Európai kupameccsek nélkül milyen csodálatos lenne a magyar klubfoci
A kormánypárti sportsajtó ujjong. Sokgólos, izgalmas meccsek vannak az NB I.-es futballbajnokságban, sorra tűnnek fel a fiatalok (mert fizetnek érte), az átlagos nézőszám lassan eléri a rég nem látott ötezret (a Felcsút sokat ront rajta), és a Fradi is fel tud állni úgy, hogy a kezdőjében öt-hat magyar legyen. Minden csodálatos, egy aprócska baj van csupán: ilyenkor nyáron muszáj nemzetközi kupameccseket játszani.
A magyar labdarúgás megint csak egy csapattal lesz jelen az európai klubfutball főtábláján. A Ferencváros, bár kikapott a BL-selejtező utolsó körébem az azeri Qarabagtól, az Európa-ligában folytathatja, akárcsak tavaly. A Konferencia-liga csütörtöki rájátszásában a Győr kiesett a Rapid ellen. A Felcsút és a Paks korábban elvérzett.
A 2021/22-es szezonnal indult Konferencia-liga arra lett kitalálva, hogy a kisebb európai futballnemzetek is átélhessék az őszi csoportkör izgalmát.
Olyan országok kerültek fel az európai klubfutball térképére, mint Gibraltár, Izland, Észak-Írország, Lettország, Litvánia, Észtország, Belarusz, Örményország, Bosznia-Hercegovina. A Hamrun Spartans (Málta), a Drita (Koszovó), a Borac (Bosznia-Hercegovina) korábban álmodni sem mert arról, hogy valaha főtáblás lehet Európában.
Kevesen vannak, akik nem jutottak el a csoportkörbe az új rendszerben sem: San Marino, Andorra és némi meglepetésre Montenegró.
Olyan országból sincs túl sok, amelyik 2021-től csak egy csapatot tudott küldeni valamelyik európai kupa főtáblájára. Ilyen Feröer, Gibraltár, Málta – és Magyarország. A szomszédaink közül a szerbek négy, az osztrákok öt, a kétmilliós szlovénok is három különböző csapattal voltak ott a főtáblán.
Alább összeszedtük, hogy a környékbeli országok hány csapatot juttattak el a három nagy európai kupa főtáblájára a Konferencia-liga 2021-es megalapítása óta. Megnéztük azt is, hogy a távolabbi, de klubfutball szempontjából kevésbé jegyezett országok hogy állnak ezen a téren Izlandtól Kazahsztánig.
