Nem utoljára jártak orosz drónok a lengyel légtérben az elemzők szerint

• Putyin nemcsak teszteli a védelmet, de figyelmeztethetett is az akcióval.
• A NATO még láthatóan nincs felkészülve a drónhadviselésre.
• Tovább merészkednek-e az európai NATO-tagállamok a szigorú nyilatkozatokon? Az első nemzetközi elemzések a lengyel légtérben lelőtt drónokról.

A lengyel légteret megsértő orosz drónokról gyorsan nemzetközi konszenzus alakult ki abban, hogy nem véletlen baleset történt, és nem is háborús cselekményről van szó, sokkal inkább arról, hogy Oroszország teszteli a NATO-t, hogyan reagál egy ilyen lépésre. Abban viszont már eltérnek a vélemények, hogyan vizsgázott a NATO éles helyzetben, és az sem egyértelmű, mi lenne ebben a helyzetben a megfelelő válaszlépés.

A lengyel kormány a NATO 4. cikkelyét aktiválta, melynek értelmében egy tagállam kérheti a szövetségesekkel való konzultációt, ha úgy érzi, veszély fenyegeti a területi integritását vagy biztonságát. Ahogy ezt korábban megírtuk, a NATO fennállása óta eddig összesen hétszer éltek ezzel a lehetőséggel, ez a mostani a nyolcadik eset. Nagy kérdés egyelőre, hogyan fog reagálni a NATO, hiszen a szövetség legerősebb hadseregét adó Egyesült Államok már Trump elnökké választása után jelezte, Európa védelmét elsősorban az európai országoknak kellene ellátnia.

A legtöbb elemző szerint a mostani orosz provokáció egyáltalán nem volt váratlan, többen már többször figyelmeztettek rá, hogy Putyin tesztelni fogja a szövetséget: Ulrike Franke, a European Council on Foreign Relations think tank vezető kutatója például már augusztus elején a NATO drónokkal szemben légvédelmének megerősítését sürgette, amikor robbanóanyaggal teli orosz drón repült be a litván légtérbe. A jelenlegi helyzet pedig végképp alkalmasnak tűnhetett az oroszok számára, hogy valami erősebbet lépjenek: az Egyesült Államok reakciójától nem kell tartaniuk, és a vezető európai hatalmaknak is megvan a maga problémája. Franciaországnak épp nem volt kormánya, a brit kabinet válságról válságra bukdácsol, Németországban Friedrich Merz nem tudott még igazán lendületet venni, a lengyel miniszterelnök és a köztársasági elnök pedig nyíltan harcolnak egymással.

Egységes reakció nem várható ebben a helyzetben, az pedig sokat elmond, hogy Ursula von der Leyen szerdai évértékelő beszédében konkrétan úgy beszélt, mint ahogy a NATO vezetői szoktak, amikor azt mondta, Európa meg fogja védeni területének „minden négyzetcentiméterét”. Egy passzív amerikai vezetés esetén ugyanis a NATO egyre kevésbé képes ellátni a feladatait, az Európai Unió viszont nem katonai hatalom.

Nemcsak teszt, hanem figyelmeztetés is

Mark Galeotti, az egyik legelismertebb nyugati Oroszország-szakértő szerint a szerdai dróntámadás nemcsak teszt volt, hanem figyelmeztetés: tényleg be akartok vonódni a háborúba? A Kreml ugyanis az európai hatalmakat látja az ukrajnai béke legfőbb akadályának (a béke az ő értelmezésükben azt jelenti, hogy Ukrajnát belekényszerítik egy olyan egyezségbe, ami súlyosan sérti a szuverenitását és a területi integritását). Az európai országok azonban továbbra is támogatják Ukrajnát, és még biztonsági garanciákat is belengettek, ezért Putyin ezzel a mostani akcióval jelzi, hogy vigyázzanak, mert ez a háború rájuk nézve is egyre veszélyesebb lehet.

Galeotti szerint ez is része az orosz pszichológiai hadviselésnek, mely olyan kiszámíthatatlannak, sőt, őrültnek akarja mutatni magát, hogy az ellenfelei jobban teszik, ha inkább megegyeznek vele.

Tesztelik továbbá a NATO-t, mely egyelőre csak a 4. cikkelyt léptette ugyan életbe, de Galeotti figyelmeztet rá, hogy még az 5. cikkely sem jelenti azt, hogy automatikusan háborúba lép az összes tagállam, ugyanis annál homályosabban van megfogalmazva, az oroszok pedig pontosan tudják, hogy egy-két tucat drón nem robbant ki háborút a NATO-val.

A kérdés ezért Galeotti szerint az, hogy Európa tud-e megfelelően reagálni: ha olyasmivel fenyegetőzik, ami nem reális (például katonai válaszcsapással), azt senki nem fogja komolyan venni, de a felháborodott nyilatkozatoknál viszont már több kell. Sőt, az újabb szankciók se jelentenek megoldást, mert az EU momentán nincs abban a helyzetben, hogy olyan további szankciókat hozzon, amiket Oroszország tényleg megérezne (itt Galeotti Magyarországot is említi, mint lehetséges akadályt). És az sem érdekel senkit, ha megint kitiltanak néhány orosz tisztviselőt az EU-ból.