Az Európai Unió és a Nyugat-barát kormánypárt kéz a kézben húzta be a parlamenti választásokat Moldovában
- Az elemzők nagy része arra számított, hogy a Nyugat-barát kormánypárt támogatottsága csökkenni fog, így valamelyik nála kevésbé EU-párti pártszövetséggel kell majd koalícióra lépnie, de nagy valószínűséggel ismét egypárti kormány alakulhat Moldovában.
- Nem csak az volt világos, hogy Oroszország kiket támogat a választáson, hanem az is, hogy melyik párt az EU preferáltja.
- A kihívó oroszbarát szerveződés nem ismeri el az eredményt.
Maia Sandu elnök Nyugat-barát pártja, a PAS (Partidul Acțiune și Solidaritate, magyarul: Cselekvés és Szolidaritás Pártja) a vártnál sokkal fölényesebben nyerte a vasárnapi parlamenti választásokat az Ukrajna és Románia közé ékelődött Moldovában.
Az előzetes mérések 25-30 százalék körülire tették a PAS várható eredményét, ehhez képest a szavazatok felét megszerezve magabiztosan előzte az oroszbarát BEP-et (Blocul Electoral Patriotic, magyarul Patrióta Választási Blokk): a PAS 49,8 százalékot ért el, a Patrióta Választási Blokk 24,4 százalékot kapott. A PAS-nak így 55 mandátum jut a 101 fős parlamentben – 8 képviselői helyet veszítettek 2021-hez képest –, így az előzetes elemzői várakozásokkal szemben egypárti kormány alakulhat.
A Patriótákat vezető Igor Dodon a szavazóhelyiségek bezárása után azonnal bejelentette az országos televízióban, hogy ők nyerték a választásokat, annak ellenére, hogy nem voltak exit pollok, amik alapján bármilyen korai eredményt hirdetni lehetett volna. Dodon tüntetést hirdetett a parlament elé.
Senki sem titkolta, kit támogat
Az elmúlt évek választásai visszatérően sorsdöntő választás Moszkva és Brüsszel között keretezésben jelennek meg a nemzetközi sajtóban. Tény, hogy az EU keleti szárnyát egy oroszbarát győzelem még inkább befeszítette volna, és mind a moldáv–ukrán, mind a moldáv–román kapcsolatokban megjelent volna egy bizonytalanságfaktor, ami Sandu elnökségének kezdete óta a PAS-kormány hatalma alatt nem volt érzékelhető. Nincs ezen mit szépíteni, mind az EU-nak, mind Oroszországnak megvolt a saját preferenciája, ki legyen a választások győztese, igaz, eltérő eszközöket vetettek be eltérő mértékben a támogatásukra.
🇲🇩 Moldova, you’ve done it again.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) September 29, 2025
⁰No attempt to sow fear or division could break your resolve.
You made your choice clear:
⁰Europe. Democracy. Freedom.
Our door is open. And we will stand with you every step of the way.⁰
The future is yours.
Az EU preferáltja a PAS volt, ami évek óta dominálja az uniópárti politikai teret Moldovában, és erre a párt is próbált ráerősíteni. Viszonylag sikeresen erősítette a narratívát, miszerint ők az egyetlen legitim EU-párti erő Moldovában, a parlamenti választást pedig az európai út vs. visszafordulás közti választássá egyszerűsítették le. Ráadásul Moldovában az EU is ráerősített a kizárólagosságra.
Az 5 százalékos bejutási küszöb fölé mért pártok/pártszövetségek közül egyébként valóban csak a PAS a csatlakozás egyértelmű támogatója, és a választások előtt reális esélye volt annak, hogy koalícióra kényszerül az eltérő mértékben oroszpárti és/vagy az európai úttól nagyobb távolságtartást preferáló szervezetekkel. Ez pedig – főleg a grúz tapasztalatok figyelembevételével – még inkább figyelmeztető jelként szolgált az EU számára.
A választás előtti hetekben Oroszország igyekezett azt terjeszteni, hogy a NATO „Moldova megszállására” készül, bár erre konkrét bizonyítékot nem szolgáltatott, de emellett visszatérően „oroszellenes hisztéria” keltésével vádolta a kisinyovi kormányt.
Maia Sandu elnök és pártja ezzel szemben azzal vádolta a Kremlt, hogy „több százmillió eurót öntött” az országba dezinformáció terjesztésére. A választásokat megelőző hetekben a moldovai hatóságok országszerte razziáztak, a cél állításuk szerint a „tömeges zavargások és destabilizáció előkészítésének megakadályozása” volt, amelyeket az Oroszországból irányított bűnszervezetek koordináltak. Egy Oroszországhoz köthető moldovai oligarcha nyíltan havi 3000 dollárt ajánlott moldovaiaknak, hogy a választás előtt tüntetéseken vegyenek részt.
Két oroszbarát pártot – Moldova Szíve, Nagy-Moldova – kizártak a választásból szavazatvásárlás, illegális pártfinanszírozás és pénzmosás vádjával. A Nagy-Moldova kizárásáról szóló végső döntés szeptember 28-án, néhány órával a szavazás kezdete után (!) született meg. Mindkét párt a Patrióta Blokk oroszbarát szövetség részeként indult volna.
Szakértők szerint egyébként Moldovát az különbözteti meg a többi, Oroszország célkeresztjébe került országtól, hogy itt a beavatkozás szinte teljesen nyílt, különösebben nem is próbálják titkolni. A szokásos álhírportálok, trollhálózatok és mesterséges intelligencia által generált deepfake-videókkal terjesztett dezinformációs kampányok fő célpontja a PAS-elnök Maia Sandu volt, akit mindennel megvádoltak már, onnantól kezdve, hogy ukrán menekült gyerekekkel kereskedik, egészen addig, hogy Brad Pitt-től vásárol spermát.
