004-2012 között a 20-30 ezer milliárdos tartományban mozgott ez a mutató. A nominális GDP növekedése az elmúlt öt évben gyorsult fel, 2019-ről 2024-re mintegy 70 százalékot nőtt a gazdasági teljesítmény folyó áras értéke.
Ezek a számok látszólag imponálóak, azonban beárnyékolja a növekedést az a tény, hogy a gazdaság növekedésénél sokkal gyorsabb volt az állam eladósodása. Ha ennél a mutatónál is a 2000-es értéket vesszük kiindulópontnak, akkor azt látjuk, hogy a múlt év végéig több mint nyolcszoros volt a növekedés.
Az úgynevezett maastrichti szemléletű – tehát az euróbevezetés szempontjából releváns módszertannal számolt – államadósság 2000-ben még a nominális GDP-nek csak 55,6 százaléka volt, 2001-re csökkent is 52,2 százalékra, majd 2003-tól kezdődött az első dinamikus növekedése. 2005-ben lépte át a 60 százalékot, a pénzügyi válság idején a 70-et, majd 2011-ben 80,5 százalék közelében tetőzött.
Mit jelent ez összegszerűen? Mint a fenti táblázatból látható, 2003-ig 10 ezermilliárd alatt volt, a 20 ezermilliárdot csak 2009-ben, a 30 ezermilliárdot 2019-ben lépte át. Aztán két év alatt 11 ezermilliárddal nőtt, és azóta is hasonló ütemben bővül. A múlt év végén lényegében 60 ezermilliárdon volt, de ami igazán baljós, hogy innen már az első félév végére mintegy 4000 milliárd forinttal nőtt (az ÁKK statisztikája szerint 63 980,95 milliárd forint volt június végén). Ami azt jelenti – az MNB erről szintén szerdán adott ki jelentést –, hogy az első félév végén a GDP 76,2 százalékán volt az államadósság, ami kirobbanó növekedés az év végi 73,5 százalékhoz képest.
