Navracsics Tibor szerint elenyésző számú önkormányzat élt eddig az önazonossági törvény adta lehetőséggel

Ismét az Infórádióban osztotta meg gondolatait az önazonossági törvénnyel kapcsolatban Navracsics Tibor közigazgatási miniszter.

Legutóbb ugyanitt azt bizonygatta, hogy nem kell az önkormányzatoknak tanácsot adni azzal kapcsolatban, hogy „mire használják” a törvényt, és annak a nézetének is hangot adott, hogy az önkormányzatok többsége amúgy sem fogja használni azt, mert nem érzi önazonossága fenyegetettségét.

Ennek alátámasztására a friss interjúban most azt mondta:

„Eddig a nagyjából 3200 önkormányzatból huszonkilenc alkotott valamelyen rendeletet, ami azért egy elenyésző szám.”

A miniszter szerint az intézkedések azt mutatják, hogy Magyarországon erős önkormányzatok vannak, ahol a helyi ügyeket meg tudják vitatni és döntéseket tudnak hozni. A törvény célja szerinte az volt, hogy amikor egy helyi közösség úgy érzi, problémaként jelentkezik számára a betelepülők „sokasága”, akkor erre valamilyen jogállami választ tudjon adni. És bár az önkormányzatok is tapogatják a határait ennek a jogállamiságnak, hiszen született olyan rendelet, ami az alaptörvénybe ütközött, szép lassan kialakul a rendeletek gyakorlata.

Arra a kérdésre, hogy melyek azok az intézkedések, amelyek ellentétesek az alaptörvénnyel, Navracsics Tibor azt mondta: minden olyan, amely valamilyen fajta diszkriminációt tartalmaz.

Azt egyébként Navracsicsnak korábban is kellett bizonygatnia, hogy szerinte az önazonossági törvény nem romaellenes.

Az önazonossági törvény azt teszi lehetővé, hogy az önkormányzatok bizonyos feltételekhez kössék a településükre való beköltözést. Taktaharkányban például érettségihez kötötték volna a betelepülést, a kiskunhalasi polgármester a büntetett előéletűeknek tiltaná meg, hogy lakást vegyenek a városban, Újlengyel és Vámosszabadi pedig kapásból kérne 20 ezer forintot a betelepülőktől, akik nem lehetnek munkanélküliek. Ezek az önkormányzati rendeletek azonban alapjogokat sértenek, és az általuk hivatkozott „önazonossági” törvénynek sem felelnek meg. Erről itt írtunk hosszabban.

Az országban elsőként a borsodi Mezőkeresztes fogadta el júliusban azt a rendeletét, ami a helyi önazonosság védelméről szóló törvény alapján korlátozni akarta, ki vásárolhat ingatlant, illetve költözhet be a településre. A településről ezután riportot is készítettünk: ebben az egyik helyi lakos arról beszélt, hogy szerinte „nem is biztos, hogy 100 százalékban a romákra utazik a rendelet, de végre elkezdik szelektálni, hogy ki jöhet be Mezőkeresztesre”. De a szabályozás csak pár hétig volt érvényben, ugyanis a település képviselő-testülete augusztus elsejével már vissza is vonta a rendeletét.

Legutóbb Pilis város képviselő testülete döntött úgy, hogy nem költözhet be munkakerülő, erőszakos bűnöző és az sem, aki nem tud magyarul.