Először sikerült emberi bőrsejt DNS-éből megtermékenyített embriót létrehozni

Amerikai tudósoknak először sikerült korai stádiumú emberi embriókat létrehozniuk úgy, hogy bőrsejtekből kivont DNS-t módosítottak, majd spermával termékenyítették meg – írja a BBC. A módszer áttörést jelenthet az életkor vagy betegségek okozta meddőség kezelésében, hiszen elvben a test bármely sejtjéből kiindulva lehetséges lenne új életet létrehozni. Emellett elméletileg arra is lehetőséget adhat, hogy azonos nemű párok genetikailag közös gyermeket vállalhassanak.

A technika azonban még jelentős finomításra szorul – ez akár egy évtizedet is igénybe vehet –, mielőtt egy meddőségi klinika alkalmazni tudná. A szakértők áttörésnek nevezték az eredményt, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nyílt társadalmi vita szükséges arról, mit tesz lehetővé a tudomány.

Az Oregoni Egészségügyi és Tudományegyetem kutatócsoportja bőrsejtekből vonta ki a sejtmagot – ami az emberi test felépítéséhez szükséges teljes genetikai kód másolatát hordozza –, majd ezt helyezték be egy donor petesejtbe, amiből előzőleg eltávolították a genetikai állományt. Eddig a folyamat hasonlít ahhoz a technikához, amivel 1996-ban megszületett Dolly, a világ első klónozott emlőse.

A probléma az, hogy a petesejt már eleve teljes kromoszómakészlettel rendelkezik (összesen 46 kromoszómával), így alkalmatlan megtermékenyítésre. A kutatóknak ezért rá kellett venniük a petesejtet, hogy kromoszómáinak felét eldobja – ezt a folyamatot „mitomeiózisnak” nevezték el. A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a módszerrel 82 működőképes petesejtet hoztak létre. Ezek közül több sikeresen megtermékenyült spermával, és néhány eljutott a korai embriófejlődés szakaszáig, de egyik sem fejlődött hat napnál tovább.

„Valami olyat értünk el, amit eddig lehetetlennek tartottak” – mondta Shoukhrat Mitalipov professzor, az egyetem embriósejt- és génterápiás központjának igazgatója.

A technika egyelőre kezdetleges: a petesejt véletlenszerűen választja ki, melyik kromoszómát dobja el, így nem mindig marad meg mind a 23 különböző típus, ami betegségekhez vezethet. Az eljárás sikerességi aránya alacsony (kb. 9%), és hiányzik belőle egy fontos lépés is, amikor a kromoszómák „átcserélik” DNS-ük egy részét (crossing over).

Mitalipov professzor ugyanakkor úgy véli, a jövő ebbe az irányba tart. „Egyre több páciens nem tud gyermeket vállalni, nekünk pedig tökéletesítenünk kell ezt a módszert” – mondta.

Ez a kutatási terület egyelőre alapkutatás szintjén áll, de célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a pároknak, akik nem vehetik igénybe a mesterséges megtermékenyítést (IVF), mert nincs használható spermiumuk vagy petesejtjük. A módszer segíthet idősebb nőknek, akiknek petesejtjei már nem életképesek, kevés spermiumot termelő férfiaknak vagy olyan embereknek, akik rákkezelés miatt váltak meddővé.

A módszer ráadásul nem csak nők bőrsejtjeiből működik – férfiakéból is. Ez megnyitja a lehetőséget arra, hogy azonos nemű párok közös, genetikailag mindkét félhez kapcsolódó gyermeket vállaljanak. Például két férfi esetében az egyik bőréből létrehozott petesejtet a másik spermájával termékenyíthetik meg.

„Ez a módszer nemcsak a meddő párok millióinak adhat reményt, hanem lehetőséget nyújtana azonos nemű pároknak is, hogy genetikailag közös gyermekük szülessen” – mondta Paula Amato professzor, az Oregoni Egyetem kutatója.

Roger Sturmey, a reproduktív orvoslás professzora a brit Hull Egyetemen „fontosnak” és „lenyűgözőnek” nevezte a kutatást, ugyanakkor hangsúlyozta: nyílt párbeszéd szükséges a társadalommal az új lehetőségekről. „Az ilyen áttörések rávilágítanak, mennyire fontos a szigorú szabályozás és az átláthatóság a közbizalom megteremtéséhez” – tette hozzá.