A bíróságon is a kínai érdekeket védi a magyar állam

A titokban felvett 1 milliárd eurós gigahitel-szerződése miatt perelte be Csárdi Antal politikus az Államadósság Kezelő Központot, miután két alkalommal is elutasították a hitelszerződés kiadására irányuló közérdekű adatkérését. Mint az szerda délután az ügy tárgyalásán kiderült, az alperes, vagyis az ÁKK ellenkeresetet nyújtott be, ebben elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte a bíróságtól, másodlagosan az eljárás felfüggesztését, harmadlagosan a kérelem elutasítását. Ezt az ellenkérelmet azonban elutasította a bírónő.

Az ÁKK-t képviselő ügyvéd nem vitatta a tárgyalás során, hogy az adósságkezelő olyan közfeladatot ellátó szervezet, amely kezel közérdekű adatokat. Ami beletartozik a közérdekű adat fogalmába, azt a honlapjukon közzé is tették. A kínai hitel esetében ez a felvett összeget, a futamidőt, a visszafizetés határidejét, a hitelezőt, a hitel célját és a lehívás időpontját jelenti. A per ezért is indult el, mert a magyar kormány egyszerűen nem hajlandó elárulni a hitelszerződés egyéb, egyúttal nem kevésbé fontos részleteit, mint a kamat mértéke, valamint az, hogy mi történik késedelmes fizetés esetén, illetve mi jelenti a felvett hitel fedezetét.

Az ÁKK értelmezése szerint – amire hivatkozva meg is tagadja a szerződés kiadását – ezek a nem ismert, ám fontos adatok nem minősülnek közérdekűnek, a szerződés oldalain található aláírások és szignók személyes adatok, a szerződés tartalma pedig üzleti titkot képez. Az ÁKK szerint ha ezek nyilvánosságra kerülnek, az aránytalan sérelmet okoz a szerződő feleknek.

A bírónő szerette volna megkérni az ÁKK ügyvédjét, hogy pontosan mondja meg, a szerződés mely pontj, miért, hogyan és kinek okoz aránytalan érdeksérelmet, ám az ügyvédnő erre a tárgyalóteremben nem tudott válaszolni. Ezért kérték a bíróságtól szakértő kirendelését, aki jártas az ilyen speciális állami szerződésekben, ezek ugyanis nem egyszerű, általános hitelszerződések. Tanú és szakértő nélkül nem lehet az ügyvédnő szerint megfelelő döntést hozni arról, mely pontok nyilvánosságra hozatala okozna érdeksérelmet.

Érvelésében megjegyezte azt is, hogy a szerződés titoktartási rendelkezést tartalmaz, mivel a benne foglaltak nyilvánosságra hozatala sértené az ÁKK, a magyar állam és a szerződő fél, vagyis a kínai kommunista párt által vezetett állam tulajdonában lévő bankok érdekét.

Annak ellenére, hogy a kormány adófizetők pénzéből, azaz közpénzből fogja visszafizetni a felvett 1 milliárd eurós hitelt a kínai bankoknak, az ÁKK ügyvédje érdekes érveléssel állt elő:

„Az összegszerűség szempontjából a kért adat közérdekű, amit nyilvánosságra hoztak, de a paraméterei, a kamat vagy a kiegészítő feltételek mind befolyásolják a hitel árát, költségeit, ezáltal ezek megismerése veszélyezteti az alperes pozícióját és a szerződő fél üzleti érdekeit.”

Vagyis az, hogy mennyi adófizetői pénzt utal törlesztés címén a magyar állam a kínai állami tulajdonban lévő bankoknak, veszélyezteti a szerződő fél, tehát a kínai bankok üzleti érdekeit.

Csárdiék azt kérték a bíróságtól, hogy utasítsa el a szakértő bevonását a perbe. Az ÁKK védekezését sem fogadták el, mivel nem tudták bizonyítékokkal alátámasztani, hogy az általuk kért adatok üzleti titkot képeznek. Azt sem igazán tudják elfogadni, hogy az ÁKK szerint a szerződő fél – vagyis Kína – előzetes engedélye szükséges, hogy kiadják a szerződést. Csárdiék érvelése szerint a hitelszerződés megkötésének pillanatában is ismert volt a hazai jogszabályi környezet, és ennek tudatában adtak hitel a kínai bankok.

A bírónő az érdemi tárgyalást elhalasztotta.

Egy éve titkolózik már a kormány

Tavaly július végén derült ki, hogy a magyar kormány kínai bankoktól 1 milliárd eurós hitelt vett fel, a pénzt a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China magyarországi fióktelepe biztosította. A futamidő 3 év, a visszafizetés határideje 2027. április 19. A pénzt infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre használhatja fel a magyar állam.

A hitellel kapcsolatban hiába érdeklődött a sajtó, valamint hiába nyújtottak be közérdekű adatigénylést politikusok és parlamenti képviselők – bár utóbbiaknak törvény adta joguk lenne bepillantani a dokumentumokba –, a kormány hétpecsétes titokként őrzi a részleteket.

Noha a kormány Gulyás Gergely tolmácsolásában azt is tagadja, hogy gigahitelről lenne szó, a számok ezt cáfolják. Az akkori teljes devizahitel-állomány 12,27 százalékának felelt meg a felvett összeg. Az alábbi ábrán is látszik, milyen mértékben növelte az ország kitettségét Kína felé ez a hitel, az összeget a legvilágosabb kék rész, az „egyéb devizahitelek” oszlop mutatja.

Varga Mihály pénzügyminiszteri minőségében saját bevallása szerint egyeztetett ugyan a kínai bankokkal, hogy bővítsék a nyilvánosságra hozható adatok körét, de ebbe a jelek szerint nem mentek bele. A három pénzintézet a kínai állam tulajdona, magyarán a kínai kommunista párt által vezetett állam politikai döntésén múlt, mit hozhat nyilvánosságra a magyar kormány.

Az adatok megismerésével kapcsolatban nem ez az első per. A DK-s Varju László is bíróságra vitte az ügyet. A bíróság ítélete szerint az ÁKK-nak igenis nyilvánosságra kell hoznia a szerződést. Ennek ellenére ez a mai napig nem teljesült.